Ritkaságnak számít a csíki gyümölcstermesztés

Csíkszéken kevesen foglalkoznak gyümölcstermesztéssel, a legelterjedtebb a háztáji termesztés, de eladásra való termesztésre nem igazán vállalkoznak a gazdák. Tamás Péter az első rend fát 1990-ben ültette, ezek már a húsz évet betöltötték, de még teremnek – tudtuk meg a gyümölcskertésztől. Amióta munkanélküli lett, 1998 óta kezdett komolyabban foglalkozni vele. Jelenleg egy hektár és húsz áras földjén 370 gyümölcsfa található, sokszor reggeltől estig gondozza őket, „észre sem veszem, úgy eltelik az idő” – vallotta. Kapuján tábla hirdeti: vegyszermentes almát kínál eladásra. Kérdésünkre, hogy mennyiért adja, azt válaszolta, 50 banival olcsóbban, mint a piacon. „Nagy profit nem származik az alma eladásából, de jól kipótolja a nyugdíjat, jó, mert kötetlen a munka” – árulta el a nyugdíjas kertész. Érdeklődésünkre elmondta, lassan kialakult a vevői köre, sokan értékelik „zamatában is ízesebb almáját”

A fák gondozása abból áll, hogy télen drótkefével lepucolja a zuzmókat törzsükről, ősszel félásónyi mélységben körbeássa, hogy a gyökér levegőzzön, kora tavasszal, rügyfakadás előtt egyszer lepermetezi, ekkor metszi az ágakat, és igazgatja a koronát is. Barackfája hét éve van, kettő is. Mint vallja a gyümölcskertész, későre, de beérik, és sokkal ízesebb, mint amit a piacon lehet kapni, hiszen éretten szedik le a fáról. „Nyári almát pirosat és fehéret is termesztek, az őszi alma szeptember közepétől fogyasztható, de nem áll el, a téli almát szeptember végén szedjük, 6-8 hetes utóérés után alakul ki a zamatja” – magyarázta a gazda. Példáját egy falubelije is követte, a facsemetéket Péter bácsitól kapta, és egy könyvet is arról, hogyan kell a fákat gondozni. Állami támogatást nem kap a gyümölcsösre, csupán területalapú támogatást.

Kevés a gondozott gyümölcsös

„Hivatalosan Hargita megyében 765 hektár gyümölcsös van nyilvántartva – de ebből jó kezekben lévő, gondozott nagyon kevés” – tájékoztatott Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője elmondta, a legelterjedtebb almafajták vidékünkön a jonatán, az idared, a golden és a starking. „A régi fajták sokkal ellenállóbbak, ilyen például a batul és a pojnik, kevesebbet kell permetezni, szemben a jonatánnal, mely nagyon érzékeny a lisztharmatra” – fejtette ki Török.

Szerinte a gyümölcsös létrehozásának legnagyobb költsége a telepítés, a fák ültetésekor le kell ásni 1x1 méterre. Az ültetés előtt érdemes tanulmányozni, hogy megfelel-e a föld, milyenek a körülmények, mert például ha erősen huzatos, megfagyhat a virága. Továbbá a metszést, a koronakialakítást, a trágyázást, a gyomirtást kell elvégezni, a téli permetezés is fontos, akadnak gyümölcstermesztők, akik nyáron több alkalommal is permetezik, amitől szép lesz az alma, csak vegyszeresebb. Barackfát ő is ültetett, mint mesélte, egy alkalommal egy májusi rendkívül fagyos reggel tönkretette a fát, kiszáradt. Nem bírja a csíki klímát, ezért nem is érdemes ipari mennyiségben ültetni – szögezte le.

Elhagyatott gyümölcsös Csibában

Még a kollektivizálás idején hat hektáron ültettek almafákat Csibában, a hatalmas terület jelenleg elöregedett, ritkán termő fák otthona, inkább kaszálónak használják, semmint gyümölcsösnek. „Visszaszolgáltatták a területet a csíkcsicsói tulajdonosoknak, több tízen vannak” – válaszolta érdeklődésünkre Becze Attila, Csíkcsicsó polgármestere. Mint mesélte, az almafákat valamikor a 70-es években ültethették, szüretelni a 80-as évek elején szüretelhettek utoljára. Jelenleg kaszálónak használják, a tulajdonosok közül, aki arra jár szekérrel, néha beáll a fák alá és megrázza, az egyre kisebb méretű almatermést pedig disznóknak adják takarmányként. A kiöregedett fák közül mindössze 10–15-ön terem alma.

Vidékünkön az alma és a körte a legelterjedtebb gyümölcsfajta, viszont akadnak olyanok, akik ribizliben láttak gazdasági potenciált, terméséből többnyire szörpöket készítenek.