Domokosról szól a Székelyföld

Lázár Csilla magyar–angol szakos tanár, a domokosi Márton Áron Múzeum létrehozója szerkesztette, a folyóirat nagyobb hányadát képező, Lapok Csíkszentdomokos múltjából című mellékletet. „1599-ben ölték meg Báthory Endre erdélyi bíboros-fejedelmet. Négyszáz év múltán 1896-ban Csíkszentdomokoson megszületett Márton Áron, ki majd\' fél évszázadon keresztül volt az erdélyi egyházmegye hitvalló, példaadó püspöke. E két, látszólag egymástól független eseménye a szentdomokosiak világképében egyetlen önértelmező „elbeszéléssé” olvadt össze: úgy tartják, hogy a négy évszázados bűnhődésért és vezeklésért kinyilvánított isteni irgalom jeleként született éppen e helyen a szent életű egyházfő” – jegyzi meg Lázár Csilla a melléklet felvezetőjében.

Márton Áron példás életéről újabb adalékokat tudhatunk meg, két történész írt róla a tematikus számban. Seres Attila azt vizsgálja, miként próbált bekapcsolódni a bukovinai székelyek és a moldvai magyar csángók nemzeti kohézióját szolgáló egyházpolitikai törekvésekbe az 1930-as és 1940-es évek fordulóján. Denisa Bodeanu a püspök letartóztatását, perét és börtönéveit járja körül a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsnál (CNSAS) fellelhető dokumentumok tükrében.

Két anyag szól a vitatott életű Kurkó Gyárfásról. Egy tanulmányt Oláh Sándor antropológus írt, Daczó Katalin újságíró pedig az egykori politikus lányával készített interjút. A társadalomkutató szerint alaposan meg kellene kutatni a Magyar Népi Szövetséget rövid ideig vezető ember életpályáját, ami kihívást jelent, mivel félre kell tenni az ideológiai korlátokat, hogy komplex és tárgyilagos elemzés születhessen, ami egyben a jelenkor történelmének is egy fontos adaléka lehetne.

Ezenkívül a domokosi mellékletben Hermann Zoltán irodalomtörténész Albert András helybeli  mesemondó önéletírását elemzi. A Székelyföldben Nagy Irén domokosi költő verseit olvashatják, Benkő Levente író, újságíró pedig a Maniu-gárda 1944-ben Csíkszentdomokoson is véghezvitt rémtetteinek krónikáját készítette el.

Amint Oláh Sándor a könyvbemutatón kiemelte, egy, Csíkszentdomokosról szóló tematikus számból nem hiányozhat Balázs Lajos néprajzkutató, egyetemi tanár tanulmánya. Hasonló jelenségről, hogy valaki magyar vonatkozásban ilyen mélyen kutatná egy település szokásvilágát, jelenét és múltját, nincs tudomásom – emelte ki az antropológus. Ezúttal a néprajzkutató Rituális terek, térhatások, emberi sorsfordulatok a népi kultúrában című tanulmányát közölték a Székelyföldben, melyet Ádám Gyula fotóművész domokosi fényképeivel illusztráltak.
 
A könyvbemutatón, amelyen a résztvevőket a periodika tematikus számával ajándékozták meg, a település polgármestere, Ferencz Alajos megköszönte a folyóirat szerkesztőinek a tartalmas kiadványt, és reményét fejezte ki, hogy máskor még nagyobb hangsúlyt kapnak a falunapokon hasonló könyvbemutatók, kulturális események.