
Fotó: Veres Nándor
Megfordult az utóbbi évek tendenciája a 2014-es középiskolai végzősöknél: nagyobb arányban tanulnak tovább. Kissé megnőtt a munkát vállalók hányada is, miközben a munkanélkülieké csökkent.
2015. január 15., 18:102015. január 15., 18:10
2015. január 15., 18:112015. január 15., 18:11
Hatodik éve követi a Hargita Megyei Tanfelügyelőség a megyebeli középiskolákból elballagók helyzetét, megvizsgálják, hányan tanulnak tovább, hányan állnak munkába és hányan lesznek munkanélküliek az iskola befejezése után. A 2014-ben végzettekről tavaly októberben begyűjtött adatokat csütörtökön ismertette az elemzést végző Bartolf Hedvig főtanfelügyelő és Hodgyai László tanfelügyelő.
A megyében tavaly 2781 diák végzett a 12. vagy 13. osztályokban. Több mint 39 százalékuk tanul tovább, több mint 27 százalékuk állt munkába és 33 százalékuk munkanélküli. Van néhány fiatal, aki tanul és dolgozik is. Az előző évekhez hasonlítva az eredményeket, Bartolf Hedvig azt mondta, javulnak a tendenciák. Az a nagyon negatív jelenség, miszerint évente nőtt a munkanélküliek száma, tavaly megállt – mutatott rá Hodgyai László.
A középiskola után továbbtanuló fiatalok aránya – az érettségi sikerességi arányával együtt – Hargita megyében folyamatosan csökkent az elmúlt években, és 2014 az első év, amikor ismét növekedésnek indult. 2009-ben még a végzősök több mint 54 százaléka ment egyetemre, posztlíceumba, egy évvel később ez az arány 48 százalékra, 2013-ra pedig több mint 34 százalékra esett vissza. Ehhez képest tavaly mintegy öt százalékkal megnőtt a továbbtanulók aránya, összesen az elballagottak 39,77 százaléka ment egyetemre, posztlíceumba.
A tanulmányaikat folytató végzősök aránya – több mint 83 százalék – a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban a legmagasabb. A 2013-as hatodik helyről tavaly ezen rangsor második helyére ugrott a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium, amelynél a végzősök több mint 77 százaléka folytatja tanulmányait. A továbbtanulók arányát tekintve harmadik a székelyudvarhelyi Backamadarasi Kis Gergely Gimnázium, negyedik a csíkszeredai Octavian Goga Főgimnázium, és ötödik a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium – mindenik említett iskolákban a diákok több mint hetven százaléka ment tovább.
A tavaly végzettek 27,62 százaléka kezdett el dolgozni rögtön a középiskola befejezése után. Az elmúlt években a ballagás után munkát találó fiatalok aránya nagyjából azonos szinten, 25 és 27 százalék között mozgott, 2013-ban például 26,99 százalékos volt. A munkát vállaló fiatalok között mintegy 12 százalékkal több a fiú, mint a lány, és a legtöbb munkába álló fiatal értelemszerűen a szakközépiskolákból kerül ki. Ezen a téren a megyében az első helyet a zetelaki P. Boros Fortunát Szakközépiskola foglalja el, az iskola végzőseinek 85 százaléka állt munkába nem sokkal ballagás után (egy évvel korábban ez az iskola a munkanélküli végzősök rangsorának első helyén szerepelt). Második a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola, az ott végzettek több mint 81 százaléka talált szinte azonnal munkát, harmadik pedig a borszéki szakközépiskola több mint 66 százalékkal. A ditrói szakközépiskola a rangsor negyedik helyét foglalja el több mint 65 százaléknyi munkát vállaló végzőssel, ötödik pedig a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola, amelynek végzősei több mint hatvan százalékban munkát találtak rövid időn belül.
A középiskola után munkanélküli segélyért folyamodó fiatalok aránya folyamatosan és jelentősen emelkedett az elmúlt években: 2010-ben a végzősök 21 és fél százaléka lett munkanélküli, 2013-ra viszont ez az arány már meghaladta a 38 százalékot. Tavalyra viszont csökkent, 33 százalékra. Ugyanakkor kisebb ez az arány a 2014-ben továbbtanulók és a munkába állók arányánál is. Tavaly a legtöbb munkanélküli a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskola végzősei között volt, a ballagók több mint 83 százaléka nem talált az októberi adatgyűjtésig munkát. A munkanélküli végzettek arányát tekintve második helyen a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola áll, harmadik a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály, negyedik pedig a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola, mindenik hetven százalék feletti aránnyal.
A továbbtanuló végzősök közel öt százaléka külföldi egyetemeket választott, a legtöbben tavaly is Magyarországra mentek, második helyen pedig Anglia áll 15 ott tanuló diákkal. Mentek még a megyéből dániai, moldovai, ausztriai és franciaországi egyetemekre is fiatalok. Az országhatárokon belüli egyetemi központok között az előző évekhez hasonlóan továbbra is a kolozsvári vezet, a megyebeli végzősök 44 százaléka ment oda tanulni. Marosvásárhely a második, a diákok 18 százaléka ingázik oda, a harmadik legkedveltebb helyszín pedig közel tíz százalékkal Csíkszereda.
Az érettségi vizsga nélkül is igénybe vehető posztlíceális képzés iránti érdeklődés tavaly csökkent: míg 2013-ban a végzősök több mint 17 százaléka ezen oktatási forma keretében tanult tovább, tavaly ez az arány valamivel több mint 14 százalékra esett vissza. A legtöbben Csíkszeredában tanulnak posztlíceumban, de Székelyudvarhely és Marosvásárhely is sokak számára kínált megfelelő továbbtanulási lehetőséget.
Közel ezer hívő és meghívott vendég részvételével áldották meg vasárnap, hét évig tartó felújítást követően a madéfalvi Jézus Szíve-templomot. Az ünnepségen a megújult orgonát is felszentelték.
A csíkszeredai bevásárlópark felvásárlásával belép a román piacra a cseh Star Capital Finance – írja a profit.ro a vállalat közleménye alapján.
Több órára lezárják szombaton és vasárnap a Tolvajos-tető és Hargitafürdő közötti útszakaszt a Hargita Hill Climb Challenge edzései és futamai miatt.
Tizedik alkalommal rendezik meg a Csíkszeredai Kórháznapokat július 2–5. között. A jubileumi rendezvényen hazai és magyarországi szakemberek osztják meg tapasztalataikat, és a nagyközönség számára is lesznek előadások.
Több mint egy hónapon át, június 11. és július 19. között közösségi meccsnézést szerveznek Csíkszereda központjában.
Korszerűbb körülmények között, a Poliklinika első emeletén működik tovább a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház orvosi laboratóriuma, ahol helyet kaptak a mikrobiológiai laboratórium európai uniós támogatásból, újonnan vásárolt műszerei is.
A következő évben kezdődhet el Csíkszereda városbejáratainál az új, a városlakók tetszését elnyerő arculati elemek építése. Az ötletpályázat nyomán legjobbnak ítélt elképzelés alapján idén a műszaki terveket szeretnék elkészíttetni.
Megérett a borzsovai fürdő a felújításra, ezért a Csík Metropoliszövezet Egyesület, a csíkborzsovai közbirtokosság és a szépvízi önkormányzat összefogásával kedden kalákában fogtak hozzá a részbeni rendbetételéhez.
Két, egymással teljesen ellentétes ítélet született a tusnádfürdői Csukás-tó területének kisajátítása ügyében, az egyik a volt tulajdonosnak, a másik az önkormányzatnak adott igazat. Ezért egyelőre a tó jogi helyzete nem változik.
Tönkrement, megrongált utcabútorzatok és gyalogos-útburkolatok rontják Csíkszereda központjának látványát. A városháza feladatai közé tartozik a köztéri elemek folyamatos karbantartása, helyenként azonban még a gyakori javítgatás sem segít.
szóljon hozzá!