Csincsillatenyészet – szokatlan gazdálkodás

„Az ötletet a román közszolgálati televízió mezőgazdasági adásából merítettem, amelynek évek óta rendszeres nézője vagyok” – számolt be a kezdetekről Búzás Ottó. Mint elmondta, korábban bikaborjú-hizlalással és értékesítéssel foglalkozott. Háromszáz-négyszáz kilós állatokat értékesített. „Amíg erre volt kereslet, jövedelmező volt ezzel foglalkozni. Amikor már senki nem akart vásárolni 150 kiló feletti borjút, úgy éreztem, lépnem kell” – emlékezett vissza Búzás.

Kifejtette, nagyon sok lehetőséget megvizsgált, végül mintegy négy évvel ezelőtt a csincsillatenyésztés mellett döntött. „Komolyan kezdtem érdeklődni arról, hogyan lehet elindítani egy ilyen jellegű vállalkozást, egyáltalán van-e ahogy értékesíteni az állatokat, illetve melyek azok az alapfeltételek, amelyeket biztosítani kell a tenyésztéshez” – magyarázta. Hobbi állattenyésztőket keresett meg, majd a sors egy olyan családdal hozta össze, amely több éve foglalkozott ezzel. Segítségükkel vette fel a kapcsolatot egy szászrégeni céggel, ettől vásárolta az első példányokat.

Az első vásárlás

A csincsillák esetében öt anya és egy bak jelent egy családot. Én három családot vásároltam mintegy ezer euróért – számolt be vállalkozása első lépéseiről. Elmondása szerint már első napon jó nagy ijedségben volt része, ugyanis az egyik példány szállítás közben elpusztult. „Ezt végül a cég kicserélte, így nem volt probléma, sikerült pótolni a hiányt” – mesélte.

Fontos az ideális körülmény biztosítása

Az állatokat a kizárólag számukra kialakított helyiségben kell tartani – magyarázta házigazdánk. A tartóketrecek 40x40x50 cm méretűek, aljazni rendszeresen kell. Erre a célra a legjobb a puha forgács. Ugyanakkor biztosítani kell az állatok számára a homokfürdőzést, ez náluk a mosakodással ér fel. Kizárólag speciális, gömbölyű szemű homok szórható naponként a fürdőtálcába, ellenkező esetben a szőrszálak sérülnek. Az állat ezzel a fürdéssel az elhalt, feleslegessé vált szőrszálaktól szabadul meg. Az etetést speciális táppal oldja meg, a napi adag 25-30 gramm, az egy hónapi tápmennyiség nem éri el az egy kilót sem. Emellett heti két-három alkalommal szálas takarmányt is lehet adni az állatoknak. Arra viszont nagyon kell vigyázni, hogy mindig azonos órában kell történnie az etetésnek. „A csincsillák stresszérzékenyek, ezért bármilyen eltérés a napi rutintól rossz hatással van rájuk” – jegyezte meg Búzás. Az állatok számára fenntartott helyiségnek száraznak és jól szellőztethetőnek kell lennie, téli időszakban pedig gondoskodni kell a fűtésről. Az optimális tartási hőmérséklet nyáron a 20-28 Celsius-fok, télen pedig a 16-18 fok.

A megfelelő állomány biztos jövedelmet jelent

Az állatok eladása évente többször is történhet – tudtuk meg a gazdától. A nőstény csincsilla ugyanis évente többször kölykezik, egy alkalommal átlagban két-három kölyköt hoz világra. Az ivarérést hét-nyolc hónapos korukra érik el, ekkor kell az anyaketrecekbe rakni. A nem tenyésztésre szánt egyedeket is ekkor a legjobb értékesíteni, ilyenkor a legjobb minőségű a bundájuk. „Én egy magyarországi céggel állok szerződéses viszonyban, nekik adom el az élő állatokat. Habár eddig nem értékesítettem olyan sokat, ugyanis most fő célom az állomány szaporítása. Csak a pluszbakokat adtam el, az anyákat mindig megtartottam. A számítások szerint a tevékenység akkor válik nyereségessé, ha az egy nőstényre eső kölykezés eléri a hármat” – vallotta a gazda.

Tőle azt is megtudtuk, a felvásárlói ár elég széles skálán mozog. Nagyban függ attól, kinek lehet eladni az állatot. A minőség is meghatározó, hiszen akkor számít elsőosztályúnak egy csincsilla, ha eladáskor eléri az 520 grammot, illetve megfelelő, tiszta a bundája. Emellett az is fontos szempont, hogy milyen színű az állat bundája. „A standard szürkés színű a legolcsóbb. De ezt a leggazdaságosabb is tenyészteni, mert a legszaporább is. A nemesítés során azonban már többfajta színkombináció is található. A legnagyobb kereslet a szürkés-feketés és a fehéres-feketés bundájú csincsillák iránt van.” A gazda azt is elmondta, az ő esetében a felvásárlói ár eddig 25-40 euró között mozgott.

Még nagyobb farmot szeretne

„Már a kezdetekkor nagy méretről álmodoztam. Most is ez az elképzelésem, hogy minimum 300 anyás állományt szeretnék, ez legtöbb 500 is lehet. Hiszen ha majd esetleg munka nélkül maradok, akkor ebből jó megélhetést biztosíthatok családom számára” – említette Búzás Ottó, aki jelenleg mintegy 100 nősténnyel rendelkezik, a teljes állomány pedig 300 körül  mozog. Hozzátette, nagyobb bevételről egyelőre nem beszélhet, mert négy év után is még mindig a fejlesztésre fekteti a hangsúlyt. Ami pénze származik a bakok eladásából, azt mindig befekteti, ugyanis a lényeg minél jobban felfuttatni a létszámot, minél nyereségesebbé tenni ezt az üzletet. Már a speciális ketreceket is ő maga készíti, ezzel sok pénzt tud megtakarítani.

Meg lehet élni belőle

„Biztos vagyok abban, hogy meg lehet élni ebből. Romániában 2004 óta kezdett fejlődni a prémállattenyésztés, vannak nagy farmok, de mondhatni még mindig gyerekcipőben jár. Óriási az igény a prémállatra, tehát bőven van hely a piacon” – jelentette ki Búzás Ottó. Bevallása szerint a falustársak azt gondolják, csak hobbiból foglalkozik csincsillákkal. „Az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy hatalmas a kereslet a prémállat iránt. Bármikor lehet értékesíteni, kiváló piaca van egy ilyen vállalkozásnak” – nyugtázta a szentmihályi gazda. Kihangsúlyozta, senkinek nem kell félnie, aki ebbe szeretne belevágni. „Nagyapámnak és édesapámnak volt az a felfogása, hogy jó, ha van eladni való állatod, mert soha nem tudhatod, mikor szorulsz meg pénz felől. Belém rögződött ez a felfogás és az állatok iránti szeretet is. Tulajdonképpen ezek motiváltak arra, hogy csincsillákat tenyésszek. Próbáltam a hagyományos állattartással is, de a piac változtatásra kényszerített, lépnem kellett valamilyen irányba. Csak a munkahelyemmel nem akartam megmaradni” – zárta beszélgetésünket Búzás Ottó.

Mi is a csincsilla?

A csincsilla származási helye a dél-amerikai Chile és Peru. Inkább a sivatagi életmódot kedveli, a nagyon száraz, 40-50 százalékos relatív páratartalmú éghajlatot. Az alacsony páratartalom nagyban befolyásolja az állatok szőrzetét. A természetben a bokrok gyökerét, kérgét és bogyóját, esetleg a kaktuszokat fogyasztják. Ott nagyon kevés a víz, a növényekre rakódott harmatcseppekkel elégítik ki vízszükségletüket.

Fészkeiket sziklahasadékokba rakják, kolóniákat alakítva ki. Napközben rejtőzködnek és pihennek, éjszaka indulnak élelemszerző körútra. Mára a bundájával űzött kereskedés világszerte a haszonállattartásba sorolta. Az állat szőrméjéből bundák készülnek, gallérok, sálak. Egy hosszú bunda elkészítéséhez körülbelül 140 darab csincsilla prémjére van szükség.