Új megvilágításban a székely eredetkérdés

„Eljött az idő, hogy magunkról, múltunkról mi magunk írjunk. Csak székely történész tisztázhatja a székely eredetkérdést” – fogalmazott felvezetőjében Veress Dávid, a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig című előadássorozat szervezője.

„Nem lehetett már tovább tűrni azt, hogy annyi hazugságot, hamisítást összehordtak a székelyek eredetével kapcsolatosan. Azt állítják, hogy a székelyek ősisége a régmúlt homályába vész – ezt nem fogadtam el, ezt a homályt akartam tisztázni, ez késztetett a kötet megírására” – fogalmazott Rokaly József.

A halotti beszéd kulcsszava az isa, amely nyolcszor fordul elő a szövegben. Rokaly megítélése szerint téves a jelenlegi tudományos álláspont, mely szerint ez a bizony szót jelenti, ő arra a következtetésre jutott, hogy az isa szó valódi jelentése: Isten mása. A közel nyolcszáz oldalas kötet szerzője szerint Szent István király idejében a hittérítő szerzetesek módszeresen semmisítettek meg mindent, ami ősiségünkre vonatkozott.

A székelység Istenes nép volt mindig, ezért az égi Isten-szék mintájára szervezte meg földi székeit, számos példát említve: Csíkszék, Isaszeg, Zeugma/Kolozsvár, Szeged, Sarmizegethusa, Eszék, Domaszék, Szék, Maroszszék, Aranyosszék, Háromszék, Udvarhelyszék, Isten Széke. Ilyen példákat nemcsak a Kárpát-medencében találunk, hanem  a Földközi-tenger mellékén (Szicília, Saguntum, Argosz), valamint a Kaukázus és Mezopotámia vidékén (Zeugma, Zikkurát, Kis, Charsag, Dammeseq, Sikem, Damaszkusz). A kötet szerzője, aki a Magyar Történészek Világszövetségének tagja azt vallja, hogy ezek a földrajzi nevek bizonyítékai annak, hogy a székiség az egész világon elterjedt volt.  A két órás előadás rávilágított arra, hogy székely eredetkérdésben ott volt eddig a legnagyobb tévedés, hogy a kutatók mindig egy bizonyos népben (agathyrszök, hunok, matianok, kabarok, bolgár-törökök, kunok) keresték a székelyek őseit.

A honismereti, történeti-művelődési előadássorozat 137. előadására december 19-én, pénteken 18 órától kerül sor a városháza dísztermében, Pál-Antal Sándor és Sebestyén Mihály kettős könyvbemutatójára várják az érdeklődőket.