Fotó: Veres Nándor
Közvitára bocsátja nemsokára az oktatási tárca a kötelező oktatás ötéves, nagycsoportos kortól való bevezetésének tervezetét. A legalább egy évnyi óvodai oktatás kötelezésére városon kevésbé van szükség, falun viszont vannak közösségek, ahol jótékony hatása lehet az intézkedésnek – derül ki helyi szakemberek nyilatkozataiból.
2014. április 09., 17:012014. április 09., 17:01
2014. április 09., 17:352014. április 09., 17:35
Eddig az előkészítőtől volt kötelező az oktatás, ám a tanügyminiszter által közzétett elképzelés szerint, már nagycsoporttól az lenne – fogalmazta meg a Krónika érdeklődésére Király András. Az oktatási államtitkár leszögezte, ez a tervezett módosítás nem jelenti azt, hogy az ötéveseket más rendszerben oktatják, ugyanúgy az óvodába járnak majd, mint most, azzal a különbséggel, hogy kötelező lesz beíratni és rendszeresen vinni a gyereket. Nyugat-európai mintára idővel a középcsoportot, majd a kiscsoportot is kötelezővé tennék, olyan meggondolásból, hogy minden gyerek minél korábban kerüljön be valamilyen szervezett oktatási rendszerbe, mert ez javára válik. Király András elmondta, jelenleg is elég jó a nagycsoportosok körében a beiratkozási arány, a legutolsó felmérések szerint megközelíti a 90 százalékot, ez annak is tulajdonítható, hogy régebben volt egy olyan jogszabály, hogy csak azok a gyerekek iratkozhattak be az iskolába, akik legalább egy évet jártak óvodába, és ez valahogy megmaradt a köztudatban. Az államtitkár úgy látja, a nagycsoport kötelező tételével ki lehet küszöbölni azt, hogy a gyerekek gyakran hiányoznak, a szülők hetekre kiveszik őket, elviszik a nagyszülőkhöz vagy éppen külföldre. Másrészt a mélyszegény vagy roma közösségekben a felzárkóztatás fontos eszköze lehet, ha az ötévesek kötelező módon bekerülnek a rendszerbe.
Városon kevés gyerek marad ki az óvodából
Hargita megyében kevés olyan gyerek van, akit nem járatnak óvodába szüleik, főként városi környezetben alacsony azok aránya, akik nem részesülnek óvodai oktatásban – mondta Márton Adél, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség magyar nyelvű óvodai oktatásért felelős tanfelügyelője. Az utóbbi években megnőtt a szülők igénye az óvodai oktatásra – mondta. Úgy véli, ehhez hozzájárulhatott a tej-kifli program, illetve a Szülőföldön magyarul programnak az óvodásokra való kiterjesztése. Nyilván hiányozgatnak a gyerekek, de a többség jár óvodába – összegezte a tanfelügyelő. Városon kevés az olyan gyerek, aki ötéves kortól kerülne be az óvodába, a többség hároméves korától már be van íratva – mondta Ambrus Éva, a csíkszeredai Aranyalma Napközi igazgatója is. Úgy gondolja, ezért nem jelentene nagy különbséget, ha kötelezővé tennék öt évtől az oktatást. Esetleg annyiban nyújtana ez változást, hogy például beiratkozások idején a háromévesekkel szemben előnyben kellene így részesíteni azokat, akik ötévesen iratkoznának be.
Eszközt adna az időbeni felzárkóztatáshoz
Jó lenne gyakorlatba ültetni ezt az elképzelést, ugyanis jelenleg problémát jelent, hogy nem kötelező az óvodai oktatás – mondta Csillag Ottó, a csíkkozmási Dr. Boga Alajos Általános Iskola igazgatója. A jelentős számú roma közösséggel rendelkező településen főként a roma gyerekek esetében fordul elő, hogy beíratják ugyan őket az óvodába, de rendszertelenül viszik, évente 1-3 gyerek pedig úgy kerül be iskolába, hogy egyáltalán nem járt óvodába. Az igazgató elmagyarázta, a hiányzásokat írják ugyan, de nincs eszköz a kezükben, ha a szülő úgy dönt, hogy nem viszi egy ideig a gyereket.
„Hatéves korban, amikor iskolába kerülnek, nehéz a felzárkóztatásuk azoknak, akik nem jártak óvodába. Nem tudnak odafigyelni ezek a gyerekek, hisz nem szokták meg az oktatási tevékenység ritmusát, kétszer annyi odafigyelést igényelnek és elvonják a tanító figyelmét, ami a többi gyerek rovására megy. Általában egy év, amíg megszokják” – fejtette ki Csillag Ottó. Az igazgató véleménye szerint akár középső vagy kiscsoporttól is kötelezővé lehetne tenni az óvodai oktatást.
Megszokják a közösséget
Nagyon jó dolognak tartaná, hogy bizonyos életkortól az óvodai tevékenységet is kötelezővé tegyék – nyilatkozta neve vállalása nélkül egy csíkszeredai szülő, akinek jelenleg középső csoportos a gyermeke. Elmondta, mostanában több olyan szülővel találkozott, akik bizonyos meggyőződéseik miatt nem viszik óvodába a gyermeküket, vagy azért, mert nem értenek egyet az oktatási rendszerrel, vagy az óvodában zajló tevékenységgel, ezért otthon próbálják tanítani a gyerekeket. „Viszont nem számolnak azzal, hogy ha iskolás korban kezd a gyerek szocializálódni, akkor kezdi megszokni a közösséget, annak szabályait, az milyen hátrány lehet mind a gyerek, mind az adott közösség számára. Ha a gyerek iskolás korban kezdi megtanulni a csoportban való munka alapvető szabályait, például, hogyan dolgozzon együtt a társaival, hogyan tartsa tiszteletben a másik elfoglaltságát, az sem neki, sem a társainak nem jó” – mondta az anyuka. Szerinte az lenne a lényege a kötelező óvodai évnek, hogy előkészítő osztályban ne az elmúlt évek hiányosságait kelljen pótolni, hanem valóban az iskolára lehessen készülni a gyerekekkel.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
A városvezetés nem tervez lépéseket a provokatív, nacionalista plakátok ügyében Csíkszeredában. Az alpolgármester szerint nem tudni, ki áll az üzenetek mögött, de ez a kampányidőszak realitása, és talán ennél rosszabbra is számítani lehet a jövőben.
szóljon hozzá!