Létkérdés az egyesületi tejcsarnok

„Az uniós rendelkezések szerint 2015 április elsejével megszűnik a tejkvótarendszer. Erre fel kell készülniük a gazdáknak, hiszen a tej felvásárlásának a liberalizálása olyan helyzetet teremthet, hogy néhány településen majd nem lesz, ahogyan értékesíteni a tejet” – fogalmazott Márton István. A Hargita Megyei Szarvasmarhatartók Egyesületének vezetője hangsúlyozta, számukra nem jelent újdonságot az, hogy az említett dátumtól kizárólag az egyesületek vagy termelői csoportok által működtetett begyűjtőkből viszik majd el a tejet. „Évek óta tudatosan építkezünk, hogy felkészülve érjen bennünket a változás” – magyarázta az egyesületi vezető.

Elmondása szerint vannak olyan csíki községek, ahol már 2005-2006-ban létrejöttek az egyesületi gyűjtőpontok. Elsőként Dánfalván, Szépvízen, Borzsovában kezdték el működésüket ezek a létesítmények, majd Vacsárcsi, Szentmihály, Delne és Pálfalva is feliratkozott a gazdakézben levő tejcsarnokokat működtető falvak sorába. „Ezeken a településeken szerződéses alapon adják el a tejet annak a feldolgozónak, aki a legtöbbet ígér a tejliciten. Minden évben újratárgyalják a tej árát, ezt pedig szerződésben rögzítik. Megyeszinten jelen pillanatban 34 egyesületi tulajdonban működő tejbegyűjtő központ van” – mondta Márton. Kiemelte, a szakmai segítség mellett anyagilag is támogatták a központok létesítését és felszerelését. Az egyesületek pályázatok keretében igényelhettek 49-50 százalékos vissza nem térítendő finanszírozást. Ezeket a pályázatokat kezdetben a megyei szarvasmarhatartó egyesület, majd a megyei vidékfejlesztési egyesület írta ki.

Aki nem lép, lemarad

„Komoly problémákkal szembesülhetnek azok a települések, ahol még nem léptek a gazdák, és nincs az egyesületeknek saját tejbegyűjtő pontjuk. Ezekben az esetekben mozgósítanunk kell az érintetteket annak érdekében, hogy ahol tejértékesítésen gondolkodnak, időben legyenek felkészülve a változásra” – említette Márton. Elmondása szerint vannak községek, amelyek rosszul állnak a felzárkózásban.

Csíkszentdomokos például ugyan kis állatlétszámmal rendelkezik, ám náluk is jól jönne egy egyesületi tejbegyűjtő. Márton szerint nagy kiterjedésű községről lévén szó, esetükben több begyűjtő pontot kellene létrehozni. Ám mivel falurészenként kevés a leadandó tejmennyiség, nem lenne jövedelmező azok fenntartása. „Jó megoldás lenne erre a homoródszentmártoni példa. Ott támogatásunkkal az egyesület létrehozott egy begyűjtőt, egy ötszáz literes tankkal felszerelt autót is vásároltak, azzal gyűjtik be a tejet a községből.” Márton úgy vélte, hasonló hajóban evez Csíkszentgyörgy is, azzal a különbséggel, hogy esetükben már sokkal nagyobb az állatlétszám. Ezen a településen is legalább két-három ponton kellene működtessen begyűjtőt az egyesület.

„Alcsíkon egyelőre nincs egyesületi tejbegyűjtő. Ez annak is tulajdonítható, hogy a gazdák inkább a burgonyatermesztésre fektetik a hangsúlyt” – nyomatékosított az elnök. Hozzátette, Csíkszentimre és Csíkszentsimon azok a települések, ahol a nagyobb állatlétszám indokolttá is tenné a tejcsarnok létrehozását. „Mindenkinek oda kell figyelni, mert már most elkezdődtek a tejminőséggel kapcsolatos komolyabb ellenőrzések” – hívta fel a figyelmet az illetékes.

Jól jönne a kormány segítsége

Márton úgy vélte, az egyesületek hasznára válhat az a kormányrendelet, amely révén legtöbb 7500 euróval finanszíroznák a tejcsarnokokba szánt hűtőtartályok beszerzését. Ehhez azonban ki kellene iktatni az erről szóló rendeletből az ellentmondásokat. Tételesen azt, hogy újonnan alakult, legtöbb öttehenes gazdákat tömörítő egyesületek kérhetik a támogatást. „A jogszabály alkotói nem vették figyelembe azt, hogy Erdély területén, és még hangsúlyozottabban Hargita megyében már tíz évvel ezelőtt elkezdtük ezeknek a tevékenységeknek a megszervezését. Tettük ezt azért, hogy a termelők ne legyenek kiszolgáltatva a felvásárlóknak” – említette Márton.

Mint megtudtuk, a megyében jelenleg 78 bejegyzett egyesület létezik, a tagok közt pedig vannak egytehenes gazdáktól több száz tehenes farmerekig. „Az általunk megfogalmazott módosító javaslat szerint a pályázati feltételek között figyelembe kellene venni azt, hogy már léteznek ilyen szakmai érdekképviseleti egyesületek, a tagság állatlétszámát pedig nem szabadna öt tehénre maximalizálni” – véli Márton.

Dánfalva: készen állnak a változásra

„Nálunk 2005-től működik egyesületi tejcsarnok, ez volt a második ilyen a megyében” – tudtuk meg Zsók Jenőtől. A Dánfalvi Szarvasmarhatartó Egyesület vezetője elmondta, a felvásárlótól jó árat kapnak a termelők, átlagban 1,20-1,30 lejt fizetnek a tejnek literéért. „Reméljük, ez a jövő esztendőben még jobb lesz, hiszen óriási az igény a tejre. Az utóbbi időszakban a régió összes feldolgozója megkeresett bennünket, decemberben kell új szerződést kötnünk” – közölte Zsók. Elmondása szerint 60 és 100 között van a tejet leadó gazdák száma, a begyűjtött átlag tejmennyiség 1100 liter, tavasszal ez az 1900 litret is eléri. „Jelenleg egy kétezer literes tartályunk van. Előfordulhat, hogy igény lesz a bővítésre, hiszen folyamatosan nő az állatlétszám a községben” – tájékoztatott az egyesületi vezető.

Három csarnokot működtetnének

Nem könnyű a helyzet Csíkszentgyörgyön, ahol egyelőre két csarnokot működtet a feldolgozó. „Most kezdtük el egy egyesületi begyűjtő pont kialakítását, ez a falu alsó részében kap helyet” – tájékoztatott András József. A Csíkszentgyörgyi Szarvasmarhatartó Egyesület elnöke szerint az új létesítményhez körülbelül tucatnyi gazda hordaná a tejet, egy ötszáz literes hűtőtank áll majd rendelkezésükre. A munkálatokra mintegy 20 ezer lejt költenek, a beruházást a csíkszentgyörgyi közbirtokosság támogatja. „Az elképzelésünk az lenne, hogy átvennénk a már létező két csarnok működtetését is, így csúcsidőszakban mintegy kétezer liter tejet tudnánk értékesíteni” – tudatta az elnök.

Egyelőre csak gondolkoznak a fejlesztésen

„Nekünk már nyolc éve van egy kétezer literes kapacitású saját csarnokunk Kászonaltízen. Most végzünk felmérést annak megállapítására, hogy szükséges-e a további fejlesztés” – tudtuk meg a Kászoni Szarvasmarhatartó Egyesület vezetőjétől. Bodó Imre elmondta, a község többi településén egyelőre a feldolgozó működtet csarnokokat, ám jövőtől előfordulhat, hogy ezek is az egyesület tulajdonába kerülnek. „Úgy hallatszik, januárban dől majd el, hogy a feldolgozó fenn tudja-e tartani ezeket a létesítményeket. Ha mi átvesszük, akkor megoldódik a bővítés kérdése, ám akkor ezen épületek felújítására kell jelentős összegeket fordítani” – jelentette ki az elnök.

Csíkszentsimonban még egyelőre gondolkoznak azon, érdemes-e egyesületi tejbegyűjtőt létesíteni. „Mindenképpen fontolóra vesszük a saját tejcsarnok létesítését, ám ehhez azt is tudnunk kell, hogy a tagságunk hogyan szeretne lépni ebben a kérdésben” – hangsúlyozta Szép Róbert. A helyi szarvasmarhatartó egyesület vezetője szerint meg kell nézni, hogy az egyesület fenn tudja-e tartani a csarnokot oly módon, hogy a gazdáknak is megérje oda hordani a tejet. Az elnök kifejtette, az esetleges csarnoklétesítésre megvan az anyagi fedezet, hiszen a helyi közbirtokosság által igényelt területalapú támogatás hetven százaléka az egyesületet illeti. Ebből idén például mintegy tucatnyi kilométeren újítottak fel mezei utat. Ha pedig igény lesz rá, a fennmaradt összegből bármikor létrehozhatnak egy egyesületi tejbegyűjtő központot.