„Egész Erdély gyönyörű, van egy különleges nyersesége és vadsága” – fogalmazott Geszti Péter a Gyimesi-hágó egyik kaszálójának tisztítása közben, a Fügés-tetőn. A nem mindennapi eseményre a Pogány-havas kistérség szervezésében került sor.
2012. április 26., 17:232012. április 26., 17:23
2012. április 26., 17:472012. április 26., 17:47
Az egykori Rapülők énekese, Geszti Péter, aki a jelenleg Erdélyben turnézó Gringo Sztár együttes alapítója is, a helyi szervezőknek köszönhetően betekintést nyerhetett a csíki és a gyimesi gazdálkodás rejtelmeibe.
A hírességet elkísérte Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, aki ugyancsak derekasan kivette a részét az évszaknak megfelelő munkából, a hegyi legelőn álló bokrok kivágásából. A jelképes akcióval a hagyományos családi gazdálkodás fennmaradását kívánják elősegíteni – tájékoztatott Rodics Gergely, a Pogány-havas kistérség ügyvezető igazgatója. Felhívta a figyelmet, a kis léptékű családi gazdálkodás végveszélyben van, ám az anyagi megélhetést segítő támogatások mellett a gazdálkodás presztízsének növelése nagyban erősítheti az emberek önbecsülését és a fiatalok számára bátorítást jelenthet, hogy ne forduljanak el a mezei munkáktól és az állattartástól. A cél érdekében hívtak meg közismert személyiségeket, akik kiállásukkal kifejezhetik, hogy ez a gazdálkodási forma mennyire fontos és hasznos a társadalom széles rétegei számára, mind a falusiaknak, mind a városiaknak egyaránt.
Geszti Pétert és az őt elkísérő kis lelkes csapatot Ferencz Csaba, Csíkpálfalva község polgármestere pohárka pálinkával fogadta a Gyimesi-hágón. A kemény fizikai munkához elkelt az erősítő itóka, ugyanakkor a hűvös szélben kissé fel is melegítette az embert. Geszti viccesen meg is jegyezte: „a kamionokat is pálinka hajtja ezen a vidéken”.
A hangulatos fogadtatás után mindenki szerszámot – kapacsákányt, fejszét, vasvillát – ragadt kezébe és elindult a hegyoldalon található kisebb csipkebokrokat kivagdosni. A kaszálótisztításban jártas személyek technikai útmutatókkal látták el a hírességet. Miközben fogyatkoztak a bokrok, folyt a hangulatos beszélgetés. A hely szelleméhez méltón rögtönzött történelemórára is sor került, ugyanis 1944 őszén egy maroknyi magyar honvéd Sebő Ödön főhadnagy vezetésével azon a helyen tartóztatta fel három hétig a megszálló vörös hadsereget. A dicső tett emlékére kopjafát és egy tájékoztató táblát állított az utókor. A hegyoldalban a lövészárkok nyomai a mai napig fellelhetők.
A tetőre érve, ahol rögtönzött pihenőt tartott a csapat, a Gyimesi-medence csodálatos látványa adott új erőt a léleknek. Geszti Péter megjegyezte: „érzelmi hullámvasút átmenni az erdélyi tájakon, városokon és emberekkel találkozni. Magyarországon nagyon sokan nem tudnak semmit Erdélyről, de ami itt látható, azt elmesélni nem lehet, azt látni kell. A magyar–magyar kapcsolatokat kulturális szintre kell terelni. Ezt a fajta kapcsolaterősítést segíti elő a Nemzeti Vágta is”.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!