Messze még a birtokba helyezés befejezése

„Ahhoz képest, hogy tavaly Bukarestből ismét keresztbe tettek a munkának, jó irányban haladtunk, pozitívak a visszajelzések is” – jelentette ki György József. A község polgármestere elmondta, a múlt évhez hasonlóan most is fenntartja azon véleményét, miszerint egy-két szakember képtelen megbirkózni egy ilyen horderejű feladattal, ezért kellett egy szakcégre bízni a parcellázási terv elkészítését. A község adminisztratív területe 24.223 hektár, ezzel az egyik legnagyobb településnek számít Hargita megyében. A jelzett területen hozzávetőlegesen 80 ezer kisebb parcella van. Ahhoz, hogy végleges kataszteri nyilvántartást lehessen készíteni, fel kell mérni minden egyes parcellát, és a helyszínen is be kell azonosítani.

A lakosság megértésére is szükség van

„A folyamat elindult, a csomortáni határtól kezdve körülbelül háromezer hektár területet mértek fel a csíkszeredai Topo Service Rt. szakemberei. Ez a visszaigényelt területeknek majdnem negyede” – említette a községvezető. Hozzátette, a konkrét munkálatot megelőzően többször is tájékoztatták a lakosságot az elképzelésekről. „A jó minőségű munkához nem elég az, hogy egy mérnöki csapat kivonul a helyszínre, a tulajdonosnak is jelen kell lennie az azonosításon. Az emberek szerencsére megértették, miről van szó, a legtöbb esetben pozitívan viszonyultak a helyzethez” – nyugtázta az elöljáró.

A polgármester szerint a tavaly elvégzett munkamennyiség jó eredménynek számít, ha figyelembe vesszük, hogy a múlt év felétől a földosztó bizottságok munkája teljesen leállt. A kormány ugyanis arra kötelezte a polgármesteri hivatalokat, hogy leltározzák fel a kommunista rendszer idején törvénytelenül elvett földterületek, ingatlanok helyzetét azok természetbeni visszaszolgáltatása vagy a kártalanítás érdekében. Ennek határideje idén márciusban jár le, a területek konkrét felmérését csak ezt követően lehet folytatni.

Közel két éve nem adtak ki birtoklevelet

A községvezetőtől megtudtuk, 3322 jóváhagyott kérés van a helyi földosztó bizottságnál mintegy Húszezer hektárra. Ebből 2012 áprilisáig kiadtak 2152 birtoklevelet, amivel 13553 hektárt sikerült lefedni. Ez a visszaigényelt területnek mintegy hetven százalékát jelenti. Az elöljáró szerint ha az akkori törvénymódosítás során nem szabták volna a birtoklevél kiállításának feltételeként a dűlőnkénti parcellázási tervet, akkor most legkevesebb 90 százalékos teljesítményt tudnának felmutatni.

A dűlő egyébként olyan terület, amelynek természetes határai vannak. Ilyen lehet út, patak, belterület határa, erdő. Ez azt jelenti, hogy ha egy regiszterben egy személynek például három különböző dűlőben van földterülete, csak akkor állítja ki a birtoklevelet a kataszteri hivatal, amikor mind a három dűlőben az összes tulajdonosnak a parcellái meg vannak mérve, be vannak azonosítva, és nincsenek viták sem a határokat, sem a területnagyságokat illetően. Létezhet olyan dűlő, amelyben öt, de olyan is, amelyben kétszáz parcella van. Később a részleges birtoklevél kiadását is lehetővé tették, ám ez sem hozta a remélt áttörést. A szakemberek szerint ez ugyan könnyítést jelentett, de nem olyan mértékűt, hogy az jelentősen előremozdítsa a folyamatot, hiszen az illető dűlő parcellázási tervét úgy is el kell készíteni.

Mindenkinek fizetnie kell a részét

„Azt a munkát, amit másfél évtized alatt elvégeztünk, a tavaly gyakorlatilag elölről kellett kezdenünk, hiszen a már kiadott birtoklevelek esetében is újra el kell végezni a helyszíni azonosítást” – értékelt a községvezető. Kiemelte, ezt akár két-három év alatt is el lehetne végezni, ha megvan rá a szükséges anyagi fedezet. „Aki területet méretett fel kataszteri szakemberrel, az tudja, hogy egy költséges játék. Évente a költségvetésünk 7-8 százalékát tudjuk erre a célra fordítani, ami egy igen jelentős összeg” – jegyezte meg György. Kiemelte, létezik egy olyan elképzelés, hogy a végleges kataszteri terv elkészülte után, a birtoklevelek átvételekor, a korábbi gyakorlathoz hasonlóan, egy bizonyos hektáronkénti díjat fizessen a terület tulajdonos, ami ezúttal sem lenne nagyobb az egy hektárra eső költség 20-25 százalékánál. „Mit tehetnénk? A kormány és a prefektúra is fenyegetőzik, kötelezik a terv elkészítését, de senki nem beszél az anyagi oldaláról. Rövid idő alatt felméretnénk a teljes területet és végleges birtoklevelet adnánk mindenkinek, ha lenne erre pénze a községnek” – fogalmazott az elöljáró. A községvezető megjegyezte, a megállapítandó díj valószínű nem lesz nagyobb a két évvel ezelőttinél – amit egyébként senki nem vitatott –, és mindenképpen figyelembe veszik a lakosság fizetőképességét.

Elvehetik a fennmaradt területeket?

A polgármester elmondása szerint sok olyan esettel találkoztak a földtulajdonjog tisztázása során, amikor a nyilvántartásokban – például az 1962-es regiszterben, amit legtöbbször alapul vesznek – kisebb terület szerepel, mint az egyén valós tulajdona. Ez többnyire arra vezethető vissza, hogy például 1962 előtt a tulajdonosok, a kisebb adózás reményében, eltitkoltak bizonyos földterületeket. „Ezek nem vitatott területek, ám a jelenlegi állás szerint a legtöbb esetben ezeket nem fogják visszakapni az érintettek, mert egyszerűen nem szerepelnek a nyilvántartásban” – jelezte a polgármester, hozzátéve, egyelőre nem tudni, mi lesz az így fennmaradt parcellarészekkel. Mint kiderült, Csíkszentgyörgy esetében közel háromezer hektárról lehet szó, amelynek ily módon nem lesz gazdája. „Ezek a részek tulajdonképpen a község tulajdonába kellene kerüljenek. Ám sose lehet tudni, mit talál ki a kormány” – mondta az elöljáró.