Fotó: Veres Nándor
A Csíkszeredához tartozó Zsögöd közbirtokossága azért is van különleges helyzetben, „mert se nem város, se nem falu” – fogalmazott Józsa Lajos, a közbirtokosság elnöke.
2015. július 18., 12:012015. július 18., 12:01
400 hektár erdővel és 203 hektár legelővel rendelkezik a Zsögödi Közbirtokosság. A jelenlegi elnök 1998-ban kezdeményezője volt a közbirtokosság újraalakulásának, majd miután a szervezet 2000-ben újraalakult, elnöke lett. „Voltak nehézségek a kezdetekkor. Székház hiányában a kultúrotthonba jegyezték be a közbirtokosságot. A semmiből kezdtük. A nyilvántartásunk hiányos volt, az eredeti dokumentumok eltűntek. Szerencsére volt a faluban egy-két bölcs öregember, akik annak idején lemásolták ezeket.”
Az összes terület telekkönyvezve van. Az erdők fele az olaszteleki erdészet gondozásában, 200 hektár pedig a csíkszeredai erdészet felügyelete alatt van. Jelenleg a második üzemtervnél tartanak, e szerint évente 1600 köbméter fát tudnak kitermelni. 38 hektár húsz éven aluli erdővel rendelkeznek, 18 hektárt beültettek, a többi természetes gyarapodás volt.
A közbirtokosság a 203 hektár legelőből 140 hektárra tudott területalapú támogatást kérni. „2007-ben telekkönyveztük a területeket, a katonaság utána ébredt fel, hogy kéne nekik egy rész. Sikerült is 4,5 hektár legelőt pereskedés útján megnyerniük. Sajnos azóta sem kapott a közbirtokosság más területet helyette.”
A Zsögödi Közbirtokosságnak jelenleg 289 tagja van, a létszám évről évre változik. Az újraalakulás óta 69 tag hunyt el. A tagok összesen 667 joggal rendelkeznek. Egy hektár egy jognak felel meg. Eddig 30 jogot adtak el a birtokosságon belül, egy jog 2000 lejbe kerül. Egy alkalommal egy jogot a birtokosság vásárolt meg, mivel nem volt rá jelentkező, a területet pedig arányosan szétosztotta a tagok között. Az alapszabályzat értelmében egy tag nem birtokolhat többet az összjogok öt százalékánál, jogi személy pedig az összes jog tíz százalékánál. A legtöbb, amennyit egy tag birtokol, 16 jog. A tagok közül sokan laknak az ország többi felében, de Európában is mindenfele.
A vezetőtanács öttagú, de csak négy személy van alkalmazva. „Alelnök azért nincs, mert az alapszabályzat szerint az ő funkciója akkor lép hatályba, amikor az elnök valamilyen okból kifolyólag nem tudja betölteni a tisztséget. Ilyen még nem történt. Hogy ne fizessünk annyi személyt, most az alelnök végzi a pénztárosi munkát. A könyvelő látja el a titkári teendőket, és van még egy erdő- és legelőgazda” – magyarázta Józsa Lajos, aki elnökként ötödik mandátumát tölti. A vezetőtanácsot eleinte háromévente, utóbb ötévente választották. Legközelebb 2016-ban lesz választás. A vezetőtanács keretében van az ellenőrző bizottság, amely háromtagú, őket évente választják. Közgyűlést évente egyszer tartanak. „Ennél a közbirtokosságnál is van fekete bárány, biztos bennem is van hiba, mert ember hiba nélkül nincs. De azért arra törekszünk, hogy nagyobb viszályok ne legyenek.”
Osztalékként az utóbbi években átlagban 295 lejt kaptak a tagok jogonként. Inkább pénzt kérnek juttatásként, 2014-ben tűzifát mindössze kilenc személy igényelt, mindez azzal magyarázható, hogy Zsögödben a lakóházak rá vannak csatlakoztatva a gázvezetékre.
A közbirtokosság nem csak a tagok állatait legelteti. A tehéncsordában összesen 102 állat van, azok közül 37 jószág van a közbirtokossági tagok tulajdonában. 180 darab juh legeltetését is vállalják. A közbirtokosság rendezte a gyógykezeléseket, a ki- és beköltöztetéseket, az istállót bérmentesen a tehéntartó gazdák rendelkezésére bocsátották, azért, hogy ne kelljen naponta hazahajtaniuk az állatokat. „Mindeddig a tagsággal nem rendelkező zsögödiek is ugyanazokat a jogokat élvezték, mint a közbirtokossági tagok. Ezt jövőtől valószínűleg nem fogjuk tudni felvállalni.”
Az újraalakult közbirtokosság elsőként egy székházat épített, ezt követte egy pásztorház megépítése. Majd megvásároltak egy volt mezőgazdasági gépállomást (SMA), ezen belül egy gazdasági épületet, egy műhelyt, egy fedett színt és 24 ár területet. Így van megfelelő helyiség szénatárolásra. Vásároltak egy autót és egy üzlethelyiségét, utóbbit bérbe adták.
„Az egyház támogatása esetében az egyik legfontosabb a ravatalozó építése volt. Ezt kulcsra készen adtuk át, tehát a tervezéstől a kivitelezésig mindent mi álltunk. Ugyanakkor a plébánia építéséhez szükséges faanyagot is a közbirtokosság állta. Segítettünk a templom javításánál, tavaly padolták újra, ott is a közbirtokosság állta a fűrészárut” – sorolta az elnök. Továbbá padokat vettek a templomba, a plébániára 60 darab széket vásároltak. A plébánia udvarán sportpályát hoztak létre, tavaly a gyerekeknek játszóteret építettek. Az egyház által nyaranta szervezett gyerektáborban ők biztosítják az étkeztetést. A régi temetőt kitakaríttatták. A helyi művelődési ház felújításakor 8 köbméter fűrészárut biztosítottak, 200 széket és 20 asztalt vásároltak. A 2010-es árvíz után minden károsultnak segélyt adtak, akár tag volt, akár nem az illető. A közbirtokossági tagoknak építkezés esetén – ha érvényes építkezési engedéllyel rendelkezik – 5 köbméter faanyagot biztosítanak. Helységen kívül és belül is végeztek útjavításokat. A legelőtakarítást napszámosokkal végeztetik, de van, hogy az állattartó gazdák bevonásával tartanak közmunkát, akiknek az állatait a közbirtokosság legelteti.
Az elnök úgy véli, a közbirtokosság célja elsősorban a közösség összetartása kell legyen. Ugyanakkor fontos megőrizni a közös vagyont, azon keresztül pedig a helyi közösség fenntartását megsegíteni. „Valamikor nem azért alakultak a közbirtokosságok, hogy a tagság meggazdagodjon belőle, hanem azért, hogy a közösséget segítsék. Most is az a szerepünk, hogy támogassuk a helybélieket.”
Egyetlen orvosság létezik a szélsőjobboldal előretörése ellen, éspedig az, ha elmegy a magyarság szavazni annak jelöltje ellen. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kampányzáró beszélgetésre hívta csütörtökön a sajtó képviselőit.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
szóljon hozzá!