Fotó: Kristó Róbert
A szeptemberi halasztást követően szerda reggel újra a bíróságra voltak hivatalosak azok a csíki polgármesterek, továbbá tanintézmények és önkormányzati fenntartású intézmények vezetői, akik ellen idén márciusában tett feljelentést a kitűzött székely zászlók miatt Ilie Şandru maroshévízi nyugalmazott pedagógus.
2013. október 30., 20:222013. október 30., 20:22
2013. október 30., 20:332013. október 30., 20:33
Tizenegy csíki község polgármesterét, a Hargita megyei önkormányzat elnökét, illetve további tíz, önkormányzati fenntartású intézmény vezetőjét idézték be újra szerda reggelre a csíkszeredai törvényszékre. Az ügy apropója az a bűnügyi feljelentés, amit az ügyészségnek a közintézményekre kitűzött székely zászló ügyében áprilisban hozott döntése ellen tett le a nyáron a bíróságon Ilie Şandru nyugalmazott maroshévízi pedagógus. Mint ismeretes, a vizsgáló hatóság tavasszal úgy határozott – az akkor szintén Ilie Şandru által benyújtott feljelentést megvizsgálva –, hogy nem kezdeményez eljárást a csíki intézményvezetők ellen. A tárgyaláson az alpereseket ügyvédjeik képviselték, egyedül Gergely András csíkszentmártoni polgármester volt jelen. A kevesebb mint félórás tárgyaláson Ilie Şandru és jogi képviselője sem jelent meg, így az ügyvédek és az ügyész is a korábbi döntés mellett foglalt állást, hangsúlyozván, a felperes keresetének nincsen jogi alapja.
Nem egy előre lefutott mérkőzés
„Ha szigorúan a jogi oldaláról nézzük ezt a problémát, az Ilie Şandru által sérelmezett bűncselekménynek nem léteznek az elemei. Az ő álláspontja az, hogy az ügyfeleink nem tartottak be egy végleges bírósági ítéletet. Úgy gondolom, hogy a rendőrség és az ügyészség korábban jogos döntést hozott” – fogalmazott az alperesek nagy részét képviselő Sükös József. A Hargita Megyei Ügyvédi Kamara dékánja másrészt úgy vélte, bármilyen társadalomban a többség kellene az legyen, amely nagyobb toleranciával viszonyul a kisebbséghez. „Ez az ügy elég érzékeny is lehet. Nagyon örvendek, hogy a rendőrség és az ügyészség megtalálta magának azt az erőt, hogy korrektül viszonyuljon ehhez a problémához. A bíró egy hétig fog gondolkozni, mielőtt döntést hoz. Az ügyésznek feltett kérdései azért engem nem nyugtatnak meg annyira, hogy ez egy előre lefutott mérkőzés, és mi fogunk nyerni” – jelentette ki az ügyvéd.
Sükös kiemelte, nem jó bevonni ebbe az ügybe azt az elemet, hogy a székely zászlók jogosan vagy nem jogosan lobognak, ugyanis erre vonatkozólag van egy jogerős táblabírósági döntés. „Mi csak annyit mondunk, hogy amikor ezek a polgármesterek, iskolaigazgatók kitűzték a zászlót, akkor nem követtek el bűncselekményt” – szögezte le a jogi képviselő.
Tavasszal nyomozott a rendőrség
Mint arról már beszámoltunk, az Ilie Şandru nyugalmazott maroshévízi pedagógus által a csíkszeredai ügyészségre benyújtott, március 27-én iktatott feljelentés nyomán bízták meg a rendőrséget azzal, hogy vizsgálják meg, van-e törvényes alapja a székely zászlók középületekre történő kitűzésének. Şandru azt kifogásolta, hogy az intézmények nem tartják be a marosvásárhelyi ítélőtábla tavaly szeptemberben hozott döntését, amellyel hatályon kívül helyezte Hargita Megyei Tanácsának 2009/269-es határozatát, ami a megye zászlójává nyilvánította a székely lobogót.
Hasonló feljelentést tettek le a gyergyószentmiklósi és a székelyudvarhelyi ügyészségre is. Több polgármestert és iskolaigazgatót is beidéztek kihallgatás céljából a rendőrségre március és április folyamán, azt kérdezték tőlük, miért tűzték ki a zászlót, ki utasította erre őket, mit jelképez a lobogó és kitől kapták azt. A rendőrség végül azt a javaslatot tette, hogy az ügyben ne induljon büntetőeljárás. Az ügyészség ezzel egyetértett.
Nagy a mozgás a csíkszeredai választókörzeteknél, sor azonban a déli órákig nem alakult ki. Sokan a magyar kisebbség érdekeit vették figyelembe a döntésnél.
Egyetlen orvosság létezik a szélsőjobboldal előretörése ellen, éspedig az, ha elmegy a magyarság szavazni annak jelöltje ellen. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kampányzáró beszélgetésre hívta csütörtökön a sajtó képviselőit.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
szóljon hozzá!