
Fotó: Gyarmati Dénes
A névadás 25. évfordulóját ünneplő Márton Áron Gimnázium tanúságtételnek is beillő vetélkedő házigazdája volt. Középiskolás diákok mérték össze tudásukat a szent életű püspökről, és vallottak a maguk elképzelése szerint életének számukra jelentősebb pillanatairól.
2015. május 11., 10:262015. május 11., 10:26
A vetélkedő tulajdonképpen csak ürügy volt – vallották be a szervezők –, a valóságban a szándék Márton Áron életének jobb megismerése és példájának a fiatalok értékrendjébe való beépítése volt.
„Valamikor tavaly ősszel, tanévkezdés előtt, amikor a pedagógus az új tanév új kihívásain gondolkodik, hátul a Micsurin-kert és tornaterem között, a piarista házban, ahol a ház előtt magasodó fenyőfa Márton Áron püspöki címerére emlékezteti az arra járót, megszületett a vetélkedő gondolata” – mesélte a történetet az egyik ötletgazda és szervező, Sárközi Sándor piarista atya, a diákok lelki vezetője. Kellett hozzá Lőrincz Éva Katalin vallástanár, akinek szívügye a Márton Áron-kultusz, lévén édesanyja révén csíkszentdomokosi, és aki gyermekkorától álmodott arról, hogy egyszer majd a nevét viselő iskolában adja tovább a nagy püspök tanítását, és természetesen sok olyan szervezőkész kolléga, mint Borsodi L. László magyar szakos tanár.
Így küldték ki Hargita megye valamennyi középiskolájának a versenyfelhívást, még a protestáns szellemű gimnáziumoknak is, és a visszajelzés után tizenkét háromfős csapat jelentkezett, amelyek vallástanáraik segítségével, a megadott könyvészeti anyag és a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum gyűjteményének segítségével készültek fel a „megmérettetésre”. Már a névadás is a gondos felkészülést jelzi, nemcsak az olyan beszédes nevek, mint a Non recuso laborem vagy az Áron angyalai, hanem a Fehér ló és a Bűzfutók, akik a gyimesiek legendás történetére vagy a gyermek Áron kedvenc csapatjátékra emlékeztettek. A dramatizált jelenet előadásánál a csíksomlyói és csíkszeredai gimnázium diákja vagy a fronton harcoló katona éppúgy megjelent a diákok előadásában, mint az állambiztonsági zaklatás vagy a letartóztatás megpróbáltatásai.
A díjazottak
A Márton Áron élete és munkássága vetélkedő díjazottjai: a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium Fehér füst (I.), a Segítő Mária Római Katolikus Teológiai Líceum A Szűzanya serege (II.), a Venczel József Szakközépiskola Erdésztarisznya és a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceum MindenÁron PedáSOKK (III.), valamint a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola Bűzfutók csapata (IV.). Az öt díjazott csapat mellett érdemes megemlíteni a részt vevő csapatokat is: Fehér ló (Árpád-házi Szent Erzsébet), Egyéniségek (Kós Károly Szakközépiskola, Csíkszereda), Pünkösdi Rózsa (Nagy István Művészeti Szakközépiskola), Lángocskák (Puskás Tivadar Szakközépiskola, Ditró), Non recuso laborem (Salamon Ernő Gimnázium, Gyergyószentmiklós), Apostolok (Székely Károly Szakközépiskola, Csíkszereda), Áron angyalai (Tamási Áron Gimnázium, Székelyudvarhely).
Mindannyian értékes könyvjutalmat kaptak Hargita Megye Tanácsa, a Piarista Rendház és Corvina Könyvesház jóvoltából, amit emléklap és Dániel Sándor keramikus Márton Áron-plakettje egészít ki. A zsűri elnökének gondolatát idézve a találó az lenne: „Itt mindenki egyformán jó volt, mert a diákok fontosnak találták, hogy az iskolai elfoglaltság, dolgozatírások mellett időt szakítsanak felkészülni és egy szombati napot rááldozni” – értékelt Ft. Kovács Gergely pápai káplán, Márton Áron szentté avatási ügyének posztulátora, aki erre az egy napra és erre az eseményre érkezett haza Rómából.
A vetélkedő diákokat köszöntötte Tamás József, az egyházmegye segédpüspöke, aki Márton Áronnal kapcsolatos személyes élményeit osztotta meg, és Varga László, az iskola igazgatója, aki arról a dilemmáról beszélt, amit 25 évvel a névadás után megfogalmaznak: megérdemli-e az iskola Márton Áron nevét. A választ az iskola szellemisége adja meg, amennyiben a 20. század történelmi nagysága és Erdély szent életű püspöke, Márton Áron életpéldájának igazságát követik. A vetélkedő diákok felkészültsége, őszinte lelkesedése és játékos komolysága ezt bizonyította.
Közös ima, ünnepi műsor és szentmise várta a híveket pünkösdvasárnap Gyimesbükkben. Az ezeréves határ vidékén több ezer zarándok gyűlt össze, ahol Varga Miklós fellépése és Lupus atya prédikációja is része volt a kontumáci búcsúnak.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Nyissuk ki a szívünket az Ég felé a csíksomlyói nyeregben, ahol az Ég és a Föld szinte összeér – tanácsolja az idei pünkösdi búcsú szónoka, Székely János, szombathelyi megyés püspök, aki csütörtökön este a zarándokvonattal érkezett Székelyföldre.
Romjaiból építették újjá a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határon. A látványos épület péntek déli átadóünnepségének – amelyet a 30-as számú őrház előtt tartottak – az időjárás is kedvezett.
Felavatták pénteken a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határnál. A romjaiból újjáépített erődítmény átadását ünnepséggel tették emlékezetessé, a helyiek pedig azt remélik, hogy a létesítmény fellendíti a térség turizmusát.
Készen áll a zarándokok fogadására és az ünnepi események biztonságos lebonyolítására a csíksomlyói nyereg.
Pontokba szedett választ küldött a Székelyhonnak a Labdarúgó Profi Liga (LPF) főtitkára, angol nyelven. Justin Ștefan az FK Csíkszereda elnökével készült interjúnkra reagált.
Különjárattal segíti a pünkösdi búcsúra érkező mozgáskorlátozott zarándokok kijutását a nyeregbe a Hargita Megyei Sérültek Egyesülete.
Vármegáldás, zarándoklat és ünnepi szentmise is szerepel az idei gyimesbükki pünkösdi programban, amelyre a Kárpát-medence számos pontjáról érkeznek vendégek.
szóljon hozzá!