Elkészítik a csíkszéki települések fejlesztési terveit

A tervek szerint a hónap végéig végleges formát ölt Madéfalva fejlesztési stratégiája, amely a település jelenlegi helyzetét és az elkövetkező öt év terveit foglalja magába – tudtuk meg Szentes Csabától. A helyi polgármester meglátása szerint a helyi fejlesztési terv azért fontos, mert azáltal felmérik a települések adottságait – mind a humán erőforrást, mind a természeti adottságot. „Tulajdonképpen egy helyzetelemzésnek, -felmérésnek felel meg. Azáltal pedig megállapítható egy irány, amely felé fejleszteni szeretnénk a rendelkezésre álló erőforrásokat” – emelte ki a községvezető. Miután már tudják, hogy merre akarnak tartani, a következő lépés az, hogy megkeressék azokat a pénzforrásokat, amelyek által elő tudják teremteni a fejlesztéshez szükséges anyagi alapot.

Mint Szentes elmondta, ők elsősorban azt szeretnék, ha ez a stratégia valós adatokra épülne, a helyiek igényeit elégítené ki, ezért a rendszeres falu-, vállalkozói és gazdafórumokon mérték fel a falubeliek szükségleteit. „Ha a falu lakosságának 70 százaléka mezőgazdasággal foglalkozik, akkor egyértelmű, hogy a mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúrát – mezei utakat – kell rendbe tenni, és nem repteret fejleszteni” − hozta fel példaként Szentes. Továbbá kifejtette, esetükben már körvonalazódtak a nagyobb témakörök, így egyebek mellett fejleszteni szeretnék a kül- és beltelkek úthálózatát, bővítenék az oktatási infrastruktúrát, kiaknáznák a turizmusban rejlő lehetőségeket.

Kérdésünkre arra is rámutatott, hogy habár a fejlesztési stratégia nem egyenlő az általános rendezési tervvel (PUG), de összhangban kell lenniük egymással, ahogyan a stratégiának figyelembe kell vennie a közbirtokosságok üzemterveit is.

Ahol már elkészült a stratégia

Gyimesfelsőlokon készülnek a 2014-2020-as pályázati időszakra, ennek érdekében készíttették el a település fejlesztési stratégiáját. „Felmértük a helyiek igényeit, szükségleteit, és annak megfelelően állíttattuk össze. Készülünk a községi útjaink telekkönyveztetésére, mivel több községi utunk is van, amelyek rendbetételére, aszfaltozására pályázni kellene” − emelte ki a tervezett legfontosabb munkálatokat Timár Zsombor László. A felsőloki polgármester hozzátette, nincs még kiépítve a községben a szennyvízhálózat sem, amelynek elkészülte szintén fontos lenne, úgyhogy ezeket szem előtt tartva várják a kiírásokat.

Jelenleg elsősorban a stratégiába foglaltakra és a kiírásokra összpontosítanak, hogy ha lehetőségük lesz rá, az elsők között tudjanak pályázni. A terv összeállítását végző Planificatio Kft. honlapján beszámoltak arról, hogy egy korábbi beszélgetés során 21 javaslatcsomagot sikerült megfogalmazni: az említettek mellett a Gyimes-völgyi egészségügyi centrumra vonatkozó elképzelést, a középiskola további tervszerű fejlesztését, a kisebb gyereklétszámmal rendelkező kisiskolák épületének részben közösségi házzá alakítására vonatkozó elképzelést.

Kászoni tervek

A Kászonokban is folyamatban van a község fejlesztési tervének összeállítása, amelyet a Planificatio vidékfejlesztési iroda szakembereire bíztak. András Zoltán, Kászonaltíz polgármestere érdeklődésünkre elmondta, javában zajlik az ezzel kapcsolatos munka: már tartottak lakossági fórumokat, egyeztettek a helyiekkel. „Bízunk benne, hogy a helyi adottságokat, erősségeket és hiányosságokat figyelembe véve, a lakosság érdekeit szem előtt tartva egy reális és életképes stratégia készül” − fejtette ki reményeit.

A Planificatio vidékfejlesztési iroda − amely mintegy tizenöt Hargita megyei településnek készíti el a fejlesztési stratégiáját − részéről Csák László szakértőt kérdeztük, hogy mit is jelentenek ezek a fejlesztési tervek. „A fejlesztési stratégiai tervek általában Romániában azért szoktak elkészülni a városok és községek számára, hogy valamilyen pályázathoz tudják felhasználni. Ilyen volt Csíkszereda integrált városfejlesztési terve, amelynek keretében a központ felújítása valósulhatott meg. Azoknak a stratégiáknak a nagy része, amelyek most készülnek a megyében és országszerte, valószínű csak egy adott pályázati típushoz lesznek felhasználhatók. Az úgynevezett falumegújítási programnál ugyanis jogosultsági feltétel, hogy az adott beruházás, amelyre pályázni szeretnének, szerepeljen egy fejlesztési stratégiában” − avatott be.

„Érdemes térségben gondolkodni”

Megjegyezte, a pályázatokhoz készített tervek nem járulnak hozzá a települések fejlesztéséhez, ezért fontos az, hogy olyan stratégiák készüljenek, amelyek figyelembe veszik az adott község valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti problémáját. Sőt, ha ezek a tervek egyszerre készülnek, érdemes túllépni a pusztán helyi szintű megközelítésen, és térségben gondolkodni. Csák László továbbá kifejtette, a lakosság tényleges igényeinek felmérésére egy részletes szociológiai felmérési módszert alkalmaznak, amely kiváló eszköz arra, hogy az általuk készített stratégiák tényleg a helyi igényekhez alkalmazkodjanak.

A fejlesztési stratégiákat 2007 óta hozzáigazították az európai uniós fejlesztési időszakokhoz, így az idén készülők a 2015-2020-as időszakra vonatkoznak. A tervek eredményessége viszont 2022 után lesz konkrétan mérhető − mutatott rá.