Kilátástalan helyzetben a kászonújfalvi közbirtokosság

A tavaszi falugyűlés után éreztem, valamit tenni kell ebben a faluban. Következett utána a beszámoló közbirtokossági gyűlés, amely még inkább megerősített szándékomban – fogalmazott László Albert. A kászonújfalvi születésű, de többnyire Kézdivásárhelyen élő közbirtokossági tag elnökjelölt volt a májusi tisztújító közgyűlésen. Ennek eredményét és lebonyolítási módját támadta meg a bíróságon, most pedig a sajtón keresztül őt ért támadásokra kívánt reagálni.

„Meg se fordult a fejemben, ennyire ki lehet játszani a dolgokat. A tisztújításkor egy sorát nem tartották be annak, amit előír az alapszabályzat” – jelentette ki a bírósági tárgyalás tárgyát képező tisztújítással kapcsolatban László Albert. Mint kifejtette, az alapszabályzat szerint nyílt szavazást kellett volna tartani a vezetőtanács megválasztása esetében. Ezzel ellentétben titkos szavazás volt. Amikor az ellenőrző bizottságra kellett leadni a voksokat, ezt nyílt szavazással hajtották végre, noha titkos eljárással kellett volna kivitelezni azt. László szerint az sem mellékes, hogy a gyűlésen nem volt meg a kétharmados részvétel. Állítása szerint ezt már akkor szóvá tette, ám a jegyzőkönyvbe nem vezették be.

„Ezért emeltem végül panaszt a bíróságon. Amikor bementünk a terembe, tudtuk, hogy az egész választás egy megjátszott dolog, ám kíváncsiak voltunk, mi a szándékuk. Nem hittünk a szemünknek, hogy mi történik ott” – méltatlankodott László Albert. Véleményét a beszélgetésen jelen levő László Levente és László András is osztották. Az elnökjelölt felháborítónak tartotta, hogy az ideiglenes vezetői tisztséget betöltő Fülöp Attila a sajtóban mind azt próbálta bizonygatni, hogy neki semmi köze a közbirtokossághoz. „Nos, tudni kell, hogy akiket megválasztottak a vezetőbizottságba, azok közül hivatalosan egyik sem közbirtokossági tag, mivel még nem örökölték ezt a státust. Mi, akik ellenzékként indultunk a választáson, mind azok vagyunk” – nyomatékosított Albert.  

A sötétség évei voltak?

László Albert kiemelte, Tubák Liviu és Tulit Miklós tizenkét évig vezette a közbirtokosságot, előbbi elnökként, utóbbi pedig vezetőtanácsi tagként. Nekik tudniuk kellett volna, mit tartalmaz az alapszabályzat, és annak értelmében kellett volna eljárniuk. „A faluban senki nem tudta mi történik, tizenkét évig ez a falu sötétségben élt” – sorolta kifogásait László Albert. Úgy tudja, a közbirtokosság egy fakitermelő erőgépet, egy szalagfűrészt és egy terepjárót is vásárolt a közgyűlés beleegyezése nélkül. „Ezek már eleve gyanús üzletek voltak. Az erőgépet jelenleg Fülöp Attila használja saját céljára” – mondta László Albert, aki azt sem érti, a régi vezetők hogyan gazdálkodtak a közbirtokosság vagyonával, ha tizenkét év alatt még egy székhelyet sem tudtak építeni. „Nincs iktatókönyv, nem lehetett semmilyen információhoz hozzáférni. Olyan emberek támadnak engem az újságon keresztül, akiket a törvény szerint nem illet meg vezető funkció a közbirtokosságon belül. Térjünk törvényes útra, ez a mi szándékunk” – mondta az elnökjelölt. A panaszos szerint az is hihetetlen, hogy a tagság tizenkét év alatt mindössze három alkalommal kapott osztalékot. 

Hírzárlatot rendeltek el?

„Párszor elmentünk a csíkszeredai erdészethez, hogy információkat kérjünk a közbirtokosságról. Ezt követően az ideiglenes vezetőség egy olyan átiratot  küldött az erdészetnek, hogy amíg teljes jogkörű elnöksége nincs a közbirtokosságnak, semmilyen információt ne adjanak ki senkinek” – folytatta mondandóját László Albert. Szerinte ez felháborító, hiszen a tagság bármikor érdeklődhet a közbirtokosság dolgai felől. „Másképp nem tudtunk infókhoz jutni, mert a székhely egy magánházban van. És, hogy még érdekesebb legyen, az erdészet vezetőjétől szóban az ellentábort képviselő László András erdész áthelyezését is kérték” – fogalmazott László Albert.

Elmarasztaló jogerős ítélet

A beszélgetésen szintén jelen levő László Levente a közbirtokosság egykori vezetői ellen zajló bírósági eljárásokra is felhívta a figyelmet. Történt ugyanis, hogy a kászonújfalvi közbirtokosság által a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől (APIA) a 2008-as évre igényelt területalapú támogatás kapcsán az ügynökség ellenőrzéseket végzett. Megállapították, hogy az a terület, amely után támogatás adható, sokkal kisebb, mint amelyre a támogatást kérték. Ezért a kifizetési ügynökség 2009 júniusában kiadott határozata több évre szóló pénzügyi szankciót állapított meg a közbirtokosság számára, 93 814 lej értékben, három évre megvonta a területalapú támogatást a közbirtokosságtól. Az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) szerint azért, hogy továbbra is részesüljenek az uniós támogatásból, Tubák Liviu elnök és Tulit Miklós vezetőtanácsi tag 2009 márciusában három bérbeadási szerződést kötött három olyan céggel, amelyekben a két személy adminisztrátori funkciót töltött be. Ezt a szerződést 2009 májusában benyújtották a kifizetési ügynökséghez, majd a három cégnek kifizetett területalapú támogatást szinte teljes egészében átutalták a közbirtokosságnak. Hasonló módon jártak el 2010-ben is. Mivel időközben vizsgálat indult, a 2010-re szóló támogatást az ügynökség már nem fizette ki.

Tubák és Tulit ellen hamis és pontatlan dokumentumok, illetve nyilatkozatok felmutatása és felhasználása miatt emeltek vádat, ügyészek szerint ugyanis ezekkel illetéktelen módon jutottak hozzá az uniós támogatáshoz. A Marosvásárhelyi Táblabíróság végül mindkét gyanúsítottat 2 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte jogerősen, amelyet 4 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztettek. Ez idő alatt semmilyen közbirtokossági vagy céges vezető tisztséget nem tölthetnek be.

„Fülöp Attiláék a választáskor sem azt nézték, mit tett a régi elnökség, mennyivel károsították ezek az emberek a közbirtokosságot. Hanem mindezek ellenére újra beválasztatták őket (Tubákot és Tulitot – szerk. megj.) a vezetőségbe” – mondta László Levente. A beszélgetést László Albert folytatta. Kiemelte, a bírósági tárgyalás a mostani vezetőség miatt húzódik, hiszen három hónap alatt sem voltak képesek a bíróság rendelkezésére bocsájtani a kért dokumentumokat, a szeptemberi tárgyalás reggelén tették le ezeket. „Mi azt szeretnénk, hogy tisztességes választások történjenek. Komoly vagyon felett rendelkezik a közbirtokosság, vannak falvak, ahol ennek fele, negyede van, de úgy gazdálkodnak, hogy a tagoknak is juttatnak valamit. Itt semmi nem történik” – zárta mondandóját László Albert.

Fülöp Attila: betartottuk az alapszabályzatot

„Az alapszabályzat titkos szavazást ír elő a vezetőtanács esetében, mi ezt betartottuk. A szavazati jogokat pedig azért osztottuk több részre, hogy ne lehessen visszakövetni, ki kire szavazott” – reagált a választásokkal kapcsolatos vádakra Fülöp Attila. A kászoni közbirtokosság ideiglenes elnöke elismerte, a vezetőtanács tagjai hivatalosan valóban nem tagok. Szerinte az alapszabályzat visszássága hogy apáról fiúra nem lehet átírni a jogokat, míg a szülő életben van. Ezen pedig mindenképpen változtatni akarnak. Fülöp elismerte azt is, valóban kérték a csíkszeredai erdészettől a hírzárlatot, illetve László András erdész áthelyezését. Elmondása szerint előbbit azért tették, mert a választás előtt László Alberték több helyről is információkat, papírokat kértek. „Úgy gondoltuk, egyszer tisztuljanak le a vezetőség körüli dolgok, utána lehet érdeklődni. László András erdész áthelyezését is kértük szóban. Azért, mert László Albert nem egyedül óvta meg a választást, hanem az erdész úrral ketten. Hogy lehet együtt dolgozni valakivel, ha beperel? Másrészt a munkájával kapcsolatban is voltak panaszok” – részletezte Fülöp Attila.

Tulit Miklós: nem jut osztalékra

„Amit kitermeltünk, abból csak a költségeket tudtuk fedezni” – nyilatkozta Tulit Miklós. A régi vezetőtanács tagja elmondta, fiatalos az erdő, fővágást ritkán lehet végezni, csak gyéríteni tudnak. „Az első osztások és a gépvásárlás az első években a 2002-es széltörés miatt volt. Tizenhétezer köbméter fát döntött ki a szél, azt értékesítettük. Nagyon sok volt a pénz, azt se tudtuk, mihez kezdjünk vele. Az emberek azt hitték minden év ilyen lesz. Ebben tévedtek” – tudtuk meg Tulittól, aki szerint a gépvásárlás a közgyűlés beleegyezésével történt, erről jegyzőkönyv is van. Fülöp Attila szerint jól gazdálkodva mindössze annyit lehet elérni, hogy megéljen a közbirtokosság. Ennél többre egyszerűen nincs lehetőség.

„A közösség érdekében” tették

„Mi akkor térképen néztük meg, milyen területen tegyünk be az APIA-s kérésbe. Ez az igazság. Az ellenőrzés viszont elmarasztalt minket. Akkor próbáltuk a kiskapukat keresni. A céges megoldást ajánlották nekünk, a bíróság viszont így ítélte, ezáltal kijátszottuk az APIA-t” – említette a területalapú támogatással kapcsolatosan történtekkel Tulit Miklós. „Negyven évig még egy közlekedési bírságot sem fizettem. Most a közösségért próbáltam tenni és ide kerültem” – mondta lehangoltan Tulit. Kiemelte, éppen ezen ügy miatt nem volt közgyűlés 2009–2012 között. Mindenki azt várta, mi lesz ennek a végkifejlete.

Tubák Liviu: butaság volt

„Úgy gondoltuk, hogy hivatalosan járunk el. Most is ez a véleményünk, hogy jogos volt, amit tettünk, ám a pénzt vissza kell adni. Ez egy butaságnak az eredménye, ami által 150 ezer lejes kára keletkezett a közbirtokosságnak” – nyilatkozta az APIA-s üggyel kapcsolatban Tubák Liviu. A közbirtokosság volt elnöke egyúttal visszautasította azt a vádat, miszerint nem jól kezelték a közbirtokosság vagyonát. „Minden évben próbáltunk osztalékot adni a lehetőségekhez képest. Tizenkét évig voltam a közbirtokosság elnöke. Utólagosan visszatekintve erre az időszakra, hibát mindenben lehet kapni” – osztotta meg véleményét Tubák. Kiemelte, a közbirtokosságnak, elnöksége alatt, soha nem volt adóssága az állam felé. Ám a pereskedés miatt már 60 ezer lej tartozás halmozódott fel. „Akik nekem felróják a rossz vagyonkezelést, ezt a tényt maguknak mikor fogják felróni?” – méltatlankodott Tubák Liviu. A beszélgetések során mind Tulit Miklós, mind Tubák Liviu egyértelműen kijelentette, semmilyen formában nem kívánnak részt venni a közbirtokosság jövőbeni tevékenységében.