
Fotó: Gligor Róbert László
Azt ugyan a megyei tanács elemzőcsoportjának munkatársai sem vitatják, hogy országos szinten Hargita megyében lehetnek a legalacsonyabb nettó átlagbérek, mégis szükségét érezték annak, hogy árnyalják a mélyszegénységről szóló híreket.
2013. április 11., 16:182013. április 11., 16:18
2013. április 11., 16:352013. április 11., 16:35
Sajtótájékoztatót tartott csütörtökön András Zoltán, a Hargita megyei önkormányzat elemzőcsoportjának vezetője, aki a bukaresti sajtóban az utóbbi időszakban megjelent, Hargita megyét is érintő gazdasági jellegű kimutatásokról beszélt. Az esemény apropóját a Gândul.info hírportálon megjelent, honlapunkon is bemutatott elemzés adta, amelyből többek között kiderült, hogy az országban Hargita megyében a legalacsonyabbak a nettó átlagbérek.
Különbség bérek és jövedelmek között
„Nem vitatjuk e kimutatás valódiságát, mindössze érzékeltetni szeretnénk a különbséget a bérek és a jövedelmek között, a lakosság jólétét ugyanis nem a bérek, hanem a jövedelmek befolyásolják” – mondta András, majd a bérek mellett a legfőbb jövedelemforrások ismertetésére tért ki.
Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a Hargita megyeiek csak 2011-ben hatvanmillió euró értékben kaptak területalapú, illetve egyéb agrártámogatást. „Ez az összeg a háztartásokra vonatkozó statisztikákban nem jelenik meg, mint ahogy az sem, hogy a banki hitelek és a betétek tekintetében Hargita az első helyen található. Utóbbi képletesen azt jelenti, hogy nálunk száz lejnyi hitelre 130 lej banki betét jut, tehát nagyobb mennyiségű megtakarításokkal rendelkeznek megyénk lakosai. Egy másik mutató, a munkaerő-termelékenység tekintetében Hargita megye a 42-ből a 29. helyet foglalja el. A szakminisztérium adatai alapján Hargita megyében 1,07 foglalkoztatott jut egy segélyből élőre, ezzel a 17. helyen található a megye. Ugyanezen a helyen állunk a nyugdíjasok és a foglalkoztatottak arányát tekintve is” – sorolta az elemző, aki ezen mutatók tükrében következtetésként elmondta, bár Románia szintjén Hargita megyében a legalacsonyabbak a nettó átlagbérek, „a jövedelmek esetében mégsem állunk olyan rosszul”.
Meglátása szerint a havi bérén túl sok hargitai – akárcsak az ország többi megyéjének, illetve a fővárosnak számos lakója – rendelkezik olyan egyéb juttatással és jövedelemforrással, amelyek növelik a háztartások havi bevételeit.
Kérdésünkre, hogy mivel magyarázható Hargita megye utolsó helye a nettó átlagbérek tekintetében, a megyei tanács elemzőcsoportjának vezetője nem tudott választ adni. „A tájékoztató célja nem is ez, hanem hogy felhívjuk a figyelmet: több mutató tekintetében viszonylag jó helyen áll Hargita megye” – következtetett András Zoltán.
Bérezés: Hargita az utolsó helyen
Az Országos Statisztikai Intézet adatai alapján 2012 decemberében a legjobban a bukarestiek voltak megfizetve: ők havi 2152 lejes nettó átlagfizetést vihettek haza, az országos átlagnál (1538 lej) 614 lejjel többet. A lista végén Hargita megye található: a vizsgált időszakban 1064 lej volt az átlagbér, 474 lejjel kevesebb, mint az országos átlag. Maros megyében 1330, Kovászna megyében 1145 lej volt a nettó átlagbér.
Új kijelző segíti a betegek és hozzátartozóik tájékoztatását a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi betegellátó egységében. A képernyőn folyamatosan követhető, hogy éppen hol tart a páciens ellátása.
Pszichoaktív szer hatása alatt vezetett a gyanú szerint egy csíkszentsimoni nő Csíkszentkirályon. A droggyorsteszt eredményét a későbbi toxikológiai vizsgálat is megerősítette.
Befejezéshez közelít az első tízszintes toronyház építése a csíkszeredai Fortuna Residence lakóparkban, a Csíki Nest bevásárlóközpont szomszédságában, ugyanakkor a második hasonló tömbház alapozását is elkezdték.
Szeptember 8-tól ismét elindulnak a Lábbusz-járatok Csíkszeredában.
Két autó ütközött össze kedden a Csíkpálfalva községhez tartozó Csíkdelnén. A balesetben egy ember könnyebben megsérült.
Noha gondok voltak a vízszolgáltatással, és a városi víztartályok kiürültek, a probléma ideiglenes, a csíkszentsimoni kútnál a vízhozam megfelelő, és nem fenyegeti vízhiány Tusnádfürdőt.
Valószínűleg a második világháborúból származhat az a 100 mm-es kaliberű lövedék, amit hétfőn találtak egy csíkszeredai vállalkozás udvarán – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Víz nélkül maradt Tusnádfürdő vasárnap este, miután az elmúlt napokban jelentősen lecsökkent a várost ellátó kút vízhozama. A szolgáltató hétfőn tartályokban szállít vizet a lakosságnak.
Szeptemberben több napon is lőgyakorlatokat tartanak a csíkszeredai katonai lőtéren. A lakosságot arra kérik, hogy az érintett időszakokban kerüljék el a gyakorlótér környékét.
Az augusztusi csapadékhiányos időszak és az emiatt megnövekedett vízfogyasztás miatt Csíkszentimrén korlátozásokat kellett bevezetni, hogy ne maradjon hosszabb időre víz nélkül az alcsíki község. A zavartalan vízellátás érdekében kútfúrást is terveznek.
szóljon hozzá!