Fotó: Kristó Róbert
A csíkszeredai Új Kriterion Galériában csütörtökön 18 órától Jánosi Antal csíkszeredai képzőművésznek nyílik egyéni kiállítása. Az ismeretlen margójára – OMOTRA című tárlatot Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész nyitja meg.
2012. augusztus 01., 17:552012. augusztus 01., 17:55
2012. augusztus 01., 18:302012. augusztus 01., 18:30
Az alkotó Csíkszentmártonban született 1954-ben, és Kolozsváron töltötte élete első szakaszát (1955–1980 között). A kincses városban lépett az alkotói pályára, itt végzi el a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémiát 1980-ban, és aktívan bekapcsolódik a képzőművészeti életbe is. 1982-ben lép be a Műhely 35 Fiatal Képzőművészek Szövetségébe (amelyet a 35 éven aluli alkotók hoztak létre és működtettek). Az egyetemi évek után Madéfalván kap rajztanári állást, ahol – néhány év kivételével, amikor is a Nagy István művészeti iskolában tanít (1996–2000) – mindmáig oktat. 1983-ban költözik Csíkszeredába, a Petőfi utcában talál műtermet és lakást. Amint megtudtuk tőle, nagyon örvendtek akkoriban, hogy az egyik ilyen ingatlant kibérelte, hisz a nyolcvanas években az utca gyakorlatilag lakatlan volt. Néhány ilyen lakásba romákat költöztettek (a későbbiekben az akkori városvezetés szándéka az volt, hogy lebontassa az utcában a házakat), illetve a lakók egy része a felajánlott, kényelmesebb körülményeket biztosító tömbházlakásokba költözött. Jánosi 1988–1989-től veszi át és mindmáig ő működteti a Hargita Megyei Művészeti Népiskola rajz szakát. 1990–1991, illetve 1992–1993 között ösztöndíjjal Budapesten tartózkodott, amint kifejtette lapunknak, nem akart a magyar fővárosban maradni, letelepedni, hanem számára ez a két év egy nagyon fontos tanulmányutat jelentett.
1993-tól egyre több egyéni, illetve csoportos tárlaton láthatjuk munkáit, továbbá aktívan bekapcsolódik a képzőművészeti élet szervezésébe is. Ezek közül a Berszán Zsolttal és Kelemen Örs Csongorral közösen létrehozott és több helyszínen bemutatott Autopsia tárlat, valamint a római Román Kulturális Intézetben bemutatott Tentatione című kiállítás talán a legfontosabb. A Hargita Visual Art és a Nyitott Műhely szervezeteken keresztül, művésztársaival szakmai fórumokat, nemzetközi kiállításokat szervez Csíkszeredában. Próbálják a várost a nemzetközi képzőművészeti élet vérkeringésébe bekapcsolni. Legsikeresebbnek a Nyitott Műhely projektek (2004–2006), illetve az INTERart nemzetközi alkotótáborok (2003–2005) bizonyultak. Intézményt is próbáltak létrehozni, 2005-ben alapították a KO. KE. M. Kortárs Képzőművészeti Múzeum és Galériát, amely 2007-ben szűnt meg. Szaklapot is szerkesztett Berszán Zsolt képzőművésszel közösen, a Nyitott Műhelynek egy tucat száma jelent meg.
Vécsi Nagy Zoltán szerint Jánosi alkotásai mélyek, líraiak: „Sajátos nemzedéki vonása az avantgárd továbbélésének, itteni késői felfedezése és korábbi tiltása miatti, jellegzetesen annak előző periódusait is egyszerre megélő szimultaneitása. Jánosinál a plasztikai és egyéni képzeleterő végtelenségét demonstráló szürrealizmus, az elemi ösztönöket gesztusokban és színtobzódásban is feltáró neo-expresszionizmus, valamint a geometrikus absztrakció olyan válfajai, mint az op-art és a kinetizmus vagy az alkotások szerves részeiként megjelenő szövegképek már-már konkrét versek, többnyire a címei is ilyenek, jelesen a visszatérő talányos OMOTRA, valamint a tér és idő kifordíthatóságát próbáló anamorfózisa és persze ennek a kiállításnak a gerincét is képező, változatosan sajátos technikájú plasztikái, grafikái és fotó alapú munkái is.”
A művészettörténész szerint, habár a jelenlegi tárlat különálló munkákból, pontosabban négy különféle sorozatból áll, mégis erős az összhatás, mivel az emberi lét határait és a transzcendenciát kutatják, illetve sugározzák az alkotói magányt.
„Figyelemre méltó az, ahogy Jánosi Antal a technikai és tematikai ellentmondások összessége ellenére egymást erősítő művek halmazává tudja összefűzni alkotásait. Olyan együttessé, amely a fény és az árnyék relativitásának, az anyag alakíthatóságának, a színek, a formák és a vonalak összefüggésformáinak, a szubjektíven leképezett látvány valóság- és illúzióteremtő képességének, de a nyelv sűríthetőségének és kifordíthatóságának is, sőt az ember evilágiságának és eszmeiségének, valamint az elméjének mindenkori állapotait teszteli. A művész szinte az önnönmaga általi válaszadásig feszítetten szabatos kérdésfelvetéseiben, az ihletett emberi szellem hol kegyetlen racionalitását, hol pedig transzcendenciába forduló szellemiségét kutatja. Az alkotói teljesség magányában, avagy a bölcseleti és szakmai magány teljességében.”
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!