Örömszerzés a gyimesi tánctáborban

Szól a muzsika, dobbannak a lábak, járnak a szorgos kis kezek – sokféle foglalkozást kínálnak a szervezők a tábor résztvevőinek. Négy helyszínen haladóknak, kezdőknek és gyerekeknek felcsíki és gyimesi táncokat tanítanak. „A haladók egy csoportban tanulják a felcsíkit a hét első felében, a hét második felében a gyimesit. A kezdők két külön csoportban vagy csak felcsíkit, vagy csak gyimesit. Ezenkívül idén először gyerektáncoktatás is van. Egy negyedik helyszínen pedig a gyerekek délelőtt táncot tanulnak, délután pedig kézműves foglalkozáson vesznek részt” – osztotta meg velünk Szalay Zoltán szervező.   

A táncos csoportokban énekoktatás is folyik, de külön énekes csoport is van, ahol délelőtt és délután is énekeket tanulnak. A hangszeres csoportokban nagyrészt helyi hagyományőrzők oktatnak. A hegedű- és a furulyaoktatás három szinten – haladó, középhaladó és kezdő (itt többnyire gyerekek) – történik. „A hegedűsök gyimesi zenét tanulnak, a középhaladók vagy gyimesit, vagy felcsíkit, attól függ, hogy ki mit szeretne, a felcsíki könnyebb, főleg a helyi gyerekeknek tanítanak gyimesit. A furulyásoknak is van moldvai és gyimesi, illetve van még egy gardonyos csoport. Ott is hidegségi adatközlő hagyományőrző gardonyos tanít. A kobozoktatás keretébne moldvai muzsikát tanulnak” – sorolta Szalay.  

A tábor vasárnap este előadással kezdődött, a hidegségi kisiskolás tánccsoportok mutatták be táncaikat, valamint a Borsika tánccsoport a felcsíki táncokat.

A táborban minden délután hat órától néprajzi, vagy magyarságtörténeti előadást lehet meghallgatni. Vacsora után, nyolc órakor kezdődik a gyerekek tánca, azaz a serketánc, majd adatközlők lépnek fel. Kedden este a csíkmadarasi néptánccsoport, szerdán a csíkszentdomokosi tart előadást, a hét többi napján pedig a gyimesi csoportok mutatják be táncaikat. A táncházban elsősorban az oktatott felcsíki és gyimesi táncanyagot muzsikálják, de megszólal más vidékek muzsikája is, mint a széki, kalotaszegi, mezőségi, küküllőmenti. „Az utóbbi években úgy alakítottuk ki, hogy a csángó és felcsíki táncokon kívüli az egyéb táncrendeket a Csillag Panzió alagsorában alternatívként muzsikálják a zenészek. Illetve van egy vándorlás, hogy amikor a kultúrházban befejeződik a táncház, sokan átjönnek a panzióba, és itt mulatnak akár reggelig is. Nagyon sok muzsikus van megfogadva, nehéz bírni a gyűrődést, főleg, hogy reggelig muzsikálnak, és délelőtt tíz órakor már be kell állni a táncoktatáshoz muzsikálni. A hangszeroktatókon kívül nyolc zenész muzsikál a táborban, a táncházban ők és a hangszeroktatók, adatközlő muzsikusok zenélnek” – mondta el a szervező.  

Szerdán kirándulásokon vehetnek részt a táborozók: választani lehet egy 25 kilométeres helyismereti túra vagy az ezeréves határ meglátogatása között, illetve egy szekeres kirándulást egy közeli esztenához.

„A helyi, gyimesi gyerekek ingyen jöhetnek a táborba, részvételi díjat nem kell fizetni, legfeljebb egy ebédet fizetnek a szülők, ilyenformán a helyi hagyományt itt sajátíthatják el. Nyilván, a gyerekeknek egy hét tánctanulás nem elég ahhoz, hogy elsajátítsák, de arra igen, hogy kedvet kapjanak rá, és később továbbtanuljanak” – véli Szalay Zoltán.  

Minden mintának jelentése van

A kézműves foglalkozás is több műhelyben zajlik. Gyimesi bundahímzést, csipkehorgolást, ostorfonást, karmantyúfán szövést, bútorfestést, nemezelést, szádfánszövést és körmönfonást lehet elsajátítani. „Igyekeztünk olyan kézműves technikákat beválogatni, amelyek részben honosak itt Gyimesben, vagy amit illene minél többen elsajátítsanak, mint a bundahímzés, vagy amelyek itt a közelünkben megvoltak valamikor régen, ezeket próbáljuk feleleveníteni. Elég szép számban bekapcsolódnak azok a gyerekek, akik nem a táncot választották, vagy furulyázás után betérnek kézműveskedni, de már felnőtt jelentkezők is vannak, akik majd a táncfoglalkozás végeztével idejönnek. Sokan szoktak nemezelni a táborban, a férfiakat érdekli az ostorfonás, a bútorfestésnél nagyon szép dolgokat készítenek, a bundahímzésről ne is beszéljünk, nagyon sokan csak azért jönnek, hogy elsajátítsák ennek a technikáját, öltéseit” – mondta Ádám Katalin, a foglalkozások egyik vezetője.

Ott jártunkkor többek között egy németországi hölgy érdeklődött a bundahímzés iránt, a gyimesközéploki származású oktató, Tankó Anna – egy tolmács segítségével – el is kezdte magyarázni az éppen keze ügyében levő férfibunda hímzéseit: „Amikor ezeket varrták, úgy varrták, hogy annak az életét, aki viseli, megkönnyítse. Minden mintának jelentése van. Például van egy rész, ami az embernek a lelki életét jelentette, Isten és ember kapcsolatát jelképezi. Akkor van az úgynevezett szárnyas nap minta. Ez azért van, a nap a szárnyaival körülöleli az embert, tehát védelmet nyújt. A virág itt például a férfi életében a nőt jelenti. Ez a hímzés itt azért van, hogy a kettőjük, a férfi és a nő kapcsolata között keletkezett haragot, rosszat levezesse. Ezt úgy hívják, hogy a lüdércfarka” – magyarázta, nem kis feladatot adván ezzel a tolmácsnak beállt hölgynek. Még elmondta, mindenkinek saját, személyre szabott ruhája volt, és minden hímzésnek, motívumnak jelentése. Régen ezeket tudatosan varrták, most már nem ismerik annyira a jelentésüket.

Közel háromszáz résztvevő

Zenészek, tánc-, kézműves, hangszeroktatók, szervezők, meghívott előadók – mintegy hetven személy biztosítja a tábor működését a közel kétszáz résztvevőnek. A táborozók zömében Magyarországról érkeztek, de szép számmal jöttek erdélyiek, és angliai, németországi és finnországi résztvevő is van. „Igyekszünk az erdélyieket pártolni olyanformán, hogy a részvételi díjat alacsonyan tartjuk számukra” – fejtette ki Szalay.

Szalay Rózsika, egy másik szervező elmondta, a tábor évről évre való megszervezésével többféle célt szeretnének elérni. „Elsősorban a hagyományőrzés vagy újrahagyományozás a célunk, bár szerencsére Gyimesben hagyományőrzésről beszélhetünk, mert még bőven vannak olyan gyimesiek, akiktől tanulni lehet táncot, muzsikát, népdalt. Szeretnénk, hogy a fiatalok is elsajátítsák, mert itt még hiteles forrásból tanulhatjuk meg a táncokat, énekeket. Ugyanakkor én fontosnak tartom, hogy ez a tábor lehetőséget nyújt a helyieknek is arra, hogy népzenére táncoljanak, vagy népdalokat énekeljenek, mert az alkalmak bizony megcsappantak ilyen szempontból. A hagyományos táncalkalmakból egyre kevesebb van. Azt látom, hogy néha az öregek jó kedvvel kapcsolódnak be esténként a táncházba vagy az éneklésbe. Nem utolsó sorban célja a tábornak az is, hogy örömet szerezzünk az embereknek, hogy egy kicsit felszabadulhassanak, megéljék, hogy a tánc nagyon jó alkalom az önkifejezésre, a felszabadult mozgásra. A tánc nem tudomány elsősorban, hanem az a lényege, hogy jól érezzük magunkat általa. A közös éneklések is nagyon jó lehetőséget nyújtanak erre. Mindenkinek, főként a fiataloknak a személyiségfejlődés szempontjából nagyon fontos, hogy megéljék: jól lehet érezni magunkat népzenére, néptáncra, és nemcsak a diszkóban lehet felszabadulni.”

A tábort a szombati gálaműsor zárja, amelyen részt vesznek a felcsíki és gyimesi adatközlő csoportok, valamint a hangszeres növendékek is bemutatják a héten tanultakat. Ugyanakkor nem marad el a minden évben – főként a gyerekek körében – nagy népszerűségnek örvendő népdalvetélkedő sem.
A tábor létrejöttét a Román Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium, Hargita Megye Önkormányzata, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Communitas Alapítvány, a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Kulturális Alap és a Majláth Gusztáv Károly Iskola támogatta. A tábor napi programját és az oktatók névsorát a tábor  honlapján lehet megtalálni.