Egyre jobban elmérgesedő viták jellemzik a kászonújfalviak mindennapjait, a nézeteltérések a helyi közbirtokosság körül kialakult botrányban csúcsosodtak. Az egymással szemben álló felek viszont évekkel, esetleg évtizeddel ezelőtt szerzett – vélt vagy valós – sérelmekkel magyarázzák a jelenlegi, már-már háborúsnak mondható helyzetet.
2014. június 19., 19:052014. június 19., 19:05
Nyugodt kis településnek gondolhatja Kászonújfalut az átutazó. A gyér forgalom, ott jártunkkor a déli órákban tapasztalható nyárias melegben elnéptelenedett utcák legalábbis ezt a látszatot keltik. A helybélieken kívül kevesen tudják azonban, hogy „belülről” tulajdonképpen izzik a falu hangulata, az állandó veszekedések megpecsételik a mindennapokat.
A rendőrségnek kellett közbelépnie
A településen uralkodó közhangulatot a legutóbbi közbirtokossági gyűlés tükrözte a legjobban. A februárban megtartott összejövetelen a rendőrség kellett közbelépjen az ideiglenesen kijelölt közbirtokossági elnökség által összehívott lakossági fórumon. Tulajdonképpen azt történt, hogy Bálint-Tulit Ida helyi háziorvos – aki a januári elnökválasztás eredményét megfellebbezte – nehezményezte, hogy miért nem vonják felelősségre a közbirtokosság csődközeli állapotáért a régi vezetőséget. Az elnökség és a jelenlévők egymás után próbálták meggyőzni a legtöbb közbirtokossági joggal rendelkező háziorvost, hogy mire számon kérik a volt vezetőséget, az adósságuk megsokszorozódik, és akár az őseik tulajdonát is elvehetik tőlük. Az idős nő hajthatatlan volt, az indulatok elszabadultak, az ellenkezés pedig odáig fajult, hogy a háziorvos fia kihívta a rendőrséget fenyegetés és felbujtás miatt. A helyszínre érkezett rendőröknek kellett lecsillapítaniuk a kedélyeket.
Szembement az egész közösséggel
Önkényesen elszántják a földeket, teljesen szembementek a faluval – kezdik a panaszukat a közbirtokosság ideiglenes vezetőségének tagjai. Kotró Antallal és Bartha Imrével Kászonaltízen találkoztunk, egy-egy kávé mellett beszélgettünk az Újfaluban kialakult helyzetről.
„A doktornő mindenkinek szántja el a földjét, és teszi be támogatásra. Ahol van 25 vagy 30 árja, abból csinál hatvanat. Nekem a hatvanáras földemből alig maradt harminc, a többire mind ráment” – magyarázza Kotró. Közben Bartha is beleszól a beszélgetésbe, neveket és példákat sorolva fel, hogy kiknek a területeiből tulajdonított el részeket a Bálint-Tulit család.
Sorozatos feljelentések
„Aki egyszer valamit próbál tenni, mindenkit jelent fel, senki nem mer mozdítani semmit. Ott legeltetnek, ahol akarnak, rámennek mások területeire. Az egész család így viselkedik, terrorizálják az embereket” – hangzik el Kotró részéről. Mint fogalmaz, őt azért jelentette fel a korrupcióellenes ügyészségen a háziorvos, mert állítólag illegálisan termelt ki fát az újfalvi közbirtokosság erdeiből a saját tulajdonú fűrészüzeme javára. „Ez szemenszedett hazugság, soha nem álltam üzleti kapcsolatban a közbirtokossággal. Rágalom az egész. Hadjáratot folytat velünk szembe, mert fel mertünk lépni ellene” – hangsúlyozta Kotró.
Fegyverként használja az állami szerveket
A beszélgetésen kiderül, huszonhét újfalvi lakos aláírásával tettek le feljelentést az ügyészségen a háziorvos és családja ellen az eltulajdonított területek miatt. „Most is folyamatosan jönnek az emberek, hogy elpanaszolják nekünk a háziorvos családja által elkövetett törvénytelenségeket. A doktornő nem tárgyal senkivel, megy, intézi a dolgát, ha valaki mer tenni valamit ellene, akkor feljelenti azt a személyt. Ő az állami intézményeket, az igazságszolgáltatás szerveit bosszúhadjáratokra használja fel” – hangsúlyozza Kotró.
Több mint egy évtizede fennálló probléma
A doktornő ténykedéseivel régóta elégedetlen a falu, a probléma a kilencvenes évekre vezethető vissza – tudjuk meg Barta Gábortól, Kászonaltíz község egykori polgármesterétől, aki ekkor kapcsolódott be a beszélgetésbe. Mint kiderül, több száz személy írt alá egy olyan petíciót 1999-ben, melyben a doktornőt azzal vádolták, hogy nem látja el megfelelően orvosi teendőit, ezért új háziorvost kértek, illetve a Bálint-Tulit család elköltöztetését a faluból. A közösség egy, az említett év decemberében megtartott falugyűlésen is kifejtette ez irányú igényét.
Néhány érdekesség
Valóban létezik a szóban forgó, a Hargita Megyei Prefektúrához is leadott dokumentum, amely szerkesztőségünk birtokába is eljutott. A pontosan 562 aláírást tartalmazó folyamodványban azonban néhány érdekességet is fel lehet fedezni: az aláírók között számos kiskorú is szerepel, a legfiatalabb mindössze egyéves; ezzel együtt több helyen is hiányosan kitöltött sorok és azonos aláírások fedezhetőek fel.
Feljelentés 15 évvel ezelőtti állítólagos szabálytalanságokért
„Most tavasszal jelentett fel engem a doktornő, hogy 2000-ben parancsot adtam, hogy a három fiamnak tíz-tíz hektár erdőt mérjenek ki az erdészet által kiküldött földmérők, amit azóta jogtalanul bitorolnak. Ennél nevetségesebb vádat életemben nem hallottam” – magyarázza Barta Gábor. A volt polgármester elmondja, a közbirtokosságban az anyai nagyapától örökölt családja 24 jogot, a feleségének a saját szülei után van 26 joga. „Magánerdőt az anyai nagyapámtól visszakértem 2000-ben 2,73 hektárt, amiről telekkönyvi kivonatom van. Ezt elosztottam a három fiamnak és magamnak. Hol van itt az a hatalmas vagyon, amire hivatkozik?” – teszi fel a kérdést Barta. Majd elárulja, az ügyészség szóban azt üzente neki, minden rendben van, lezárták a nyomozást, a napokban várja a hivatalos átiratot.
Vagyonra akarna szert tenni?
Az asztalnál ülőknek egyöntetű véleménye, hogy a doktornőnek és családjának a viselkedése nem véletlen, ám nem tudni, hogy ki áll ennek a hátterében. A jelenlevők elmondása szerint az újfalvi közbirtokossággal szembeni gáncsoskodó magatartásának talán az lehet a célja, hogy szándékosan csődbe juttassa azt, így a vagyon esetleges elárverezése során alacsony áron hozzájuthat a ahhoz. „Az is érthetetlen, hogy az állami szervek sem tesznek semmit a rágalomhadjárat ellen. Tudják, ki teszi le a feljelentéseket, és hogy mire használja fel azokat, mégis kijönnek és vizsgálódnak minden esetben. Ez valahol nem normális dolog” – méltatlankodik beszélgetésünk végén Kotró Antal.
Bálint-Tulit: évtizede lopják a falut
„A közösség semmi hasznát nem látta annak, hogy újjáalakult a közbirtokosság. Nem látszik, hogy hová lett a sok erdőnek az ára. Nem akarok túl mélyen belemenni ebbe a kérdésbe, mert éppen elég bajom volt abból, hogy a helyi maffiával összementem” – fogalmaz Bálint-Tulit Ida, akit egyik újfalvi ingatlanának udvarán sikerült megtalálnunk. Néhány percnyi vonakodás után végül behívott minket a házba, ahol válaszolt kérdéseinkre.
„Ez egy szűkkörű társaság, akik az egész Kászon völgyét uralni akarják” – mondja a közbirtokosság mindenkori vezetőségéről alanyunk. Majd felteszi a kérdést, hogy hová lett az évek óta eladott fának az ára, mi lett a sok pénzzel. „A kultúr omlik ránk, az útjaink pocsékok és járhatatlanok, a tagság pedig tizennégy év alatt mindössze háromszor kapott jutalékot, akkor is elenyésző mennyiségben. Hová lett a sok pénz?” A háziorvos szerint nem lett volna baj, ha az évek során az eladott fák helyett csemetést ültetnek és a tagságot rendszeresen juttatásban részesítik. De semmi ilyen nem történt.
Honnan lettek a nagy vagyonok?
„Esély lett volna tovább a lopásra, amit az eddigi vezetők is rendszeresen csináltak” – említi a legutóbbi közbirtokossági választási közgyűlés általa történt megfellebbezésének okát a doktornő. Hozzáteszi, teljes homály fedi, hogy a közbirtokossági vezetők és a hozzájuk tartozó körök hogyan halmozták fel a közbirtokossági jogokat. „A jogok adásvételét valóban engedélyezi az alapszabályzat, de annak van egy procedúrája, amit egyszer sem tartottak be. Ha megnézzük visszamenőleg, egyetlen olyan gyűléstéma sincs, ahol bejelentették volna a jogok eladását. Hogy tudják igazolni ezek az emberek a megszerzett vagyont? Ezeknek az embereknek nincs, ahonnan joguk legyen. Ha Kotró Antal tiszta vizet akar önteni a pohárba, akkor számoltassa el a régi vezetőséget, és fizettesse ki velük az általuk okozott kárt, hiszen szándékosan csődbe juttatták a közbirtokosságot.”
„Nem én terrorizálom az embereket”
– reagál Tulit Ida, amikor ez irányú kérdésemet felteszem. Mint hangsúlyozza, az sem igaz, hogy földterületeket sajátít ki önkényesen.
„Kászonban nincsenek kiadva a birtoklevelek. Mi csak azt használjuk, ami a miénk a földek közül. Csak annyit követelek, amit papíron tudok igazolni. Nem félemlítünk meg senkit, ezt ez a szűk körű maffia teszi, kihasználva az ember tájékozatlanságát és tudatlanságát.” A doktornő szerint az 1999-ben született petíciót is olyanok írták alá, akik nem is voltak betegei, ugyanakkor többen is ezen személyek közül meg voltak félemlítve a kezdeményezők részéről. Legutóbb pedig törvénytelenül költöztették ki orvosi rendelőjét a kultúrházból is, így a székhely hiánya az egyik fő ok, amiért jelenleg nincs szerződése az egészségbiztosító pénztárral. „Tizenkét éve hurcolják a családomat ezek az emberek, minden téren megaláztak. Az igazság érdekel, az igazságért harcolni fogok” – mondja határozottan a háziorvos beszélgetésünk végén.
Az eredetileg kétsávosnak elképzelt nyugati elkerülőút csíkszeredai szakasza négysávos lesz, csak a Csíkrákosig tartó részén szűkül vissza kétsávosra. A beruházás egyik kihívása az érintett földterületek kisajátítása.
A fiatalok körében is menő részt venni a szavazáson és a közösségi oldalakon megmutatni a személyi igazolvány hátoldalát – vallotta egy csíkszeredai fiatal, aki elmondta, a szüleitől tanulta, hogy fontos kivenni a részünket a választásból.
Évadzáró táncházat szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány több másik egyesülettel a táncház világnapján, május 9-én Csíkszeredában.
Hatodik alkalommal szervezték meg a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozatot, a színház előtti téren tartott záróeseményt fotókon mutatjuk.
A május 4-i és 18-i államelnök-választás miatt a csíkszeredai lakosságnyilvántartó közszolgálat és a városházi pénztár a választási hétvégéken is fogadja az érvényes személyi igazolvánnyal nem rendelkező, szavazójoggal rendelkező ügyfeleket.
A nyár folyamán kezdődhet el a csíkcsicsói sportcsarnok építése. Az előkészületek egyelőre a kiviteli terv véglegesítésénél tartanak, ezután következhet az építkezési engedély és a szükséges szakhatósági jóváhagyások beszerzése.
Országszerte beszámoltak arról a tragikus szépvízi esetről, amikor a medve elől menekülve egy fiatal Iași megyei lány elvesztette egyensúlyát, a magasból a szépvízi víztározóba zuhant és életét vesztette.
Medvétől ijedhetett meg az a 18 éves, Iași megyei lány, aki pénteken lelte halálát a szépvízi víztározóban – jelezte a Székelyhon érdeklődésére a Hargita megyei rendőr-főkapitányság.
Benedek Pál, egykori székely határőr verses naplóját mutatják be Csíkszeredában kedden 18 órától a Lázár-ház eskütermében.
Sikeres volt a csíkszentgyörgyiek Guinness-rekordkísérletének főpróbája, megsütötték szombaton az ország leghosszabb, 21 méteres kürtőskalácsát.
szóljon hozzá!