Székely lelkiállapotokat tükröz

Csíkszereda Kaposvár testvérvárosa, és az elmúlt évek során a két település között egyre több kulturális kapocs jött létre. „Hamarosan a Csíki Székely Múzeumban Rippl Rónai József munkáiból nagyszabású kiállítás lesz megtekinthető, cserében addig a kaposváriak Márton Árpád munkáit látogathatják” – emelte ki honlapunknak Antal Attila alpolgármester.

Márton Árpádtól megtudtuk, nagy megtiszteltetésnek vette a felkérést, mivel ekkora kiállítótérben még nem mutathatta be alkotásait. „Arra gondoltam, megtörténhet, hogy többé nem adódik ilyen alkalom, ezért 1954-től, vagyis a középiskolai évektől kezdve 2014-ig, ami belefér, mindent kiállítok. Igaz, így is csak öt munkámat kellett kölcsönözzem a 102-ből a kiállítás idejére, a többi alkotás a műtermemben rendelkezésre állt. Nagyon jól fogadták a kiállítást, melyet Kaposvár polgármestere nyitott meg és Szücs György, valamint Banner Zoltán művészettörténészek méltattak” – hangsúlyozta a képzőművész.

Festmények a székelyek helytállásáról

„Merítsünk erőt és büszkeséget Márton Árpád festményeiből” – ezt kívánta Kaposvár polgármestere, Szita Károly az MTI tudósítása szerint. Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán pedig úgy vélte, hogy ezek a festmények, pasztellek a székely ember helytállását fogalmazzák meg. „Még állunk, mi székelyek, ott vagyunk, küzdünk, harcolunk, mintegy ezer éve a Kárpát-koszorú legkeletibb végein védjük a nyugati kereszténységet, még akkor is, hogyha a nyugati kereszténységet ez egyre inkább és egyre kevésbé érdekli” – fogalmazott a csíkszeredai elöljáró.

Banner Zoltán művészettörténész kiemelte: „Márton Árpád a székely festőiskola harmadik nemzedékének tagjaként példaszerűen képviseli ezt az értékmegőrző hivatást”. Életműve példa és mérce a fiatalok számára – hangsúlyozta. Három elemét emelte ki az életmű-kiállításnak: a székely nép szülőföldhöz való emberfeletti erővel való ragaszkodásának a képi megfogalmazását, a megtartó erő példázatát és a lélek erejének megnyilvánulását – írja az MTI.

Az emberek lelkiállapotai foglalkoztatják

Ahogy az alkotótól megtudtuk, a kiállítás jó keresztmetszete életpályájának. „Az alkotói pályám kezdetéről is vittem festményeket, amelyeken még nagyon érződik a Nagybányai Festőiskola és Munkácsy Mihály vagy Paál László hatása. Nagyon jól látszik, hogy honnan indultam, ugyanakkor ez tükrözi azt is, hogy 18 éves koráig milyen képzőművészeti nevelést kapott Marosvásárhelyen egy diák, az 50-es években. Ráneveltek minket arra, hogy a klasszikus magyar képzőművészet a gyökerünk, és ehhez kell kiforrott alkotóként is viszonyulni, igazodni ezt kell továbbvinni, továbbgondolni. A főiskolában már megalkottam az első emberalakos kompozíciómat, a Parasztbánat meg A kenyérszelő című képeimet, amelyek megjelölték számomra az utat, az ösvényt, amelyet a későbbiekben bejártam. Ugyanide tartoznak a Jó reggelt nap, a Vajúdás és a Föld fiai kompozíciók, végül az utóbbi években készített pasztellképeimből vittem el úgy 15-öt” – ismertette a tárlat anyagát a képzőművész. Megjegyezte, legtöbb alkotása figuratív, ugyanis mindig az emberi lelkiállapotok, kapcsolatok foglalkoztatták, ezeket fogalmazta meg a vásznon.