
Marad a specifikus- és alapkompetenciák felmérése, csak a tartalmakat csökkentették. Archív
Fotó: Haáz Vince
Március végén megtartják az érettségi vizsga és a nyolcadikosok országos vizsgáinak próbáját, felmérve ezzel a diákok tudásszintjét – közölte az oktatási minisztérium kedden este. A vizsgaanyagból is lefaragtak, figyelembe véve a több mint három hónapos online tanrendet, hiszen sok olyan iskola van, ahol nincs lehetőség mindent bepótolni a vizsgákig, ezért ehhez lehet igazítani a végzősök felkészítését.
2021. február 18., 11:552021. február 18., 11:55
2021. február 18., 15:122021. február 18., 15:12
Közel egy hete jelent meg az új program, amely szerint a nyolcadikosoknak és tizenkettedikeseknek készülniük kell a vizsgákra, amelyeket június második felében szerveznek meg „élesben”, de előtte próbavizsgákat is tartanak, hogy felmérjék a tanulók tudását.
A nyolcadikosok országos próbavizsgája március 29-én kezdődik román nyelv és irodalomból, majd március 30-án matematikával folytatódik, és március 31-én még anyanyelvből is próbára teszik magukat a kisebbségi tagozatokon tanuló diákok. A tizenkettedikesek március 22-én román nyelv és irodalomból próbaérettségiznek, 23-án a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból, 24-én a választott tantárgyból, március 25-én pedig anyanyelvből bizonyítanak – persze, csak próbából – a magyar diákok.
Szűkítették a vizsgaanyagot, matematikából például nem ugyanaz, mint ami a tavalyi vizsgára volt. A nyolcadikosok esetében az algebrai kifejezéseket vették ki, nem pedig a függvényeket, mint a tavalyi vizsgán, most a függvények benn maradtak – taglalta megkeresésünkre az új vizsgaprogramot Mátéfi István matematika szakos tanár, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója.
„Vannak változások, próbáltak segíteni a diákok felkészülésén, mert valószínű, vannak iskolák, ahol a tanárok nem tudják leadni a teljes tananyagrészt a következő rövid időszakban, így ehhez az új programhoz lehet igazodni” – fogalmazott a számtantanár. A tananyag leadásához szorosan kapcsolódik az órák pótlása is, ám még nem jelent meg semmiféle rendelet vagy módszertan a tanórák pótlásával kapcsolatban. Amíg erről megjelenik a rendelet, a tanárok is csak sajtóhírekként kezelik ezt, hiszen semmit nem tudnak a keretekről, időpontokról.
Mátéfi István úgy véli, nagyon nehéz ezt megvalósítani, hiszen a diákoknak, főleg a magyar nyelven tanulóknak amúgy is nagyon zsúfolt a tanrendjük.
„Normális körülmények között is nehéz volna, de még nehezebb ezt megtenni úgy, hogy nyolc órát maszkkal kell ülni az osztályteremben, és közben vigyázni kell a távolságtartásra is” – tette hozzá az igazgató.
Kiss Tünde, a Maros megyei magyar nyelv és irodalom tantárgyért felelős szaktanfelügyelő elmondta, a megjelent a követelményrendszer érvényes lesz a próbavizsgákra, illetve az igazi érettségire és nyolcadikosok záróvizsgájára is. „A magyar nyelv és irodalom vizsgaanyagát is az idei helyzethez igazították, a tartalmaknál van tananyagcsökkentés, sok szerzőt vettek ki az érettségi programból.
Maradnak a specifikus- és alapkompetenciák, vagyis, amelyeket fejlesztettünk négy éven keresztül, csak a tartalmakat csökkentették. Idén kimarad Áprily Lajos, Dsida Jenő, Eszterházy Péter, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Kuncz Aladár, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Székely János, Szilágyi Domokos, Weöres Sándor.

A nyolcadik osztályosok próba-képességvizsgája március 29-én kezdődik a román nyelv és irodalom vizsgával – írja az Agerpres hírügynökség az oktatási minisztérium közleményére hivatkozva.
A nyolcadikosoknál is van tananyagcsökkentés, az irodalmi szövegek megalkotottságának felismerése kapcsán, kivették például a halmozást, a fokozást, a felkiáltást. Nem szerepel benne most a leíró költemény, humoreszk, életkép, útirajz, internetes napló, tudósítás, önjellemzés, helyleírás, és a nyelvi résznél is van némi csökkentés” – részletezte a szaktanfelügyelő.
A mostani nyolcadikosok új tanterv szerint tanultak, és így is fognak vizsgázni. A vizsgaprogramban megfogalmazott követelményrendszer is a tantervet követi. „Az alap- és a specifikus kompetenciákat fejlesztettük, így azok maradnak, a tartalom viszont csökkent. Az új tételminták is eljutottak a tanárokhoz, ezután teszik közzé a gyakorlótételek is” – tette hozzá Kiss Tünde.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
1 hozzászólás