Mit tartalmaznak a csomagolt élelmiszerek?

Csapó Jánost, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Élelmiszer-tudományi Tanszékének professzorát arra kértük, hogy az általunk véletlenszerűen kiválasztott élelmiszerek címkéjén olvasható információkat „fordítsa le”, azaz mutasson rá, melyik összetevő mit takar. Némelyik termék esetében olyan kis betűkkel írták rá a tájékoztató jellegű információkat, hogy alig tudtuk kibetűzni azokat.

Részletek az energiaitalról

Elsőként egy energiaitalt vettünk a kezünkbe, de még mielőtt az összetevőkre tértünk volna, Csapó János elmondta, ezek az italok azért népszerűek a fiatalok és egyes felnőttek körében, mivel viszonylag magas a koffeintartalmuk. Száz milliliter energiaital 32 milligramm koffeint tartalmaz, egy doboz tehát 80 mg-ot, amely két jó erős kávé koffeintartalmának felel meg. Nem helyesli az ilyen ital délutáni fogyasztását, mert a szervezet nem tud pihenni éjszaka. Ellenzi ugyanakkor, hogy gyermekek fogyasszák. Csapó János rámutatott arra is, hogy az energiaitalokban van ízanyag, koffein, glükóz/cukor – ami azonnal friss energiával szolgál az agy számára, hiszen az idegszövet csak a glükózt tudja felhasználni –, illetve taurin, ami hozzájárul az újszülött idegrendszerének kifejlődőséhez, és ami benne van az anyatejben is, lényegesen nagyobb koncentrációban, mint pl. a tehéntejben. Hangsúlyozta továbbá, hogy az energiaitalok hasonló összetételűek csak az áruk különbözik jelentősen, emiatt azt javasolta, aki ilyet vásárolna, nyugodtan nézze meg az árat, és akár az olcsóbbat vegye le a polcról.

A doboz további tartalma

Az egyetemi tanár által felsorolt összetevőkön kívül szerepelt a dobozon a víz, az étkezési sav (citromsav), ami meglátása szerint egy kis ízanyag, nem káros, illetve az emberi szervezet alkotórésze is. A nátrium-citrátról megtudtuk, hogy a citromsavnak a nátriumsója, amely szintén veszélytelen az emberi szervezetre. Az ammóniás karamell, amely színezékként szerepelt a csomagoláson, az a hagyományos karamellnek felel meg, attól sem kell tartózkodni. A felsorolt vitaminokkal (B₁, B₂, B₆, B₁₂) kapcsolatban kiderült, az energiaitalokban lévők lehet, hogy egy minimálisat javítanak a szervezet vitaminszükségletén, de túladagolás mennyiségük miatt nem történhet. A feltüntetett inozitol is egy olyan anyag, mely szervezetünkben is fellelhető, így nem káros – ismertette a szakember. Megjegyezve, hogy érdemes elolvasni a címkéken feltüntetett információkat, hiszen elolvasásuk után bárki eldöntheti, hogy akarja-e vagy sem fogyasztani az illető terméket. Az lehet inkább probléma, ha olyan anyagokat is tartalmaz az élelmiszer, amelyek nincsenek feltüntetve a csomagoláson.

Bátran fogyasztható a joghurt is

Másodikként egy joghurtot vettünk a kezünkbe, annak címkéjét vizsgáltuk meg alaposabban. Az első összetevő a pasztőrözött tej volt, ami az állattenyésztői képesítéssel is rendelkező vegyész szerint nagyon jó minőségű, – lapunknak korábban már részletesebben is kifejtette véleményét a tejfogyasztásról – most csak annyit említett meg, hogy ő nyers tejet semmiképp nem inna, csak pasztőrözöttet. A tejföl a tej zsírja, bátran fogyasztható. A cukor is fogyasztható, arra viszont kell figyelni, hogy a szervezetünk a cukrot zsírrá alakítja, akik pedig fogyókúráznak, azok lehetőleg minél kevesebb cukrot vigyenek be szervezetükbe. A tejből kivont protein, az tulajdonképpen tejfehérje, ami teljesen veszélytelen, ahogyan a joghurtot előállító élesztő is, amely által megvalósul a tej savanyítása, azaz a tejcukor lebontása és tejsav képzése. Az eper az ízesítés miatt van a joghurtban. Az eper után zárójelben feltüntették, hogy hozzáadott glükózszirupot tartalmaz, amelyet kukoricakeményítőből állítanak elő, alkalmas a fogyasztásra, valamint cékla és fekete répasűrítményt, amelyek természetes színezőanyagok, nem károsak, illetve aromát tartalmaz. Amennyiben nem határozzák meg, hogy milyen aromát tartalmaz konkrétan az élelmiszer, akkor nem lehet tudni, hogy mi van benne, hiszen ez a név számos íz- és illatanyagot takarhat – ezek lehetnek természetesek és mesterségesek is. „A természetesekkel nincs semmi gond, a mesterségesek – amennyiben nagy áruházakban forgalmazzák azokat – biztosan teszteltek, hogy nem károsak az emberi szervezetre. Csak olyan aromákról lehet szó, amit az Európai Unióban engedélyeztek” – hangsúlyozta az egyetemi oktató.

E-számok a gumicukor zacskóján

Megvizsgáltuk továbbá egy csomag gumicukor összetevőit is. Mint kiderült abban sincs semmi egészségre káros anyag: a glükózszirup mellett tartalmazott cukrot, almalé-koncentrátumot, különböző gyümölcs- és zöldségsűrítményeket, módosított kukoricakeményítőt, amelyet nagyon sok élelmiszerbe beletesznek. Valamint állati zselatint, amelynek a biológiai értéke alacsony, kevés esszenciális aminosavat tartalmaz, de fogyasztható, ahogyan a kocsonya is. A fentiek mellett több E-számmal jelölt összetevőt (E330, E334, E160c, E163, E161b) is tartalmazott a gumicukor, amellyel kapcsolatban Csapó János hangsúlyozta, nem kell azoktól sem tartani. A könnyebb érthetőséget szolgálják ezek a számok, mivel az Európai Unió több nemzetből áll, s ha egymás nyelvét nem is értik, ezek a számok egységesek, tehát mindenhol ugyanazt a vegyületet jelentik. Mint ismeretes az aszkorbinsavnak (a C-vitaminnak), a répacukornak, a glükóznak, a NaCl-nak (a sónak) is van E-száma.

Csirkebőr a pástétomban

Végül egy doboz pástétomot vettünk górcső alá, amely tartalmazott vizet, disznómájat, csirkebőrt, lisztet, növényi (szója) rostot, sót, cukrot, hagymát, karragént, nátrium-glutamátot, fűszereket, aszkorbinsavat, aromát, természetes színezéket és tartósítószert: nátrium-nitritet. „A májjal nincsen semmi gond, ha egészséges állatból származik, nem valami öreg tenyészállattól. A máj a szervezet méregtelenítő szerve, és ha hosszú ideig élt egy állat, akkor annak a mája tartalmazza az élete során megevett nehézfémek, mikotoxinok és egyéb mérgek egy részét, amelyek bekerülhettek a szervezetébe. Emiatt egy idős állat máját nem szívesen enném meg, és másnak sem ajánlom fogyasztásra”. A csirkebőrben sok zsír, koleszterin van, de attól még fogyasztható, ahogyan a liszt is – kivéve, ha valaki érzékeny a búzalisztre, mert akkor kerülendő ennek fogyasztása. Ahogyan a szójára érzékenyek is kerüljék a növényi (szója) rostot tartalmazó készítményeket. A karragén egy poliszacharid származék, amelyet a minőségjavításért tesznek az élelmiszerekbe kis mennyiségben – az sem egészségtelen. Az ízfokozó nátrium-glutamát, az aszkorbinsav, melynek antioxidáns hatása is van, nem jelent veszélyt a szervezetünkre, ahogyan kis mennyiségben a nátrium-nitrit sem – nagy mennyiségben viszont, különösen csecsemőknél, meggátolva a vér oxigén szállítását, akár fulladást is okozhat – részletezte Csapó János.

Veszély a zöldségekben

Érdeklődésünkre elmondta azt is, hogy a konzervekben lévő nátrium-nitrit nem jelenthet veszélyt, ahogyan az egy napot tárolt zöldségekben található sem, viszont a friss zöldség, amit előző nap esetleg még nitrogén műtrágyával megszórtak, az már veszélyes lehet, különösen csecsemők és kisgyermekek számára. Ezt ugyan nem szabadna alkalmazni, de azért, hogy több vizet szívjon magába, gyorsabban fejlődjön a növény, sok esetben megteszik a termelők. Arra is figyelmeztetett, hogy emiatt ajánlott egy napig tárolni fogyasztás előtt a frissen vásárolt zöldségeket, mert a bennük lévő nitrátok és nitritek, lehet hogy egy felnőtt ember számára nem okoznak gondot, de ha gyermek fogyasztja, az káros lehet a fiatal szervezetre.