Magyar nyelv kérésre

A 2010-ből származó 135-ös számú, a büntetőjogi perrendtartásra vonatkozó törvény 12. szakaszának rendelkezései szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek használhatják anyanyelvüket, a tárgyalás folyamán számukra biztosítani kell a tolmácsot, hogy anyanyelvükön beszélhessenek. Ez utóbbit már korábban bevezették, viszont a hivatalos iratok fordítását csak ez év februárjától biztosítják, amikortól az új büntető törvénykönyvvel együtt ez a törvény is hatályba lépett. A törvény 329. szakasza azt írja, a nemzeti kisebbségek tagjai kérhetik, hogy a vádiratot fordítsák le anyanyelvükre. A 407-es szakasz szerint a bíróság, a törvényszék határozatát a vádlottal is közölni kell, ha nem érti a román nyelvet, akkor ezt az anyanyelvén kell megtenni.

Költségvetés-kiegészítésre van szükség

Lőrincz Rómeó bíró, a Hargita Megyei Törvényszék szóvivője szerint a törvényszék feladata elsősorban a határozatok lefordítása, ez számbelileg és mennyiségileg is kisebb feladatot jelent, mint a vádiratoké, amelyeket az ügyészségnek kell lefordítania. Hozzátette, február 7-től ez a gyakorlat működik, a törvényszék biztosítja az iratok magyar nyelvű fordítását és azok költségeit. Problémák akkor jelentkezhetnek, ha esetleg nem lesz elég pénz ennek biztosítására, a jogszabály viszont nem tartalmaz erre vonatkozó utalásokat. Lőrincz szerint a törvényszék költségvetésében szerepel külön a fordításra elkülönített összeg, de ez nyilvánvalóan nem fedezi a szükségleteket. Ezért más tételekből kell átcsoportosítani erre forrásokat, de költségvetés-kiegészítést is kértek.

Az ügyészség is biztosítja a fordítást

A Hargita Megyei Ügyészség szóvivője, Cristian Gherorghe ügyész kérdésünkre megerősítette, az intézmény a törvény életbe lépése óta már több alkalommal találkozott olyan igénnyel, hogy a vádiratokat a vádlottak anyanyelvére, jelen esetben magyarra fordítsák le. „Ezt biztosítani tudjuk, de fontos tudni, hogy a törvény szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgároknak előzetesen kérniük kell a fordítást” – tette hozzá.  A külföldi, román nyelvet nem ismerő állampolgároknak a fordítás alanyi jogon jár, a költségeket az államnak kell biztosítania.  

Polgári perekben a fordítási költség a feleket terheli

A  szintén 2010-ben megjelent, 134-es számú  polgári perrendtartási törvény – amely tavaly februárban vált hatályossá – a polgári perek eljárásával kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van anyanyelvükön beszélni a bíróság előtt. A törvény szerint a külföldi állampolgárok és hontalanok, akik nem értik, vagy nem beszélik a román nyelvet, jogosultak az ügycsomó tartalmáról, anyagairól hivatalos fordító segítségével anyanyelvükön értesülni, és beszélni a bíróság előtt, ezt viszont nem jelent fordítási kötelezettséget az igazságügyi szervek számára, mint a büntetőeljárások esetében.