Húsvét szent napjai

Nagycsütörtöki lábmosás

„A mai nappal elkezdődött a szent három nap ünneplése. Nagycsütörtökön az Úr Jézus nagy ajándékaira emlékezünk: az Oltáriszentségre, a papságra, a szeretet nagy parancsára” – mondta szentmisét celebráló Tamás József püspök a Millenniumi-templomban.

A vacsorán az a tény, hogy Jézus kezébe vette a kenyeret és a bort, átváltoztatta azt az ő testévé és vérévé, előrevetítette a szenvedését és kereszthalálát, amely a megváltásnak a nagy műve. Meghagyta apostolainak az utolsó vacsorán, hogy „ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Vagyis: ti is tegyétek azt, amit én tettem a kenyérrel és a borral. Jézus mint örök főpap egy személyben lett áldozat és áldozatbemutató, és bár olyan áldozatot állított az ószövetségi állat-áldozatok helyébe, amelyet egyszer s mindenkorra végbevitt, de ezt az áldozatát jelenvalóvá teszi minden egyes alkalommal, amikor az ő parancsa szerint összegyűlünk, és a kenyeret, valamint a bort átváltoztatjuk az ő testévé és vérévé, és vele táplálkozunk, mint az apostolok az utolsó vacsorán. Ezért minden szentmise a mi számunkra az utolsó vacsora. Jézus Krisztusnak ez a vacsorája. Ezért becsüljük meg mi keresztények ezt a vacsorát, és ezért akarunk ennek a vacsorának részesei lenni, annak isteni kegyelmeiben részesülni – emelte ki prédikációjában Tamás József püspök.

A szentmise keretében Jézus iránti szeretetből tizenhárom, elsőáldozásra készülő gyermek lábát mosta meg a püspök, ahogy azt Jézus is tette az utolsó vacsorán. „Legyen ez mindannyiunk számára egy olyan esemény, amely elmélyíti bennünk a szolgáló szeretetet” – kérte a hívektől.

Nagypénteki passió

Az egyház ősrégi hagyomány alapján ezen a napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot, és nem szolgáltat ki ünnepélyesen szentségeket. A templomi liturgia keretében Jézus kiömlő vérére emlékeztetve, a püspök és a segédkező ministránsok piros ruhát viseltek.

„Emlékezzél meg irgalmasságodról, Urunk, Istenünk, és örök oltalmaddal szenteld meg híveidet, akik számára vére árán szerezte a húsvét szent titkát a te Fiad, Jézus Krisztus. Aki él és uralkodik mindörökkön-örökké” – hangzott el. Az igeliturgia meghallgatása után Jézus szenvedésének történetét énekelte a kórus Szent János evangélista írása szerint.

Ezt követően tíz könyörgést végeztek a világért, hogy Jézus húsvéti misztériuma megszenteljen mindenkit. A szent kereszt leleplezése után a hívők hódolatuk jeleként megcsókolták a megfeszített Jézust, majd szentáldozáshoz járultak. A liturgia végén szentségimádást tartottak.

Nagyszombati feltámadási körmenet

Nagyszombat este tűzszenteléssel vette kezdetét a vigíliamise a Millenniumi-templom előtti téren. Húsvétkor Jézus feltámadásának ünnepét virrasztással éjszaka ünnepeljük, hiszen hajnalban támadt fel ő. Virrasztva vártak őreá, és égő gyertyákkal mentek elébe. Azt mondta az Úr Jézus Földre jövetelének célját megfogalmazva: tüzet jöttem bocsátani a Földre, mi mást szeretnék, mint hogy lángra lobbanjon és égjen. Jézusnak e szavai alapján mi is megszenteljük ezt a tüzet – fogalmazott Tamás József püspök.

Az új tűz megáldása után meggyújtották a húsvéti gyertyát, rajta a görög Alfa és Omega betűk, valamint a kereszt négy szára között a folyó év négy számjegye szerepelt. A gyertyát vivő papot követve vonultak be a jelenlévők a sötét templomba, ahol a „Krisztus világossága” harmadszori elhangzása után kigyúltak a fények, a ministránsok pedig továbbadták a híveknek a húsvéti gyertya lángját.

Az igeliturgiát az ünnepélyes alleluja éneklése követte, majd megáldották a keresztelőkutat. A keresztségi fogadalom megújítása után a püspök a megáldott vízzel meghintette a hívő sokaságot.

„Legyen világosság a mi elménkben, gondolatainkban, hogy ez a világosság világosítsa be a mi életutunkat, és tegye azt olyanná, amilyennek az Isten elképzelte, amikor megalkotta az embert. Engedjük, hogy húsvétnak a fénye, hogy Jézus Krisztusnak, a Világ Világosságának a fénye ragyogja be a mi életünket, és tegye világossá, és ezen keresztül tegye értékessé” – kérte Tamás József püspök.

Az áldozási könyörgés után következett a feltámadási körmenet. „Feltámadt Krisztus e napon...” – énekelték, miközben elől haladt a kereszt, a kereszttől jobbra a feltámadási szobrot, balra a húsvéti gyertyát vivő személy. A szentségi áldást követően a pápai himnuszt és nemzeti imánkat énekelte a templomba visszatérő gyülekezet.

Húsvétvasárnapi ételszentelés

Húsvétvasárnap, Urunk feltámadásának ünnepén az ételszentelésre a Kossuth Lajos utcában, a Szent Kereszt templomtól egészen a Nagy István Művészeti Iskoláig terjedő szakaszon került sor. A húsvéti ételszentelés megőrizte évszázados, eleven ünnepélyességét, ökumenikus jellegét, így a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését tartották Csíkszeredában.

Kereszténységünk legnagyobb ünnepén Tamás József püspök a föltámadt Jézus Krisztus szavaival köszöntötte az ételszentelésre összesereglett gyülekezetet: „Békesség veletek!”.

„A régi szokást követve megáldjuk az eledeleket, amelyek három szép emléket idéznek számunkra. Idézik a zsidók húsvéti vacsoráját, amelyet Isten parancsa alapján tartottak, aki az Egyiptomból való fogságból szabadította ki őket, hogy elvigye az ígéret földjére. Erre a vacsorára bárányt vágtak, amelynek vérével bekenték az ajtófélfát, amely megmentette őket az egyiptomiakat érő büntetéstől. E vacsora elfogyasztása után indultak útnak az ígért haza felé. Ez az ételszentelés idézi számunkra azt a vacsorát, amelyet az Úr Jézus tartott apostolaival, és amelyet utolsó vacsorának nevezünk. Ekkor adta Jézus övéinek a legnagyobb ajándékot, a kenyér és a bor színében az ő testét és az ő vérét, hogy legyen lelkünknek is tápláléka, mint ahogy a testnek is van. Minden szentmisében, amelyet bemutatunk ezt a vacsorát jelenítjük meg, és benne Jézusnak ezt a nagy ajándékát. Nem utolsósorban idézi számunkra őseinket, akik a húsvéti ünnepekre szigorú böjttel készültek, s a tiltott eledelek vételét nem akarták anélkül elkezdeni, hogy azokat meg ne áldatták volna” – ezekkel a gondolatokkal áldotta meg az eledeleket Tamás József püspök a Kossuth Lajos utcában.