Fotó: Kristó Róbert
Az egyházi tulajdonban lévő csíkmadarasi régi iskolaépület felújítása az önkormányzat és az egyházközség közötti nézetkülönbségek miatt várat magára. A község vezetése egy koncessziós szerződés megkötésében látná a megoldást, viszont az egyházi vezetés szerint ehhez garanciákra és a múltbeli problémák rendezésére van szükség.
2012. szeptember 05., 17:372012. szeptember 05., 17:37
2012. szeptember 05., 18:192012. szeptember 05., 18:19
A csíkmadarasi Római Katolikus Népiskolát 1878-ban építtette az egyház saját erőforrások felhasználásával. Az 1950-es években államosították az egyházi ingatlant, de a rendszerváltást követően, 2004-ben a helyi egyházközség visszakapta tulajdonát.
Az önkormányzat 2005-ben bérleti szerződést kötött az egyházzal, így az épület rendeltetése azóta sem változott, az öt tantermes iskolában jelenleg is folyik az oktatás az 1-4. osztályosok számára – magyarázta érdeklődésünkre Császár Sándor iskolaigazgató. Kifejtette, az iskolának minden évben van egy bizonyos összegű költségvetése, amiből csak a karbantartásra és a kisebb munkálatokra futja, így a 19. század végén épült iskola már nem felel meg teljes mértékben a mai követelményeknek. A víz ugyan be van vezetve az iskolába, de ivásra nem alkalmas, ezért az ott tanuló száz gyermek otthonról viszi magával az ivóvizet az iskolába. Mellékhelyiség sincs az épületben, az illemhely az udvaron található. Központi fűtés hiányában télen a tantermekben elhelyezett vaskályhákban tüzelnek.
Prioritás egy új iskola építése
„Mivel egyházi tulajdonban van az épület, a község komolyabb munkálatokat nem tud elvégezni rajta, ezért már 2008-ban szerették volna elérni, hogy az egyház adja koncesszióba az önkormányzatnak az épületet, de ez mind a mai napig nem történt meg” – mondta Biró László polgármester. Megjegyezte, koncesszió nélkül az önkormányzatnak nincs lehetősége az épület felújítására.
Biró ugyanakkor hangsúlyozta, a község fejlesztési stratégiájában egy új elemi iskola megépítése szerepel az 5-8. osztályos diákok által használt tanintézet udvarán. A terveket már 2006-ban elkészítették, és 2011-ben neki is fogtak a kivitelezésnek, de az alapok kiöntésével az anyagi források elapadtak, és leálltak a munkálatokkal. A közös udvarra a gyermekek biztonsága miatt is szükség van, hisz a két iskolaépületet között húzódik a forgalmas műút. Ráadásul gazdasági szempontból is az a legmegfelelőbb megoldás, ha az épületek egy udvaron belül lesznek, mert akkor egy kazánházból lehetne fűteni mindegyiket – nyomatékosított az elöljáró.
A régi iskolaépületben helyet kaphatna könyvtár, kultúrotthon vagy akár konferenciaterem – fűzte hozzá Biró. Megtudtuk, az eredeti tervek szerint az új iskolaépület már idén el kellett volna készüljön, ami pénzhiány miatt nem fog megtörténni, viszont az önkormányzat igyekszik megkeresni azokat a forrásokat (megyei, kormányzati), melyekből újraindíthatják a munkát. Az új épületben hat osztályterem lesz, melyből egyet informatikalabornak alakítanak majd ki, valamint helyet kap egy kis tanári is.
Rendezni a múltat
„Előbb rendezni kell a múltat, az adósságot és aztán tovább lehet lépni, a jövőt indítani” – nyomatékosította Balázs Dénes madarasi plébános. Nehezményezte, hogy a helyi önkormányzat 2009 óta nem fizet bérleti díjat a régi iskolaépület használatáért, ennek ellenére az egyház – bár jogilag megtehette volna – mégsem zárta be a tanintézetet, és a továbbiakban sem szándékoznak ezt megtenni. Az egyházi elöljáró kifejtette: az ingatlant 2004-ben kapták vissza. 2005-ben bérleti szerződést – melynek összegét törvény szabályozta – kötöttek az önkormányzattal. 2008-ig a hivatal nehezen ugyan, de fizetett, 2009-óta viszont már nem.
A plébános felrótta, hogy 2006-ban ő is felajánlotta egy koncessziós szerződés megkötését, de azt elutasították, ugyanakkor, mint fogalmazott, a szerződéshez két fél szükséges, ráadásul garanciára is szükség van. Beszélgetésünk során Balázs Dénes az üggyel kapcsolatban több költői kérdést is felvetett: honnan lenne az önkormányzatnak pénze felújításra, ha az új iskola építésére nincs, ha valaki nem rendelkezik alappal, hogy bért fizessen, honnan veszi annak többszörösét építésre? Ugyanakkor az állam több évtizeden keresztül használta az épületet, ezért erkölcsi kötelessége lett volna azt felújítani – summázta a plébános.
A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
szóljon hozzá!