Fotó: Veres Nándor
Egész évre elegendő lelki töltetet, segítő erőt kaphatnak a Szentlélek közbenjárásával mindazok, akik a pünkösdi búcsún részt vesznek – vélekedik Csintalan László csíkdelnei plébános, a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka, akivel a szombati ünnep kapcsán beszélgettünk.
2016. május 14., 00:472016. május 14., 00:47
– Önt választották az idei pünkösdi búcsú szónokává. Hogyan fogadta a megtisztelő felkérést?
– A csíksomlyói pünkösdi búcsú igehirdető személyéről a ferences rendtartomány definitóriuma – a szerzetesrend főtanácsa – dönt. Nekem Urbán Erik atya, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója hozta el a felkérést. Egy kicsit elgondolkodtam a felkérésen, de aztán elvállaltam. Azt mondtam, hogy ha ők így látják jónak, akkor állok elébe. A megtorpanás oka, hogy ilyenkor mindenki érzi a felelősséget, bármilyen gyakorlott szónok is legyen az illető. De az ember nem a saját bölcsességét közli, számít arra, hogy a Szentlélek sugall és ihletet ad, azaz hozzátesz a saját gyenge emberi erőnkhöz, és abból valami jó származik majd. Különben prédikáltam még a somlyói pünkösdi búcsún 1986-ban, akkor Csernakeresztúron voltam plébános, a visszatelepített bukovinai székelyek körében. Pöhacker Balázs, az akkori ferences tartományfőnök és csíksomlyói házfőnök felkérésére a pünkösd szombati szentmisén prédikáltam, akkor persze csak a kegytemplom falai között zajlott a búcsú. Nagyon meglepett a felkérés. A szószékről kellett prédikálni, amikor letekintettem onnan, és megláttam a gyimesi és moldvai csángó magyarokat az ők népviseletükben, abban a pillanatban bizony elállt a lélegzetem. De a papoknak azért jó, mert a prédikációk előtt éneklik a Szentlélek himnuszát, azalatt – ha meg is lepődnek –, össze tudják szedni gondolataikat. És természetesen a himnusz során kérik a beszédjükhöz a Szentlélek ihletését, megvilágosítását, illetve mind a hét ajándékát.
– Milyen érzés az egyik legismertebb Mária-kegyhelyen prédikálni?
– Csíksomlyóhoz eléggé kötődöm, hiszen árnyékában nőttem fel, 15 évet Csíkszeredában éltem, ott jártam iskolába. Gyermekként és diákként is részt vettünk az akkori somlyói búcsúkon a családommal, igaz annak idején kisebb méretű volt az ünnep. Mostanra jelentősen megnőtt az ide látogatók, illetve a zarándokok száma. Felelősséggel jár tehát, hogy az igét, az örömhírt, Jézus Krisztus tanítását úgy közöljem, hogy minden jelenlévőnek szóljon. S habár statisztikák nincsenek, hogy egy-egy prédikációt hányan értettek meg, hányan fogadtak be, de mindenképpen nagy felelősségnek érzem ezt a feladatot.
– Mit szeretne megosztani a hívekkel prédikációjában?
– Ferenc pápa az irgalmasság szent évének hirdette az ideit, amelynek alapgondolata: Legyetek irgalmasok, amint a ti mennyei Atyátok is irgalmas. Az irgalmasságnak vannak lelki és testi cselekedetei, ezeket megtenni mindannyiunk állandó feladata. Ilyen a megbocsájtás, a szegények segítése, a jó tanácsadás. Ezekre a cselekedetekre próbálom a saját figyelmemet is fordítani, s habár ezek mindig aktuálisak, az irgalmasság szent éve alatt még inkább időszerű minden ember számára. A beszédem gerincét ennek tükrében a Jóisten irgalmasságának három mozzanata képezi majd: Isten irgalmassága a teremtésben, az ő irgalmassága a megváltásban, illetve a megszentelés művében.
– Ön szerint mi az üzenete pünkösdnek 2016-ban?
– Az első pünkösdkor a tizenkét apostol Jézus feltámadása után – habár tudták, hogy van feladatuk –, az örömhírt hirdetniük kell, de tébláboltak, mert nem tudták, hogy hogyan is kellene csinálniuk. A Szentlélek volt az a segítő erő, aki elindította őket. Tudjuk, hogy már akkor Péter apostol, aki nem volt sem írástudó, sem szónok, rögtönözve olyan beszédet – hittanórát – tartott a Szentlélek ihletésével, hogy csak akkor háromezren keresztelkedtek meg. Ilyen megközelítésből könnyű a pünkösdi búcsú szónokának, hiszen van kellő ideje felkészülni. De visszatérve, a Szentléleknek megvan az a sajátossága, hogy indítóerőként működik: az emberekben rejlő képességeket vagy épp az istenkeresést – amely létezik minden emberben szerintem –, azt az ő erejével mozgósítja. Ahogyan annak idején az apostolok, úgy a napjainkban a pünkösdi búcsúra érkezők is segítő erőt, ihlető erőt kapnak a Szentlélek közbenjárásával. Ez az erő az ünnep után segíti őket a mindennapi tennivalók, gondok, feladatok megoldásában. Sokan meg is fogalmazzák a búcsúval kapcsolatban, hogy egy egész évre szóló lelki töltetet kapnak ilyenkor.
Az ünnepi szónokról
Csintalan László 1950. április 11-én született Szépvízen ötgyermekes kántortanító családban. Elemi, általános és középiskolai tanulmányait a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. 1969-ben érettségizett, és ugyanebben az évben jelentkezett a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolára. 1975-ben szentelte pappá Márton Áron püspök. Segédlelkészként Brassóban és Kolozsváron, plébánosként Brádon, a Csernakeresztúrhoz tartozó Piskitelepen, Besztercén, Madéfalván, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is szolgált. 2009-től Csíkdelne–Csíkpálfalva lelkipásztora. Papi jelmondata: Szeretettel szolgáld Istent és embertársaidat!
Romániai idő szerint vasárnap 14 óráig mintegy 625 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 18 óráig több mint 295 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A külügyminisztérium szombaton közölte, hogy a külföldi szavazókörzetek választási irodájában valamennyi politikai pártnak van képviselője, akiktől valós idejű tájékoztatást kaphatnak – írja az Agerpres hírügynökség.
Romániai idő szerint szombaton 15 óráig több mint 223 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában - derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 9 óráig több mint 121 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Három különböző méretben készítette el a következő egyházfő első ruháját Raniero Mancinelli római szabó.
Felhelyezték a pápaválasztási fordulók eredményét tudtul adó kéménycsövet a Sixtus-kápolna tetejére péntek reggel.
Tűz ütött ki szerda délután a pașcani-i CFR-kórház egyik tetőtéri helyiségében; több mint 60 beteget és 17 alkalmazottat evakuáltak.
Kína szerdán kiadott, a világjárvány elleni válaszlépéseiről szóló úgynevezett fehér könyvében megismételte azon állítását, hogy a koronavírus-járvány az Egyesült Államokból indulhatott ki.
A Sixtus-kápolnában két kályhát állítanak fel a pápaválasztás napjaira: az egyikben a szavazócédulákat égetik majd el, a másikból száll fel az eredménytelen szavazást jelentő fekete vagy a sikeres pápaválasztást jelző fehér füst.
szóljon hozzá!