Digitalizációval tennék versenyképesebbé a székelyföldi turizmust

Ennek hátterében többek között az áll, hogy a tulajdonosi kör az idősebb nemzedék tagjai közül kerül ki, még az is előfordul, hogy kockás füzetbe vezetik a bevételeket. A szövetség képviselője hangsúlyozta, a változó világban tudni kell változni, szükség van a digitalizációra, az online jelenlétre, a digitális márkázásra, a digitális lábnyomok kialakítására. A koronavírus-járvány felgyorsította a folyamatot, éppen ezért minden területen gyors paradigmaváltásra van szükség, nincs idő arra, hogy évek alatt, fokozatosan vezessék be a fejlesztéseket.

– szögezte le Rasztovits Dávid. Meglátása szerint szükség van a nemzedékek közötti együttműködésre, hiszen a fiatalok rendelkeznek informatikai tudással, az idősebbek pedig tőkével, hogy ezeket a fejlesztéseket megfinanszírozzák.

Világszinten kell növelni Székelyföld láthatóságát

A nonprofit szövetség képviselői Székelyföldön turisztikai vállalkozókkal, szállodatulajdonosokkal, ágazati érdekképviseleti szövetségek, önkormányzatok vezetőivel találkoztak, és nyitottságot tapasztaltak az együttműködésre. Mivel a körülmények mindenhol változók, ezért

Azt tapasztalták, hogy Székelyföldnek megvan a turisztikai potenciálja, ám világszinten növelni kell a láthatóságát. A magyarországi szakember a három megye közötti együttműködést, az egységes megjelenítést és a közös víziót hiányolja. Hangsúlyozta, a forráskihasználás szempontjából is hatékonyabb az együttműködés, 3 eurónak nagyobb hatása van, ha együtt költik el, mint ha külön lokális fejlesztésekre. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a székelyföldi turizmus polarizált, van nyugati szintű infrastruktúra és olyan helyek is, ahol nem lehet bankkártyával fizetni.

A szövetséghez csatlakozók tagsági díjat fizetnek, a digitalizációs folyamatban kapnak segítséget. Még idén kiadják a digitális turizmus kódexet, amely a jó gyakorlatokat, a nemzetközi trendeket mutatja be, oktató anyagokat, útmutatókat tartalmaz. Elindítják a turizmusallas.hu oldalt, ahová munkaadók és munkavállalók regisztrálhatnak, mesterséges intelligencia köti össze őket. Magyarországon a turizmusban 30–40 ezer munkavállaló hiányzik, az informatikai ágazatban pedig mintegy 20 ezer, mondta Rasztovits Dávid. Szorgalmazzák, hogy a kommunikációs cégek biztosítsanak személyre, cégre szabott ajánlatokat, hiszen előfordul, hogy egy strandon nincs wifi, mert arra a három hónapra, amikor működik, nem tudnak szerződést kötni a szolgáltatóval, vagy az nem kifizetődő. Ma már elengedhetetlen az internet-hozzáférés a turisztikai helyszíneken, ezen belül rengeteg lehetőséget ki lehet használni, hiszen ha a működtető internetjét használja az ügyfél, azonnal tud kommunikálni vele, értesítéseket küldeni a kedvezményekről, vagy éppen a viharriasztásról.

Rasztovits Dávid hangsúlyozta, a digitalizáció sok esetben nem pénzfüggő, hiszen a Google-ra regisztrálni, vagy a közösségi médiában jelen lenni nem kerül sokba, csak tudni kell kihasználni ezeket a felületeket. A szövetség tagjainak auditokat végeznek, bevezetik a digitális turizmus indexet, ami mutatja, digitálisan mennyire fejlett egy vállalkozás. Ugyanakkor a szövetségen belül kivitelezőt is javasolnak a fejlesztésekre, és az elérhető pályázati lehetőségeket is megjelölik.