Hamvaiból újjászülető Szent László-emlékhely

„A legkeletibb Szent László-emlékhellyel büszkélkedhetünk. Egy állomáshoz érkeztünk, ám a tervet tovább lehet gondolni” – magyarázta a településtől mintegy hat kilométerre fekvő létesítménnyel kapcsolatban a községvezető. Elmondása szerint a szépvíziek ismételten bebizonyították, hogy közösségi erővel és összefogással bármit meg lehet valósítani, hiszen a holnap felszentelendő harangláb kaláka révén épült meg. Bronzból készült harmincöt kilogrammos harangját egyébként Székelyudvarhelyen öntötték. „A kápolna újjáépítéséről a szakemberek lebeszéltek. Jobbnak látták, hogy a romok megmaradjanak jelenlegi formájukban” – fogalmazott az elöljáró, hozzátéve, a műépítészek szerint nem lett volna szerencsés a múlt és a jelen ilyenszerű összemosása. A polgármester szerint ezért is döntöttek egy egyedi stílusú, oltárral ellátott harangláb felépítése mellett, amely megfelelő körülményeket biztosít a búcsús misék megtartásához.

Egy kis visszatekintés

A Szent László-legenda újjáélesztésének gondolata 2006-ban született meg. Első lépésként, 2007-ben tervet készítettek a Szent László tér megépítésére Szépvíz központjában. Ezt követően keresték fel a Pogányhavason található egykori búcsújáró helyet. A korábban fákkal, avarral teljesen beborított kápolnaromokat Kosza Antal Hargita megyei régészfelügyelő, illetve Daczó Katalin helytörténész azonosította ugyanebben az évben, a tulajdonképpeni feltárást Botár István végezte. 

Ennek során kiderült, hogy Orbán Balázs leírásával ellentétben, aki félköríves záródást emleget, a szentélyzáródás sokszögű. Ugyanakkor a keleti oldalon van egy támpillér, eredeti helyén, de nem a sarkon, ahol elvárhatnánk, hanem középen, és jóval kisebb. Egy 6,6 m hosszú és 5,2 m széles kis, tömzsi kápolnáról van szó, amelyet részben sziklára építettek, és amely az alaprajza, valamint a környezetében talált leletek alapján a 17. században épülhetett. A régész megállapításai szerint a kis kápolna belső tere gyakorlatilag négyzetes volt, és a zsindellyel födött épületet nem képezték ki túl igényesen.

Az omladékokból az is kiderült, hogy falainak egy részét erőszakkal döntötték le, köveit elhordták. A kápolna rosszra forduló sorsa alighanem az országút áthelyezésével magyarázható, hiszen az egykor út melletti épület a 19. század elejétől már nehezen megközelíthető, elhagyatott lett.

A búcsújárás szokását egyébként már tavaly felelevenítették Szent László napja alkalmából. Az emlékhelyen szerdán 11 órakor kezdődő ünnepi szentmisét ezúttal dr. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke is megtiszteli jelenlétével.