Húsmarha-tenyésztés vagy tejcsarnok?

„Egyelőre nincs fejlemény azzal kapcsolatban, hogy a feldolgozó átadná-e az egyesületnek az általa fenntartott tejcsarnokokat” – tájékoztatott Bodó Imre. A Kászoni Szarvasmarhatartó Egyesület vezetője kifejtette, egyfajta patthelyzet alakult ki a községben, hiszen senki nem tudja, mit hoz a jövő. „Egy év múlva megszűnik a tejkvótarendszer. Addig el kell döntenünk, maradunk a tejtermelésnél, vagy áttérünk a húsmarha-tenyésztésre” – jelentette ki az illetékes.

Hozzátette, a feldolgozó részéről semmilyen információ nincsen azzal kapcsolatban, hogy hosszú távon milyen elképzeléseik vannak a tejcsarnokokkal kapcsolatban. „Volt még egy időszak, amikor elkezdték behozni a külföldi tejet a gyártók, ám rájöttek, hogy az gyengébb minőségű, kevésbé feldolgozható. Egyelőre nem tudjuk, mi lesz” – mondta az elnök. A kászoni egyesületnek egyébként nyolc éve van egy kétezer literes kapacitású saját csarnoka Kászonaltízen. A község többi településén egyelőre a feldolgozó működtet hasonló létesítményeket.

Fejfájást okozó szabályozások

Az uniós rendelkezések szerint 2015. április elsejével megszűnik a tejkvótarendszer. Mint arról már beszámoltunk, szakemberek szerint erre fel kell készülniük a gazdáknak, hiszen a tej felvásárlásának a liberalizálása olyan helyzetet teremthet, hogy néhány településen majd nem lesz, ahogyan értékesíteni a tejet.

Emellett a tejpiac szigorítását szavatoló, márciusban életbe lépő 2013/297-es törvény is fejtörést okozhat az érintetteknek. A jogszabály ugyanis előírja, kizárólag törvényesen bejegyzett és elismert termelői társulások, szakegyesületek közvetítésével értékesíthetik a gazdák a tejet a feldolgozók irányába. Az sem mellékes, hogy az említett törvény legkevesebb hat hónapos időszakokra kötött szerződésekhez, ártárgyalásokhoz, és az eddigiekhez képest jóval szigorúbb feltételekhez köti az értékesítést, amelyek egyaránt vonatkoznak a magán- és jogi személyiségű termelőkre.

Komoly szankciókat is kilátásba helyeztek a törvényalkotók, ezek szerint a szabályokat be nem tartók 500-tól akár kétezer lejig terjedő büntetésekre is számíthatnak, az egyesületek pedig legsúlyosabb esetben az értékesítési jogot is elveszíthetik.