Kinek furcsa, kinek könnyű: vélemények az igazgatói versenyvizsgáról

Miben hasonlít a forradalom és az evolúció, mi a közös a kesztyűben és a zokniban, mije van mindig a szamárnak – többek között ezekre a kérdésekre is válaszolniuk kellett azoknak, akik az iskolaigazgatói állásokra versenyvizsgáznak.

Az igazgatói tisztségre pályázók közül Hargita megyében tizenkét pedagógusnak nem sikerült az írásbeli vizsgája – tudtuk meg a Hargita Megyei Tanfelügyelőség által közzétett eredményekből. A száznegyvenegy pályázó közül négyen nem jelentek meg a próbán, egy személy pedig vizsga közben lépett vissza. Két pályázó tesztlapját még nem javították ki, ugyanis nem volt teljes létszámú az értékelő bizottság – tudtuk meg Bartolf Hedvig tanfelügyelőtől.

A megyében sikeresen vizsgázók aránya 91,4 százalék. A tanfelügyelőség honlapján közzétett eredmények szerint Csíkszeredából a következő igazgatók nem érték el az átmenőt: Kirmájer Enikő (Nagy István Művészeti Szakközépiskola), Tankó István (Székely Károly Szakközépiskola), Burus András Csaba (Szent Anna Speciális Iskola), Szente Ibolya (Micimackó Napközi Otthonos Óvoda). Az eredmények egyébként megtekinthetők a tanfelügyelőség honlapján.

Az írásbeli tesztről

A megpályázott tisztségek elnyeréséhez a feladatlapon szereplő hatvan kérdésnek legalább hetven százalékára kellett helyesen válaszolni. A vizsgázóknak két órájuk volt arra, hogy kitöltsenek egy, a tanügyminisztérium által kidolgozott tesztlapot, amely a szaktudásukat és a menedzseri képességeiket mérte fel. Ezek között voltak egyszerű logikai, ugyanakkor komolyabb, menedzsmenttel kapcsolatos kérdések is.

A versenyvizsga menetrendje szerint a következő két próba a személyes interjú – ennek keretében az iskola fejlesztési tervének bemutatása és az önéletrajz kiértékelése lesz, a beszélgetéseket október 17. és november 17. között tartják. Míg az írásbeli tesztlapján románul voltak feltüntetve a kérdések, az interjú magyar nyelven zajlik.

Lőrincz Juli, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatója szerint az írásbeli vizsgára nem kellett sokat tanulni, anélkül is el lehetett érni az átmenő pontszámot. „Nem volt nehéz a teszt. A válaszok és a kérdések is többféleképpen voltak értelmezhetők” – fogalmazott.

„Fura volt az írásbeli” – válaszolt kérdésünkre László Károly, a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója. Mint kifejtette, sok logikai jellegű kérdés volt, így a teszt összpontszámának a felét nem szakmai kérdések alapján lehetett összeszedni. Hozzátette, ezek ellenére nem minősítené kimondottan nehéznek a feladatsorokat. „Nyilván ha az ember nem készült, nem olvasta el a könyvészetet, nem tudott válaszolni a feltett kérdésekre” – húzta alá László Károly.

Varga László, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium igazgatója úgy véli, hogy „elég nehéz” volt az írásbeli teszt. „El kellett olvasni a megadott szakirodalmat, abból voltak a legfontosabb és a legnehezebb kérdések. Három könyvet adtak fel a felkészüléshez” – fejtette ki Varga. A logikai kérdésekkel kapcsolatosan megjegyezte, tudomása szerint a világ minden táján ilyen, és az ittenihez hasonló kérdésekkel mérik fel a vezetők megoldóképességét.

„Az igazgató mint vezető, hamar kell döntéseket hozzon. A tesztben található húsz logikai kérdés épp ezért volt fontos, hogy ezt a vezetőjelöltek meg tudják-e gyorsan oldani” – folyatta kérdésünkre az előbb megkezdett gondolatsort Gábor János, a csíkkarcfalvi Mártonffy György Általános Iskola igazgatója. Elmondta, véleménye szerint ha valaki már dolgozott a szakmában, nem volt nehéz a teszt tanüggyel kapcsolatos része sem. Azt is megjegyezte, hogy a román nyelv kiváló ismerete nélkül nehéz dolga lehetett az igazgatójelölteknek.

„Nem volt egyszerű a teszt” – fogalmazott tömören Kajtár Csaba, a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskola igazgatója. Az első húsz kérdés esetében ábrák voltak – mondta –, azokat nagyon figyelmesen kellett nézni. „Voltak olyan kérdések is, amelyekre nem volt egyértelmű a válaszlehetőség. A teszt utolsó része pedig tömör oktatáselméleti és statisztikai kérdésekből állt. Ezek mellett nagyon jól kellett románul tudni, mert olyanok voltak a megfogalmazások, hogy ha valaki nem ismeri kíválóan a nyelvet, akkor félreértelmezhette a dolgokat” – magyarázta a dánfalvi igazgató.

Szabó Mező László, a csíkszentkirályi Vitos Mózes Általános Iskola igazgatójának véleménye szerint az írásbeli vizsga kérdései testhezállóak voltak. „Aki készült, annak nem volt nehéz, viszont túl könnyűnek sem mondanám” – vélekedett Szabó.

Koncz Melinda, a székelyudvarhelyi Eszterlánc Napközi Otthon igazgatója szerint nagyon újszerű vizsgáztatás volt. „Nem nehéznek mondanám, inkább furcsa volt” – tette hozzá. Főként azért, mert az utolsó napokban dőlt el, hogyan is fog zajlani, emellett öttagú bizottság jelenlétében kellett vizsgázni, amely később a javításban is részt vett.

Problémát jelentett az is, hogy tanévkezdéskor kellett összeállítani a leadandó dossziét, tanulni is akkor kellett, amikor épp a legtöbb dolga van egy intézményvezetőnek – mondta Porsche Éva, az udvarhelyi Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola igazgatója. Érthetetlen és egyben megalázó számára az is, hogy a kamerákon kívül miért kellett még négy-öt teremőr, folyosóőrök, de még bejárati őrök is vigyázzanak a rendre a vizsga alatt.

Az elsők között értékelték ki szakmai önéletrajzát, illetve intézményvezetői projektjét is bemutathatta Bartus Attila, aki a Székelyudvarhelyi Sportiskola igazgatói tisztségére pályázott. Ő az írásbeli tesztet nem találta nehéznek, az egyszerű kérdések sem zavarták, mert szerinte azok a gondolkodásmódot vizsgálják. A hétfői fordulón viszont azzal szembesült, hogy bár időben feltöltötte a legmagasabb szakmai végzettségét igazoló okiratait, utólag már nem egészíthette ki azokat, így nagyon kevés pontot kapott, mert nem mellékelte minden képzéséről az igazolásokat. Úgy értelmezte, elég, ha a legmagasabb képzettségéről szóló igazolást mellékeli, a helyszínen viszont már hiába bizonyította, hogy nála vannak az iratok, utólagos kiegészítést nem fogadtak el.

Mi történik a vezető nélkül maradt iskolákkal?

Hargita megyében az előzetesen meghirdetett 134 igazgatói tisztség esetében 110 állásra 120 személy jelentkezett. Tehát 24 megyei tanintézetben senki sem pályázott a vezetői tisztségek betöltésére. Az aligazgatói állások esetében a 66 meghirdetett tisztségből 31-re 34 személy iratkozott. Eszerint 35 aligazgatói állás maradt üresen. Király András oktatási államtitkár a Krónikának úgy nyilatkozott: a jelenlegi igazgatók és aligazgatók mindenképpen tisztségben maradnak a második félév kezdetéig, azaz február 13-áig; addig kiderül, hány tanintézet kerül ilyen helyzetbe, a minisztérium pedig a pontos számok tükrében meghozza a döntést. A módszertan egyelőre csak arra tér ki, hogy a tanfelügyelőség nem hosszabbíthatja meg annak a kinevezését, aki nem vett részt a vizsgán, vagy nem sikerült átmenő osztályzatot elérnie. Sokan abban bíznak, hogy ezt az előírást módosítja a szaktárca, különben tucatnyi iskola kerülhet például olyan vezetők irányítása alá, akiknek nincs tapasztalatuk e téren.