Fotó: Veres Nándor
A csíktaplocai Nagyerdő Közbirtokosság az elsők között volt, amelyik 2000-ben újraalakult. A megalakulástól kezdve ugyanazokból a személyekből álló vezetőtanács intézte a közbirtokosság ügyeit ez év júniusáig, amikor új vezetőtanácsot választottak a tagok.
2015. december 14., 16:392015. december 14., 16:39
Voltak ugyan nézeteltérések az új vezetőtanács megválasztása körül, de ezek időközben rendeződtek, nem ment a közösség, a falu és a közbirtokosság rovására a vezetőségcsere – hangsúlyozták a „megfiatalodott” vezetőtanács tagjai, amikor felkerestük taplocai székhelyükön. „Nem volt könnyű a kezdet kezdetén, sok jó dolgot tett a közbirtokosságért a régi vezetőség. Ami az övék, az az övék. Régi iratokat tudtak előszedni a tagok névsorával, adás-vételi szerződésekkel, pontosan fel tudták térképezni a területeket. Nem egy háborgó közbirtokosság van itt. Van egy-két hangadó személy, de most már lecsillapodtak a vizek, eredményesen tudunk dolgozni. Sőt, segítséget kapunk még a régi vezetőség részéről is” – nyilatkozta Fodor Levente, a közbirtokosság elnöke.
A Nagyerdő Közbirtokosság 755,68 hektár erdővel és 85,80 hektár legelővel rendelkezik. A területeik egy tömbben a Hargitán vannak szomszédosan a lövétei és csíkszeredai közbirtokosság terülteivel. „Jó dolog, hogy egyben van a területünk. Ami viszont nem jó, hogy nagyon közel vagyunk a városhoz, a főúthoz, nagyobb a lopási lehetőség. Ezért sokkal figyelmesebbek kell legyünk, mintha egy eldugott helyen lenne a területünk, ahol kisebb a veszélye annak, hogy lopják a fát. De legalább nincs messze, könnyen megközelíthető.”
Területalapú támogatást 50 hektár legelőre tudtak igényelni, a többi be van erdősödve. „Mivel az idén egyfajta referencia-év volt ami a támogatásokat illeti, felmérettük a legelőnket, hogy ne tegyünk be olyant támogatásba, ami nem odavaló. Jövőtől már nem lehet változtatni. Négy parcellára van osztva a legelőnk, eléggé megváltoztak a dolgok, ezért nem tudtunk csomagos támogatást igényelni rájuk, de jövőtől azt is megtesszük. A lényeg az, hogy amire igényeltünk, az konkrét legelő. A jövedelmünkre oda kell figyeljünk, mert a támogatásból nem jön be sok pénz az ötven hektár legelőre. Ezen területen a falu juhait legeltetjük, a közbirtokosság tagjainak állataival fedjük le. A közbirtokosságnak állatai nincsenek.” Az elnök elmondta, a területeik mind telekkönyvezve vannak.
A közbirtokosságnak fele-fele arányban van bükk- és fenyőerdője. Az erdő nagy része vágásérett, évente három-négyezer köbméter fát vágnak ki. „Ki tudjuk szolgálni a tagságot tűzifával. Megválasztásunk óta próbáltuk közelebb hozni az embereket a közbirtokossághoz, reméljük, hogy sikerült is. Tény az, hogy az idén háromszor több tűzifát kértek a tagok tőlünk, mint az előző években.”
510 tagja van a közbirtokosságnak, fél hektár egy jog. Összesen 1700 jog van, a tagok nagy része kevés joggal rendelkezik, a legtöbb, ami egy tag tulajdonában van, 36 jog. Egy jog ötven ár, hetvennégy ár még mindig csak egy jognak számít, hetvenöt ár már két jog. Egy hektár után körülbelül 250 lej osztalékot kapnak a tagok. Mint mondták, olyan tagok is vannak – közel negyvenen –, akik soha nem érdeklődtek a közbirtokossági ügyek iránt, az osztalékot nem vették fel, nem is tudják, egyáltalán élnek-e még, nem ismeri senki őket. „Amikor újra meg kellett tartsuk a választási gyűlést, összeszedtük a tagok névsorát, ajánlott levélben mindenkit meghívtunk, így sikerült 1250 jogot képviseltetni. Ilyen még nem volt a közbirtokosságunk történetében. Úgy tartjuk, minél többen vannak, annál jobb, több a vélemény, több ember látja, mi történik.”
Ezen a bizonyos gyűlésen a tagok azt is megszavazták, hogy az alapszabályzat bizonyos pontjait megváltoztassák. „Érdeklődtünk a többi közbirtokosságnál, hogy mi a jó, mi nem jó, próbáltuk leszűrni azokat, amelyek nekünk is a hasznunkra válnak. Egy kivételével elfogadták, ez az egy arra vonatkozik, hogy nem örökölhető, adományozható a jog, amíg a jogtulajdonos él. Addig ő rendelkezik a jogok felett. Nem engedélyezték azt sem, hogy azoknak a tagoknak a jogai, akikről tényleg senki nem tud semmit, kerüljenek át a közbirtokosság tulajdonába.” Meg tudták változtatni viszont azt, hogy a következő vezetőtanácsi mandátum négy évre szóljon majd. Összesen kilenc cikkelyt sikerült módosítani. A vezetőtanács öt tagból áll, mellettük három cenzor fejt ki tevékenységet.
Az új vezetőtanács tagjainak eltökélt szándéka, hogy másképp intézzék a dolgokat, mint ahogy eddig volt. A régi vezetőségnek köszönhetően a közbirtokosság anyagilag jól áll. Azt szeretnék, hogy ennek a tőkének bizonyos százalékát olyan befektetésekbe szánják, amelyek jövedelmet hoznak a közbirtokosságnak, mert a jövedelmük nagy része nem a támogatásokból származik, hanem az eladott fából. Szeretnének haszongépeket vásárolni a közbirtokosságnak, az útjaikat rendbe tenni, próbálják a helyi egyesületeket, az egyházat, a fiatalokat, a juhos gazdákat segíteni. Támogatták a ravatalozóépítést, a helyi néptánccsoportot.
„Mostanig ez nem volt célkitűzés. Mi szeretnénk, hogy ha jó szándékú ember jön, amennyit tudunk, adjunk, ha úgy gondoljuk, hogy nemes célra lesz felhasználva. Próbáljuk úgy csinálni, hogy jusson is, maradjon is.”
Fodor Levente szerint a közbirtokosságnak összetartó szerepe van. „Ha nem is sikerül faluszinten összefogni az embereket, mivel a falu lakosságának körülbelül fele tag, de a tagságot csak összefogjuk. Fontosnak tartjuk, hogy a tagság legyen egyben, és hogy segítsük azokat a próbálkozásokat, amelyek létrejönnének, csak esetleg anyagi okok miatt kudarcba fulladnának. Nem utolsó sorban oda kell figyelni, hogy az őseink vagyona ne vesszen kárba, mert nekünk az a szándékunk, hogy ha ők megszerezték és megőrizték, mi próbáljuk továbbvinni és átadni az utódoknak.”
A falu hangja:
Csíktaplocán is megkérdeztünk néhány helybélit, hogy mit gondolnak a közbirtokosság működéséről. Legtöbben – mivel nem a törzsgyökeres taplocaiak, és így nem is tagjai a közbirtokosságnak – nem ismerik a közbirtokosság tevékenységét, és nem is érdeklődnek iránta. Olyan személy is volt a megkérdezettek között, aki jólértesülten beszélt a közbirtokossági ügyek alakulásáról: „Új vezetője van a birtokosságnak, fiatalodott a vezetőség, és gondolom, hogy jól fog működni. A faluban ez-az csak hallatszik. A fakiosztásban már az idén látszott a változás az elmúlt évekhez képest.”
Nagy a mozgás a csíkszeredai választókörzeteknél, sor azonban a déli órákig nem alakult ki. Sokan a magyar kisebbség érdekeit vették figyelembe a döntésnél.
Egyetlen orvosság létezik a szélsőjobboldal előretörése ellen, éspedig az, ha elmegy a magyarság szavazni annak jelöltje ellen. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kampányzáró beszélgetésre hívta csütörtökön a sajtó képviselőit.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
szóljon hozzá!