Közbirtokossági háború Csatószegen

Hűtlen pénzkezeléssel, önkényuralommal, a lakosság szándékos félrevezetésével vádolja a csatószegi közbirtokosság tagságának egy része a még tisztségben levő elnököt. Bors Dénes ezzel szemben aljas rágalomhadjáratnak tartja az állításokat. Mint fogalmazott, nem hátrál meg egy erőszakos kisebbség nyomására.

A csatószegi id. Tódor József portájára tett látogatásunk alkalmával közel tucatnyi ember zúdította ránk a közbirtokosság vezetőségével kapcsolatos panaszáradatát. A házigazdán kívül a találkozón többek között jelen volt Szőke András és ifj. Sas László is. A csoport utóbbit tartja a közbirtokosság törvényesen megválasztott új elnökének.

Mint a jelenlevők elmondták, március közepén az akkori vezetőség tisztújító közgyűlést hívott össze. „Kvórum hiányában az új vezetőtanács megválasztása elmaradt, azonban mi kérdéseket szerettünk volna feltenni a közbirtokosság működésével kapcsolatban” – fogalmazott Tódor József, akinek állítása szerint Bors Dénes semmilyen hajlandóságot nem mutatott ezek megválaszolására. Az alapszabályzat értelmében egy héttel később másodjára összehívott közgyűlést az elnök hiányában az alelnök, Darvas János vezette.

„Ennek az lett az eredménye, hogy új elnököt választottunk ifj. Sas László személyében. A közgyűlés eldöntötte a szavazás menetét is, mégpedig azt, hogy mindenki egy személyre adhatja le voksát” – írta le a történteket Tódor. Hozzátette, a régi vezetőség nem hagyta ezt annyiban, a közgyűlés jegyzőkönyvét maga Darvas János támadta meg a bíróságon. „A törvény kimondja, a végleges bírósági határozat kihirdetéséig újabb közgyűlést nem szabad összehívni” – hangzott el a jelenlevők részéről. Ennek dacára egy harmadik gyűlést is meghirdetett a vezetőség.

„Azon nagy vita kerekedett. Mi is jelen voltunk, de nem szavaztunk, mert úgy éreztük, nem törvényes, amit a vezetőség elkövet” – magyarázta Tódor. Állítása szerint ők meg akarták akadályozni a választást, a helyszínre viszont egy csíkszeredai őrző-védő cég embereit, illetve csendőröket is kihívott az elnökség. „Ilyen megfélemlítés mellett nem volt mit tennünk” – panaszolta a házigazda, aki szerint a tagság elégedetlen része ennek az összejövetelnek a jegyzőkönyvét megtámadta a bíróságon. „Az alperes viszont egyetlen tárgyaláson sem jelent meg, ugyanakkor beadványaikban félretájékoztatták a bíróságot is. Szándékosan húzzák az időt, hogy ellenünk hangolják az embereket” – hangoztatták a jelenlevők. Tódor József kiemelte: „Mi szeretnénk tudatni az emberekkel az igazságot. Nem miattunk működésképtelen a közbirtokosság, hanem a vezetőség hibája ez. Előfordulhat, hogy nem lesz időben faosztás, pénzosztás, ezzel is ránk szeretnék haragítani az embereket.”

Jogtalan elszámolások?

Tódorék szerint a közbirtokossági elnök híd- és útépítésről, illetve eszközvásárlásról és gépkocsijavításról számolt el jogtalanul igen tekintélyes összegeket. Ugyanakkor magáncélra használja a közbirtokosság autóját, útjairól pedig nem vezet menetlevelet. A jelenlevők azt sem értették, miért nem ültették el a közbirtokosság által legutóbb vásárolt összes facsemetét. Azért is méltatlankodtak, mert a közbirtokosság arra kérte az állami erdészetet, függessze fel a bélyegzést mind a közbirtokossági, mind a személyes tulajdonban levő erdős területek esetében.

Azt is kifogásolták, hogy az elnök magának és a titkárnőnek összesen évi ötvenezer lejes javadalmazást szavaztatott meg a vezetőtanáccsal, a közgyűlés megkérdezése nélkül. Szintén felháborítónak tartják, hogy a tagság a jogfát nem ingyen kapja, hanem ki kell fizetnie a kitermelési díjat. „Mi azt szeretnénk, hogy a közbirtokosságnál csupán egy személy legyen alkalmazott, mégpedig az erdőgazda. Az elnök fizetés nélkül végezze munkáját, a jogfát pedig térítésmentesen kapják meg az emberek” – fogalmazott a tagság egy részének kívánalmaival kapcsolatban Tódor József.

Bors Dénes: aljas rágalom az egész

„Minden az alapszabályzatban foglaltak szerint és annak szellemében történt” – reagált a vádakra Bors Dénes. A csatószegi közbirtokosság elnöke elmondta, az előírások alapján ahhoz, hogy érvényes legyen egy tisztújító közgyűlés, első körben az 1482 szavazati joggal rendelkezők kétharmada kell jelen legyen. Második körben egyszerű többség szükséges, a harmadikban már nem számít, hány szavazati jog van képviselve. „Így az ellenzék által felhozott második gyűlés is érvénytelen volt, ezt az alelnök meg is támadta a bíróságon” – magyarázta Bors, aki csütörtökön reggel folytatott beszélgetésünk során arról tájékoztatott, ennek a keresetnek helyt adott a bíróság. Állítása szerint ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a bíróság nem értett egyet azzal a szavazati formával, amit a Tódor és Szőke-féle csoport kierőszakolt a második közgyűlés alkalmával. A harmadik közgyűléssel kapcsolatban kifejtette, mivel a hivatalban levő vezetőség az azelőttit érvénytelennek tekintette, úgy döntöttek, összehívnak egy újabb tisztújító közgyűlést.

„Azt reméltük, a bíróság utólag úgyis elfogadja a másodikkal kapcsolatos keresetünket, ami meg is történt” – jelentette ki az elnök. Bors Dénes elismerte, hogy az utolsó közgyűlésre valóban biztonsági embereket és csendőröket hívtak. „Nagy volt a feszültség, így akartuk elejét venni annak, hogy elszabaduljanak az indulatok” – magyarázta, hozzátéve, azt is meg szerették volna akadályozni, hogy szavazati joggal nem rendelkezők bejussanak a kultúrotthonba, ám ezen szándékuk kudarcot vallott. Bors azt is elmondta, a Tódorék-féle tábor által bíróságon megtámadott harmadik közgyűlésen az ellenzékiek, noha jelen voltak, nem szavaztak, bár jó eséllyel több személyt is be tudtak volna juttatni az öttagú vezetőtanácsba. „Csúfot űztek ezáltal a csatószegi népből” – osztotta meg véleményét az elnök.

Bors: megkötnek, ha nem tudok elszámolni

A jelenlegi elnök nevetségesnek és egyben felháborítónak tartotta a pénzek elköltésével kapcsolatos vádakat. Mint elmondta, az év elején a pénzügy, a harmadik közgyűlés előtti napokban pedig a gazdasági rendőrség vizsgálta a közbirtokosság pénzügyeit, mindent rendben találtak. „Valószínű, feljelentésre érkeztek az illetékesek, egy teljes napot töltöttek az irodánkban. Ha nem lett volna minden rendben, engem bilincsbe verve vittek volna el” – említette az utóbbi ellenőrzéssel kapcsolatban Bors Dénes, aki néhány konkrét vádra is reagált. Elmondása szerint a tagságnak járó fa kiosztása esetében a kitermelési díjat fizetik meg a tagok. „A közbirtokosság nem tudja felvállalni ebben az esetben is a kitermeléssel járó összegeket. Ha ezt tennénk, kevesebb jogpénzt tudnánk adni. Így viszont átláthatóbb és tisztább a folyamat” – magyarázta az illetékes. Állítása szerint a két alkalmazott fizetésére közgyűlési határozat van. „Van olyan magánerdő-tulajdonos, aki előszeretettel lopja a fát a közbirtokossági területről is. Arra az időszakra kértem a bélyegezés szüneteltetését, amíg lezárul ez az egész történet, hiszen nekünk is jelen kell lenni, amikor az erdészet Csatószeg területén bélyegez” – folytatta mondanivalóját Bors. Majd kiegészítette azzal, hogy egyezség született az állami erdészettel: előre meghatározott napokon végzik ezt a munkát, így a közbirtokosság egy képviselője is jelen tud lenni.

Holtponton a közbirtokosság tevékenysége

„Amikor Csatószeg közbirtokossági tagságának többsége, szabad akaratából, tisztességesen összehívott gyűlésen ellenem szavaz, akkor nem leszek én az elnök. Egy erőszakos kisebbségnek a nyomására nem hátrálok meg” – jelentette ki Bors Dénes. Kiemelte, úgy véli, az ellene felszólalók hiteltelenek a falu lakósai előtt. Meglátása szerint eme kijelentését csak megerősíti az, ami a területalapú támogatási kérelmek benyújtása során történt: Mint ismeretes, a közbirtokosságok előre meghatározott állatszámmal kell lefödjék azt a területrészt, amelyre igényelik a támogatást. „Az ellenzékiek mindent megtettek, hogy megakadályozzanak ebben. A falu lakosságának többsége viszont megértette, mi forog kockán.” Az elnök szerint, amíg az összes törvényszéki tárgyalás véget nem ér, működésképtelen a közbirtokosság.

Hogy meddig tart a Csatószegen kialakult helyzet, ezt egyelőre senki nem tudja megjósolni.