Fotó: Kristó Róbert
Megoszlik a környékbeliek véleménye a Kissomlyó-hegyen történő munkálatokról: amíg egyesek örülnek a bővülő sípályának, mások a kegyhely szépségét, csendjét, méltóságát féltik. Eközben a területtulajdonos Csíksomlyói Közbirtokosság és a sípályát üzemeltető cég próbálja szem előtt tartani zarándokok igényeit – megfelelő sétány kialakításával – és megőrizni a táj jellegét – a természetbe illő megvalósításokkal.
2013. november 28., 09:112013. november 28., 09:11
2013. november 28., 09:192013. november 28., 09:19
A Csíksomlyói Közbirtokosság hosszú távú szerződéssel adta ki a Kissomlyó-hegy északi oldalán lévő területét, amelyen eddig egy 400 méteres sípálya volt. Mivel a már meglévő pálya elsősorban a haladó sízők igényeit tudta kielégíteni, a terület bérlői idén tovább bővítették azt, annak érdekében, hogy a kezdő és középhaladó vendégek is használhassák a létesítményt. Emellett egy hóparkot is kialakítottak.
Tervek a befektetőtől
Az üzemeltető Kis-Ski Fun Kft. megbízottjától tudjuk, hogy a Csíkszereda közelében lévő 400 méteres pálya mellett kialakított 960 méteres sípályát főként a kezdőknek és középhaladóknak ajánlják, ugyanakkor érdekes lehet azoknak a haladóknak is, akik a mozgás öröméért látogatnak el Kissomlyó-hegyéhez. A hóparkot már 6-7 évesnél idősebb gyerekek is kipróbálhatják, hiszen a biztonsági előírások – sisak, gerincvédő – mellett a pálya elemeit is úgy alakították ki, hogy tudásszinttől és az ugrás méretétől függetlenül biztonságosan lehessen landolni – tájékoztatott a beruházó.
Télen sízés, nyáron zarándoklat
Habár a terület bérlői nem tudják pontosan, hogy mikor lesz látogatható a pálya – mivel az időjárás- és technikafüggő –, szeretnék már decemberben beüzemelni, és egész márciusig fogadni a sízni, hódeszkázni vágyókat. A terület téli használata mellett a nyári hónapokban a kialakított területen biciklizni és sétálni is lehetne, sőt a zarándokok ebből az irányból könnyebben megközelíthetik majd a zarándokhelyet – vélik a sípálya üzemeltetői.
Ellenséges viszonyulást a beruházók nem érzékeltek, sokkal inkább érdeklődtek és bátorították őket az emberek. Elmondásuk szerint többen is értékelték tervüket, mint a megyeszékhely-közeli fejlesztést, amelynek sok közelben élő örülhet majd a tél folyamán.
Olvasóink véleménye
„Ha kinézek a hegyre, jön, hogy sírjak\" – vallotta be egy, a pálya közelében lakó személy. Egyébként nem ez az egyetlen vélemény a látottakkal kapcsolatban, az utóbbi hetekben szerkesztőségünkbe több elmarasztaló üzenet is érkezett, amelyben olvasóink leírták nemtetszésüket a hegyen történő beruházással kapcsolatban. „A Kissomlyó már pár ezer évvel ott állott az ő méltóságában, amíg a gyarló materializmusra hajló nemzedék meg nem látta a perselyek aljában rejlő lehetőséget. A Kissomlyó környékén eddig is itt élt a székely több száz vagy ezer éve, a hegy mégis meg tudott maradni a maga méltó békéjében! Sízni mi is szeretünk, és vannak alkalmasabb helyek sípályának százával” – fejtette ki üzenetében K. Jolán.
Kovács András olvasónk, miután kiment és megnézte a Somlyó hegyét, a megfogalmazódott véleményét elküldte szerkesztőségünknek. Mint írja, bizony vannak dolgok, amik nem éppen szívgyönyörködtetők, „de a fejlődés érdekében kompromisszumkészségünk is fejlettebb kell legyen az átlagosnál, hiszen székely emberek vagyunk, elfogadjuk az építő munkát, mert az újat nyújt közösségünknek, és idővel meg lehet szokni az újat is. Ami azonban elgondolkodtató kint a hegyen, amit 30 év távlatában mostanig nem volt alkalmam észlelni, az, hogy ilyen elhagyatott állapotban, ilyen gondozatlanul én még nem láttam a kápolna környékét. Olyan az érzése az embernek, hogy ott megállt az élet, nincs gazda, omladozik a kerítés, félig nyitott kapuk, ajtók stb. Ne hagyjuk azt, ami évszázadok óta a miénk, amiért sokan ellátogatnak a somlyói kegyhelyhez\".
Kegyhely kontra turistaparadicsom
A csíksomlyói ferences szerzetesek érdeklődésünkre elmondták, egy 2004-es megállapodás értelmében meg kell őrizni a két Somlyó-hegy közötti nyereg kegyhely jellegét. A Kissomlyó hegyére, mint szent hegyre ugyanez a megállapodás vonatkozott, mégis a területtulajdonos jóváhagyásával a beruházó megváltoztatta a Kissomlyó-hegy látványát, úgy, hogy őket nem keresték meg a rendezési tervvel. Belátják ugyanakkor, hogy ők nem tulajdonosai az érintett területnek, azonban nem elhanyagolható tény, hogy egy ősi, kultikus, szent helyről van szó. Emiatt úgy vélik, ha bárki a kegyhely környezetében változtatásokat akar véghezvinni, azt a kérdést kellene szem előtt tartsa, hogy mit szeretne megvalósítani: megőrizni a kegyhely méltóságát vagy annak környezetét turistaparadicsommá alakítani. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nem sportellenesek, tudják, hogy az embereknek nagy szükségük van a mozgásra, és azt is, hogy erre teret kell biztosítani, de – a kialakult és részben megváltoztathatatlan helyzet tudatában is – úgy vélik, hogy kinek-kinek lehetőségeihez mérten meg kellene őriznie a Teremtőtől ajándékba kapott világ szépségét.
Húsz kivágott fa, száz ültetett csemete
A sípályát a befektető a Csíksomlyói Közbirtokosságtól bérli, ezért Mátéffy Győző közbirtokossági elnököt is megkerestük. Az előzményekkel kapcsolatban tőle tudjuk, hogy a sípálya üzemeltetői a meglévő pálya mellett szerettek volna egy útvonalat a hótaposó gépek és a hegyimentők számára. Ezt az utat a közbirtokosság javaslatára szélesebbre alakították, így ott nemcsak a kevésbé gyakorlott sízők ereszkedhetnek telente, hanem a pünkösdi búcsúra érkezők könnyebben megközelíthetik a nyerget. Ehhez mindössze alig több mint húsz fát vágtak ki a legelőről, viszont száz másik csemetét ültettek a most kialakított pálya mellé – hangsúlyozta az elnök.
Továbbá kifejtette, felszólították a beruházót, hogy a munkálatok alatt megmozgatott talajt már tavaszra gyepesítsék be, emellett pünkösdig keressenek megoldást a Somlyó-hegyéről látható felvonó beburkolására, elfedésére.
Mit mond a főépítész?
Csíkszereda főépítészét is felkerestük. Albert Sándor véleménye szerint azért nem kérték ki a szakmai véleményét, mert a sípálya bővítéséhez nem volt szükség erre. Magánemberként mindössze annyit tett hozzá, hogy a beruházás megkezdése előtt a befektetőknek érdemes lett volna kikérniük egy tájépítész véleményét.
Egyetlen orvosság létezik a szélsőjobboldal előretörése ellen, éspedig az, ha elmegy a magyarság szavazni annak jelöltje ellen. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kampányzáró beszélgetésre hívta csütörtökön a sajtó képviselőit.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
szóljon hozzá!