
Fotó: Gyarmati Dénes
A névadás 25. évfordulóját ünneplő Márton Áron Gimnázium tanúságtételnek is beillő vetélkedő házigazdája volt. Középiskolás diákok mérték össze tudásukat a szent életű püspökről, és vallottak a maguk elképzelése szerint életének számukra jelentősebb pillanatairól.
2015. május 11., 10:262015. május 11., 10:26
A vetélkedő tulajdonképpen csak ürügy volt – vallották be a szervezők –, a valóságban a szándék Márton Áron életének jobb megismerése és példájának a fiatalok értékrendjébe való beépítése volt.
„Valamikor tavaly ősszel, tanévkezdés előtt, amikor a pedagógus az új tanév új kihívásain gondolkodik, hátul a Micsurin-kert és tornaterem között, a piarista házban, ahol a ház előtt magasodó fenyőfa Márton Áron püspöki címerére emlékezteti az arra járót, megszületett a vetélkedő gondolata” – mesélte a történetet az egyik ötletgazda és szervező, Sárközi Sándor piarista atya, a diákok lelki vezetője. Kellett hozzá Lőrincz Éva Katalin vallástanár, akinek szívügye a Márton Áron-kultusz, lévén édesanyja révén csíkszentdomokosi, és aki gyermekkorától álmodott arról, hogy egyszer majd a nevét viselő iskolában adja tovább a nagy püspök tanítását, és természetesen sok olyan szervezőkész kolléga, mint Borsodi L. László magyar szakos tanár.
Így küldték ki Hargita megye valamennyi középiskolájának a versenyfelhívást, még a protestáns szellemű gimnáziumoknak is, és a visszajelzés után tizenkét háromfős csapat jelentkezett, amelyek vallástanáraik segítségével, a megadott könyvészeti anyag és a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum gyűjteményének segítségével készültek fel a „megmérettetésre”. Már a névadás is a gondos felkészülést jelzi, nemcsak az olyan beszédes nevek, mint a Non recuso laborem vagy az Áron angyalai, hanem a Fehér ló és a Bűzfutók, akik a gyimesiek legendás történetére vagy a gyermek Áron kedvenc csapatjátékra emlékeztettek. A dramatizált jelenet előadásánál a csíksomlyói és csíkszeredai gimnázium diákja vagy a fronton harcoló katona éppúgy megjelent a diákok előadásában, mint az állambiztonsági zaklatás vagy a letartóztatás megpróbáltatásai.
A díjazottak
A Márton Áron élete és munkássága vetélkedő díjazottjai: a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium Fehér füst (I.), a Segítő Mária Római Katolikus Teológiai Líceum A Szűzanya serege (II.), a Venczel József Szakközépiskola Erdésztarisznya és a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceum MindenÁron PedáSOKK (III.), valamint a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola Bűzfutók csapata (IV.). Az öt díjazott csapat mellett érdemes megemlíteni a részt vevő csapatokat is: Fehér ló (Árpád-házi Szent Erzsébet), Egyéniségek (Kós Károly Szakközépiskola, Csíkszereda), Pünkösdi Rózsa (Nagy István Művészeti Szakközépiskola), Lángocskák (Puskás Tivadar Szakközépiskola, Ditró), Non recuso laborem (Salamon Ernő Gimnázium, Gyergyószentmiklós), Apostolok (Székely Károly Szakközépiskola, Csíkszereda), Áron angyalai (Tamási Áron Gimnázium, Székelyudvarhely).
Mindannyian értékes könyvjutalmat kaptak Hargita Megye Tanácsa, a Piarista Rendház és Corvina Könyvesház jóvoltából, amit emléklap és Dániel Sándor keramikus Márton Áron-plakettje egészít ki. A zsűri elnökének gondolatát idézve a találó az lenne: „Itt mindenki egyformán jó volt, mert a diákok fontosnak találták, hogy az iskolai elfoglaltság, dolgozatírások mellett időt szakítsanak felkészülni és egy szombati napot rááldozni” – értékelt Ft. Kovács Gergely pápai káplán, Márton Áron szentté avatási ügyének posztulátora, aki erre az egy napra és erre az eseményre érkezett haza Rómából.
A vetélkedő diákokat köszöntötte Tamás József, az egyházmegye segédpüspöke, aki Márton Áronnal kapcsolatos személyes élményeit osztotta meg, és Varga László, az iskola igazgatója, aki arról a dilemmáról beszélt, amit 25 évvel a névadás után megfogalmaznak: megérdemli-e az iskola Márton Áron nevét. A választ az iskola szellemisége adja meg, amennyiben a 20. század történelmi nagysága és Erdély szent életű püspöke, Márton Áron életpéldájának igazságát követik. A vetélkedő diákok felkészültsége, őszinte lelkesedése és játékos komolysága ezt bizonyította.
A tavalyi megszorítások után idén is csak mértékkel biztosítják a finanszírozást a csíkszentkirályi tanuszoda folyamatban levő építésére, így várhatóan lassú lesz az előrehaladás. Ha minden jól megy, legalább félig elkészülhet a beruházás.
Az átlagosnál is jobban megviselte a Csíkszereda peremterületein levő makadámutakat a szigorúbb téli időjárás. Az ideiglenes sürgősségi beavatkozáshoz keresik a megoldást, de nagyobb javítás csak a több hónap múlva lehetséges.
A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.
Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.
Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.
A Bolojan-kormányhoz fordul petícióban a csíkszeredai városvezetés, hogy még az országos költségvetés elfogadása előtt hozzon jogszabályt az adócsökkentésre. Az ügyben elindították az aláírásgyűjtést.
Begyűjtötték a lakossági észrevételeket, fel is dolgozták annak érdekében, hogy a csíkszeredai városi tömegközlekedés járműveinek végleges menetrendjét kialakítsák. Ezt várhatóan március elején vezetik be.
Noha tavaly decemberben elkészült Csíkszeredában az Erőss Zsolt Aréna melletti parkoló újabb kijárata a Decemberi forradalom utca felé, azóta is zárva van. Megnyitásával elkerülhető lesz a Stadion utcában keletkező torlódás.
Míg Csíkszereda polgármestere szerint a szombati megmozdulást az AUR párt használta ki feszültségkeltésre, a tüntetés szervezője állítja: civilként, pártpolitikai érdekektől függetlenül hívta utcára az embereket, és akár perre is kész az igazáért.
Elfogadhatatlan, hogy Csíkszeredában egy szélsőséges párt szervezzen tüntetést, embereket mozgatva, feszültséget szítva – jelezte rövid bejegyzésében Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, az AUR pártra utalva.
szóljon hozzá!