Tovább éltetik Márton Áron püspök örökségét

Azt vallotta, hogy legyünk emberek és keresztények, a hazaszeretet és hazafiság egyaránt keresztényi kötelesség – fogalmazott a szombati programsorozat nyitányaként megtartott ünnepi szentmisén dr. Jakubinyi György érsek. A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye elöljárója prédikációjában Márton Áron életútját ecsetelte, kitérve többek között az 1946-os csíksomlyói pünkösdi búcsún általa mondottakra is: minden embernek joga van saját sorsa fölött dönteni. „Egész életében töretlenül haladt az életszentség útján” – nyomatékosította az érsek a boldoggá avatás útján levő püspökkel kapcsolatban.

A szentmisét követően az ünneplő közösség Márton Áronnak a községközpontban található szobrához vonult. Itt a koszorúzást megelőzően Kövér László és Kelemen Hunor mondtak beszédet. A Magyar Országgyűlés elnöke a magyar nép egységességét hangsúlyozta, míg a román kormány kultuszminisztere a kultúra nemzetmegtartó erejét emelte ki. „Jó alkalom ez az ünnepség elgondolkodni azon, tudunk-e úgy élni miként Márton Áron tette” – ez már Ferencz Alajos polgármester részéről hangzott el. A községvezető ismételten kihangsúlyozta, a Márton Áron Múzeum megnyitásával tulajdonképpen egy régi adósságát rója le a település neves szülöttje előtt.

A koszorúzási szertartás után a csíkszentdomokosi polgármesteri hivatal dísztermében Tamás József segédpüspök és Soós Károly teológus, a budapesti Márton Áron Társaság elnöke méltatta a püspök életművét. Előbbi kifejtette, Márton Áron a viharos 20. század hőse, de egyben áldozata is. Áldásos tevékenységét a bátor ellenállás, illetve az egyházért folytatott küzdelem fémjelezte. És ami még ennél is fontosabb, Márton Áron tudatosan vállalta vértanúságát. „Ne csak nevét emlegessük, hanem az ő emlékét és az ő látásmódját is hordozzuk magunkban” – fogalmazott Tamás József. A további felszólalók között volt Tánczos Barna államtitkár, illetve Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke.

A nap záróakkordjaként a Márton Áron Múzeumnál gyülekeztek az ünneplők. A létesítményt dr. Jakubinyi György érsek áldotta meg, ezt követően mindenki megtekinthette a tárlatot.

A múzeumról

A kiállítás huszadik századi időutazásra, elmélkedésre és kérdésfelvetésre invitálja a látogatót, újra és újra körüljárva Márton Áron életének „titkát”. A templom tőszomszédságában, az egykori egyházi iskola épületében kialakított tárlat hám teremmel várja látogatóit. Az első, egyben a legterjedelmesebb, a püspök születésével indul, illetve, a második világháborúval zárul. A második terem 1945-től a kommunista berendezkedést, az államosítást, a püspök börtönéveit is magába foglalja. A harmadik termet a pincében alakították ki: itt a püspök és társainak pere, illetve a gyulafehérvári egyházmegyéből származó papok börtönélményei jelenítődnek meg. A tárlat részeként, a Terror Háza Múzeum által készített életrajzi filmet is levetítik. Akik pedig még jobban elmélyülnének a püspök élettörténetében, azoknak a kiállítás bővített anyagát érintőképernyőn is olvashatóvá teszik.

A létesítményt egyébként a Márton Áron Egyesület Csíkszentdomokosért, Csíkszentdomokos Önkormányzata és a csíkszentdomokosi Római Katolikus Plébánia közösen hozták létre támogatók segítségével. Ennek ötlete, a koncepció kidolgozása, az anyaggyűjtés és szerkesztés Lázár Csilla magyar-angol szakos tanárnő nevéhez fűződik. A belsőépítészeti terveket Tövissi Zsolt állította össze, a grafikai szerkesztés és képkidolgozás Boros Melinda munkáját dicséri. A tárlattal kapcsolatban a www.martonaronmuzeum.ro internetes honlapon lehet bővebb tájékoztatást olvasni.