Ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg vasárnap az újtusnádi egyházközség létrejöttének 100., illetve a falu megalakulásának 190. évfordulójáról. A rendhagyó évfordulókra az elszármazottakat is hazavárták az egykori falustársak.
2012. szeptember 02., 16:352012. szeptember 02., 16:35
2012. szeptember 02., 17:522012. szeptember 02., 17:52
Az újtusnádi római katolikus istenházában Szőcs István gondnok, valamint László András, az egyházközség kilencedik plébánosa köszöntötte a híveket, az egyházi és a világi elöljárókat, majd röviden ismertették a település és az egyházközség létrejöttének történelmi momentumait. 1882 őszén Tusnádon tűzvész pusztított. A szerencsétlenül járt családok átköltöztek az Olt jobb partjára, a Mitács patak mellé. A létrejött település neve Újtusnád lett. Önálló egyházközséggé 1912 júniusában váltak. Templomukat Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel.
A kettős ünnep alkalmából zsúfolásig megtelt a település temploma, ahol Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta a szentmisét. Az érsek szentbeszédében a szeretet fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: „szeressük Istent, mert az Istent szeretőknek minden a javára válik. Ahol szeretet van, ott nincs bűn, aki átöleli a keresztet, átöleli az Úr Jézust is. Ahhoz, hogy az újtusnádiak száz év múlva is jubileumot tudjanak ülni, a szeretet nagy parancsát kell megtartsák, a templomot pedig mindig meg kell újítani, mert az új nemzedékeknek is szükségük van rá.”
A szentmise végén felszentelték azt a templombejáratnál kifüggesztett márványtáblát, amin a százéves Újtusnádi Egyházközségben szolgálatot teljesítő papok névsora van feltüntetve. Az emléktáblát Jakubinyi György érsek szentelte fel.
A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
szóljon hozzá!