Kászonszék legnagyobb közbirtokossága

A Kászonfeltízi Közbirtokosságnak 2600 hektár a mostanig visszakapott területe, ebből 2250 hektár erdő, 350 hektár pedig legelő. Területalapú támogatást 103 hektár legelőre tudtak igényelni, a többi beerdősödött. A területek telekkönyvezve vannak, kivéve 250 hektárt, amelyet a 247-es törvény nyomán igényeltek vissza a tagok, ennek folyamatban van az ügyintézése. „A 2600 hektárt elég gyorsan vissza tudtuk szerezni. Nehézségeink ott adódtak, hogy a területeinkből elvettek és kiosztották egyéneknek, a miénket feldarabolták. Ez ellen nem tudunk mit tenni, adtak helyette más helyen, bár nem olyan minőségű területet, de kaptunk. S ez a fontos. Az a véleményem, hogy nem mondhatunk le egy négyzetméterről sem, ami a közbirtokosság jogos tulajdona volt, ezért mindent meg fogunk tenni” – mutatott rá az elnök.

Évente 11 ezer köbméter fát tudnak kitermelni üzemterv szerint, de nem termelik ki mind. A legtöbb ebből vékony gyérítés, hatvan százaléka vékony fa, negyven százaléka vastag. „Ilyen az állományunk, de ebből úgy gazdálkodunk, hogy elég legyen. Ebből kifizetjük a költségeket, adunk osztalékot és még fejlesztésre is marad. A fa értékesítésénél fokozottan oda kell figyeljünk, mert korábban volt olyan cég, sajnos nem is egy, amelyik nem tartotta be a szerződéses kötelezettségeit. Sok vásárló nem számol azzal, hogy a mi erdeink jelentős része nehezen megközelíthető helyen fekszik, a kitermelési és leszállítási költségek nagyon magasak. Ma már ezeket kiszűrjük, különben a közösség látja kárát” – hangsúlyozta az elnök. A feltízi közbirtokosság az Kézdialmási Erdészettel kötött szerződést.

„Egy adott pillanatban nehéz helyzetbe került a közbirtokosságunk, hiába volt meg az erdő. Az erdészet nem tudta időben kibélyegezni a szükséges famennyiséget, hiszen nagyrészt vékony fa kivágását írta elő az üzemterv, amely kibélyegzése sok időt és erőfeszítést igényelt, de elengedhetetlenül fontos volt az erdő fejlődése érdekében. Felvetődött az ötlet, hogy külön erdészetet hozzunk létre a Kászoni-medencében, hiszen összesen megvan az engedélyeztetéshez és a sikeres működtetéshez is a szükséges erdőalap a kászoni öt közbirtokosságnak, egyházaknak, magánerdő-tulajdonosoknak. Sajnos ebben nem sikerült megegyezni egyelőre, viszont ez a jövő, mert sokkal jobban meg lehetne őrizni az erdőket, ésszerűbben lehetne gazdálkodni. Jelenleg három erdészeti hivatal is dolgozik a községben, így ha visszaélés van, akkor megy az egymásra mutogatás. Így leszakadtunk a csíki magánerdészettől, és a kézdialmásival szerződtünk. Az új erdészeti szerződéssel felgyorsult a problémák megoldásának folyamata, sikerült az erdőkarbantartási munkákat elvégezni, s a közbirtokosságunk erdőminőségben és anyagi helyzetben ismét egyenes vágányba került. Nincsen adósságunk, és osztalékot is tudunk adni” – elevenítette fel Becze.

A közbirtokosságnak van egy fakitermelő cége is, ami fát nem tudnak kitermelni, azt lábon adják el. Fahasogató géppel is rendelkeznek, így ha saját kitermelésben van olyan tűzifának való anyag, ilyen formában is tudják értékesíteni.   

Nagy hangsúlyt fektetnek a csemeteültetésre, saját csemetekerttel rendelkeznek. Évente 120 ezer csemetét ültetnek, ez idáig több mint egymillió az ültetett csemetéik száma. A munkálatokat helyi napszámosokkal végeztetik, ezáltal munkát biztosítva a helyieknek. Jelenleg a közbirtokosság a névadó falu legnagyobb munkaadója.

Vezetőtanács és tagsága

A közbirtokosságnak 300 tagja van. Itt egy hektár egy jognak felel meg. Ha valakinek 1,50 hektár területe van, az két szavazati jognak számít, ha 1,49 hektár, az egy szavazati jog. Az osztalékot viszont nem szavazati jogra, hanem árra adják. A kászonfeltízi közbirtokosságnál 100 lej osztalékot kapnak a tagok egy hektárra.

A vezetőtanács öttagú, a cenzorbizottság három. Választásokat négyévente tartanak, legutóbb idén volt. „Tavasszal azt mondtam, hogy még felvállalom az elnöki megbízatást. 2002-ben adósságokkal teli vettem át a tisztséget, nem beszélve az ügyvezetés visszásságairól. Egy fakereskedő cégnél végezték a közbirtokosság könyvelését, amely helyzetet a legrövidebb időn belül felszámoltuk, s független könyvelőt bíztunk meg. Azóta a közbirtokosság vagyonát folyamatosan gyarapítottuk, betelekkönyveztettük a visszakapott területeket. Sok feladat van még hátra a vagyonvisszaszerzés terén, a közbirtokosság jövőjének biztosítása terén, a falu közösségének szolgálata terén is. Egy jó csapattal dolgozom: Sánta István a közbirtokosság kitermelő egységét vezeti, Borbáth Lajos a területtisztázásokban és legelőgazdálkodásban vesz részt, Bodó Imre az útjavításokat és a polgármesteri hivatallal való kapcsolattartást segíti, Lakatos Tamás a közösségi akciók szervezését vállalja” – sorolta Becze.

Többfunkciós székház

A közbirtokosság 2006-ban vásárolta meg a jelenlegi székházát, amely szép, felújított állapotban van. „A valamikori erdészházat vásároltuk meg, amelyben eredetileg is a felső szinten lakások voltak. Így azokat a lakrészeket felújítottuk, az alsó szinten irodát és erdeigyümölcs-feldolgozót, raktárt alakítottunk ki. Székhelynek túl nagy lett volna az épület, azért olyan tevékenységeknek próbáltunk helyet kialakítani, amely plusz bevételt jelenthet a közbirtokosságnak s nem utolsósorban munkát biztosít a falu lakosainak. Voltak évek, amikor nagyon jól ment az erdei gyümölcs és a gomba begyűjtése, feldolgozása, de sajnos az utóbbi időben nehéz. Az egész központ működtetését át kell gondoljuk, részt kell vállaljunk a helyi nyersanyagok feldolgozásában, ki kell bővítsük a központ ilyen irányú tevékenységét. Sokszor nem is az kell legyen a cél, hogy sok profitot teremtsen egy ilyen közösségi tulajdonban lévő feldolgozó, hanem járuljon hozzá az itt élők mindennapi kenyeréhez.”

Utak építése

A jelenleg felújítás alatt levő Úz kettes és a Kászon-patak szakaszán található – összesen 16 kilométer – utak rendbetételét a feltízi közbirtokosság kezdeményezte. „Megrendeltük az előtanulmányt, mérnököket hívtunk, hogy készítsék el a projektet. A pályázatot időben letettük, viszont végül kivágták azzal a magyarázattal, hogy a közbirtokosság nem tekinthető közintézménynek, s nem pályázhat, mert az utak a község tulajdonában vannak, s nem is kaphatja azt adminisztrálásba. Nehéz volt akkor elfogadni, de nem adtuk fel. A következő kiíráson a mi dokumentációnkat átdolgozva sikeresen pályázott Kászonaltíz Polgármesteri Hivatala. Ma már nagyrészt kész van az út felújítása, olyan beruházások valósultak meg, amelyeket mi saját erőből nem tudtunk volna megtenni. Ez mindenképp hasznos, mert megközelíthetőbb lesz a közbirtokosság erdője, a fát is nagyobb áron tudjuk ezáltal értékesíteni. De nemcsak a mi birtokosságunk, ide nyúlnak át Bánkfalvának, Mindszentnek, Csíkszentgyörgynek a területei is. A legtöbb nyilván minket, Feltízt és Altízt szolgál ki. Ezen túl saját erőből az idén mezei utakat újítottunk fel.”

Erdészházak

A közbirtokosság bérbe adott 49 évre egy tizenegy áras területet az Úz-völgyében a vízi erőmű működtetőinek, ezért évente ötvenezer lejt kapnak. „Kaptunk egy lakrészt is az egyik erőműnél. Berendeztük, használható a közbirtokosság tevékenységéhez. Őrzött területről van szó, nincs gondunk vele ilyen téren. Az erdei munkásoknak építettünk Baskában egy házat, hogy a csemeteültetések, gondozások idején legyen, ahol elszállásolni őket. Az erdőink nagy része ott van, s elég nagy távolságok vannak, sokkal jobb, ha ott helyben vannak elszállásolva.”

Közösségi támogatások

A közbirtokosság támogatja az egyházat, az időseket, gyerekeket, a kulturális tevékenységeket, közösségi megmozdulásokat. Segítik a továbbtanuló fiatalokat, ösztöndíjakat adnak számukra, ugyanakkor támogatást kapnak azok a családok, ahol gyerek születik. Ez utóbbit a közgyűlés határozta meg, amely szerint ha a közbirtokossági tagoknak vagy azok leszármazottainak gyerekük születik, egyszeri pénzügyi támogatásban részesül a család.

„Mi a közbirtokosság közösségmegtartó szerepét akarjuk erősíteni az osztalékokkal, a munkahelyek biztosításával, a vagyon növelésével, a közösségi programok támogatásával” – zárta a beszélgetést Becze Antal.

A kászonfeltízi falu hangja
Szokásunk szerint Kászonfeltízen is megszólítottunk néhány helybélit, arról érdeklődve tőlük, hogy mit gondolnak a közbirtokosság működéséről, meg vannak-e elégedve, van-e panaszuk. A megkérdezettek közül néhányan nem szerettek volna semmit mondani, nevüket nem vállalták. Még azok sem, akik meg vannak elégedve a vezetőtanács munkájával. Volt ugyan olyan, akinek véleménye sem volt, annyit mondott csupán, hogy valakik szórólapokat tettek be a postaládákba. „Az áll rajtuk, hogy valami nem jól működik. Egyebet nem tudok mondani. Talán más vezetőséget akarnak.”
Egy megkérdezett tag, aki ugyan gyűlésekbe nem jár el, meg van elégedve, mivel a részesedést rendesen osztják, a rászorulóknak fát adnak, az utakat megjavították. Ezt emelte ki egy másik közbirtokossági tag is: „jól működik, sok utat javítottak, mindenhol megjavították a mezei és a havas felé vezető utakat. Komoly munkát végeztek, munkahelyeket teremtettek, a jussot kiadták, az öregeknek is adtak fát. Én meg vagyok elégedve, rosszat nem mondhatok.”