
Fotó: Gyarmati Dénes
A névadás 25. évfordulóját ünneplő Márton Áron Gimnázium tanúságtételnek is beillő vetélkedő házigazdája volt. Középiskolás diákok mérték össze tudásukat a szent életű püspökről, és vallottak a maguk elképzelése szerint életének számukra jelentősebb pillanatairól.
2015. május 11., 10:262015. május 11., 10:26
A vetélkedő tulajdonképpen csak ürügy volt – vallották be a szervezők –, a valóságban a szándék Márton Áron életének jobb megismerése és példájának a fiatalok értékrendjébe való beépítése volt.
„Valamikor tavaly ősszel, tanévkezdés előtt, amikor a pedagógus az új tanév új kihívásain gondolkodik, hátul a Micsurin-kert és tornaterem között, a piarista házban, ahol a ház előtt magasodó fenyőfa Márton Áron püspöki címerére emlékezteti az arra járót, megszületett a vetélkedő gondolata” – mesélte a történetet az egyik ötletgazda és szervező, Sárközi Sándor piarista atya, a diákok lelki vezetője. Kellett hozzá Lőrincz Éva Katalin vallástanár, akinek szívügye a Márton Áron-kultusz, lévén édesanyja révén csíkszentdomokosi, és aki gyermekkorától álmodott arról, hogy egyszer majd a nevét viselő iskolában adja tovább a nagy püspök tanítását, és természetesen sok olyan szervezőkész kolléga, mint Borsodi L. László magyar szakos tanár.
Így küldték ki Hargita megye valamennyi középiskolájának a versenyfelhívást, még a protestáns szellemű gimnáziumoknak is, és a visszajelzés után tizenkét háromfős csapat jelentkezett, amelyek vallástanáraik segítségével, a megadott könyvészeti anyag és a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum gyűjteményének segítségével készültek fel a „megmérettetésre”. Már a névadás is a gondos felkészülést jelzi, nemcsak az olyan beszédes nevek, mint a Non recuso laborem vagy az Áron angyalai, hanem a Fehér ló és a Bűzfutók, akik a gyimesiek legendás történetére vagy a gyermek Áron kedvenc csapatjátékra emlékeztettek. A dramatizált jelenet előadásánál a csíksomlyói és csíkszeredai gimnázium diákja vagy a fronton harcoló katona éppúgy megjelent a diákok előadásában, mint az állambiztonsági zaklatás vagy a letartóztatás megpróbáltatásai.
A díjazottak
A Márton Áron élete és munkássága vetélkedő díjazottjai: a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium Fehér füst (I.), a Segítő Mária Római Katolikus Teológiai Líceum A Szűzanya serege (II.), a Venczel József Szakközépiskola Erdésztarisznya és a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceum MindenÁron PedáSOKK (III.), valamint a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola Bűzfutók csapata (IV.). Az öt díjazott csapat mellett érdemes megemlíteni a részt vevő csapatokat is: Fehér ló (Árpád-házi Szent Erzsébet), Egyéniségek (Kós Károly Szakközépiskola, Csíkszereda), Pünkösdi Rózsa (Nagy István Művészeti Szakközépiskola), Lángocskák (Puskás Tivadar Szakközépiskola, Ditró), Non recuso laborem (Salamon Ernő Gimnázium, Gyergyószentmiklós), Apostolok (Székely Károly Szakközépiskola, Csíkszereda), Áron angyalai (Tamási Áron Gimnázium, Székelyudvarhely).
Mindannyian értékes könyvjutalmat kaptak Hargita Megye Tanácsa, a Piarista Rendház és Corvina Könyvesház jóvoltából, amit emléklap és Dániel Sándor keramikus Márton Áron-plakettje egészít ki. A zsűri elnökének gondolatát idézve a találó az lenne: „Itt mindenki egyformán jó volt, mert a diákok fontosnak találták, hogy az iskolai elfoglaltság, dolgozatírások mellett időt szakítsanak felkészülni és egy szombati napot rááldozni” – értékelt Ft. Kovács Gergely pápai káplán, Márton Áron szentté avatási ügyének posztulátora, aki erre az egy napra és erre az eseményre érkezett haza Rómából.
A vetélkedő diákokat köszöntötte Tamás József, az egyházmegye segédpüspöke, aki Márton Áronnal kapcsolatos személyes élményeit osztotta meg, és Varga László, az iskola igazgatója, aki arról a dilemmáról beszélt, amit 25 évvel a névadás után megfogalmaznak: megérdemli-e az iskola Márton Áron nevét. A választ az iskola szellemisége adja meg, amennyiben a 20. század történelmi nagysága és Erdély szent életű püspöke, Márton Áron életpéldájának igazságát követik. A vetélkedő diákok felkészültsége, őszinte lelkesedése és játékos komolysága ezt bizonyította.
Hiába Csikszereda város része, megőrizte és továbbra is megőrizné falusi jellegét Csobotfalva – lakossági fórumot tartottak kedd este a helyi kultúrotthonban, ahol a jelenlevők a városrészt érintő problémákról beszélgettek Korodi Attila polgármesterrel.
Júniusig kell befejezni az Olt-folyó mentén épülő kerékpárutat Hargita megyében, mintegy 45 kilométer hosszan. A tavaly elkezdett kivitelezés a téli szünet után folytatódik, jelenleg a növényzeti réteg eltávolításán és az átjárók kialakításán dolgoznak.
Nem lehet már sokáig halogatni, szükség van a víztartályok telepítésére Tusnád község településein, enélkül ugyanis nem lehet csatlakozni a most épülő, a községen áthaladó vízvezetékre, amely Tusnádfürdőt is el fogja látni.
Egy létesítmény, mely egyszerre szolgálja a természeti értékek megőrzését és a látogatói élmény fejlesztését – felavatták pénteken a Szent Anna-tó – Mohos Tőzegláp Ökocentrum és Tudásközpontot.
Amikor nem találják egy betegség okát, többszöri orvosi konzultáció után sem állítható fel pontos diagnózis, akkor „lép képbe” a genetikus szakorvos. Az örökletes és nagyon ritka betegségekről Baczoni Balázs genetikus szakorvossal beszélgettünk.
Elkezdődött a levélszavazatok gyűjtése Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán: a választók szombattól vehetik át levélcsomagjaikat, illetve adhatják le voksukat, ugyanakkor szükség esetén segítséget is kérhetnek a papírok kitöltéséhez.
Csíkszeredában, a csobotfalvi kultúrotthonban szerveznek lakossági fórumot kedden, ahol a városrész aktuális ügyeit szeretnék megtárgyalni az emberekkel – közli Korondi Attila polgármester.
Balánbányán és Csíkszeredában is elkaptak egy-egy ittas sofőrt a hatóságok a péntek este és szombat hajnal közötti időszakban – közli a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kétsávos körforgalom kiépítését tervezik a csíkszeredai Brassói út és a Zöld Péter utca kereszteződésében, a forgalom enyhítésére. A munkálat értéke 5,6 millió lej lenne, amelynek finanszírozásához külső forrást keres a város.
Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.
szóljon hozzá!