Csíkszeredai közbirtokosság: nem tagok, birtokosok

Az Aranyos Közbirtokosság területei a csíkszeredai önkormányzat területén vannak, Szécsenytől átnyúlnak az almási határig, Mácsó-pusztájáig. Valamikor 149 hektár legelős területe volt a közbirtokosságnak, de a 2004–2006 közötti időszakban több mint negyven hektárt beültettek, és ezt folytatják idén is.

„Üzemterveztettük, várjuk a minisztérium jóváhagyását, és akkor kivesszük a mezőgazdasági területekből ezeket a beerdősödött legelőket, és áttesszük hivatalosan is az erdős alapba. A legelős törvény, a gyeptörvény nem engedi kivenni a mezőgazdasági forgalomból a gyepterületeket, viszont az erdészeti törvény megengedi, hogy ha bizonyos záródása megvan az erdőnek, akkor erdős területté lehet nyilvánítani. Megtörtént az üzemtervezés, a jóváhagyás után lépünk, hogy rendezzük a tényleges helyzeteket mind az erdős, mind a legelős területeken” – magyarázta Imets Gábor, aki a kezdetektől erdőgazdaként tevékenykedett, hat éve ő az elnök.
 
A kezdetekkor háromévente választottak vezetőtanácsot, aztán ezt  négy évre módosították. A vezetőtanácsot öt tag és két póttag alkotja, közülük hárman dolgoznak munkaszerződéssel, ebből kettő félnormával. A többiek a kifejtett munka után kapnak javadalmazást. A cenzorbizottságban három tag és két póttag van. Van még egy 17 tagból álló tanácsadó testület is. „A régi közbirtokosság is így működött. A 17, legtöbb birtokkal rendelkező személy azt a testületet alkotja, amelynek a közgyűlések előtt és rendkívüli helyzetekben konzultatív szerepe van. Mindenféle dolgot velük szoktunk megtárgyalni, őket hívjuk be, ha olyan ügyek adódnak, hogy még nem muszáj a rendkívüli közgyűlést összehívni, de azért a vezetőtanács kikéri a véleményüket. Valamikor nem tagnak hívták és tagságnak a közbirtokossági tulajdonosokat, hanem birtokosoknak. A régi leírásokban úgy szerepelnek, hogy birtokosok.”

Bővülő létszám

A legutóbbi hivatalos taglétszám 205 birtokos. Az utóbbi öt évben 32 birtokos hunyt el, és 61 birtokossal bővült a létszám. A tagok közül sokan nem Csíkszeredában laknak, de az elnök elmondása szerint ez nem jelent gondot a közgyűléseken, mert akik távol vannak, felhatalmazást adnak a városban lakó birtokosoknak, hogy képviseljék őket. „Nagyon szigorúan vesszük a felhatalmazásokat, hogy hány birtokost képviselhet egy másik birtokos, nem lehet szabadjára, hogy most mindenki mindenkit képvisel. Megvan, hogy maximum öt birtokost lehet képviselni vagy az összterületeknek a 4 százalékát. Az öt személynek is összességében a szavazatok négy százaléka lehet.”

Itt egy hektár számít egy jognak. „Mi a jogrendszert csak a szavazatnál használjuk, nálunk pénzben van az osztalék, azt viszont négytizedes pontossággal számítjuk ki. Ha a birtokosnak egy hektár háromezer-kétszázhatvanegy hektár területe van, azt arra számoljuk ki.\" A legtöbb jog, amivel egy birtokos rendelkezik, 35 hektár. Vásárlás útján maximum 36 hektár szerezhető meg. Jogot csak örökölni lehet, átadni nem. Az alapszabályzaton annyit módosítottak e tekintetben, hogy ne csak birtokost lehessen felhatalmazni a közgyűléseken való részvételre, hanem az idős vagy beteg szülő egyik nagykorú gyermekét is felhatalmazhatja, hogy képviselje őt. A felhatalmazott nem választható. „Nekünk az alapszabályzat megengedi, hogy kültagot vegyünk be legeltetésre. Úgy szerepel, hogy az adott szezonra a közbirtokosság kültagja, de nem birtokos. Nincs birtoka, nem szerezhet, nincs beleszólása, de kap legeltetési jogot.”

Másképp működik minden

Az elnök elmondta, csupán egy-két birtokos igényel tűzifát. „Nálunk másképp működik minden. Mi kevesebbet költünk a közösségi dolgokra, ezért az osztalék esetenként magasabb lehet, mint más közbirtokosságoknál. A szerződésben benne van, hogy piaci áron jó minőségű tűzifát, fűrészárut kell biztosítsanak annak a birtokosnak, aki igényli. Mi nem gazdálkodunk, nincs farmunk, nincsenek saját gépeink, a tagság nagy része nem igényli a tűzifát, inkább a járulék fontos számukra. Legtöbbjük idős ember. Olyanok vannak, akik nehezen tudják fizetni a közköltséget a tömbházban, nem elég a gyógyszerre a nyugdíjuk, ezeknek az embereknek pénzre van szükségük.”

A csíkszeredai közbirtokosság iskolákat, egyházakat is segített időközönként, két éve pedig a Csíki Játékszínt is támogatja. Úgy gondolják, hogy ez az intézmény megérdemli és jó helyre megy a pénz.
„Egyébként a támogatási rendszerünk úgy működik, hogy ha valaki igényel támogatást, azt a közgyűlésen feldolgozzuk, és mindenki a jövedelméből felajánl egy bizonyos összeget. Most a Márton Áron püspök úrról készítendő filmet is így támogatják. Nekünk nincsenek több száz hektáros legelőink, amire kapjuk a támogatásokat, 81 hektárunk van, azt is bérbe kellett adjuk, és az idéntől még kevesebb a legelők utáni jövedelem. Mi tényleg csak az erdőből tudunk valamit megvalósítani. Amit megvalósítottunk, egyházak, iskolák, kulturális szervezetek támogatása, valamint egy székely kapu a szeredai régi temetőnél, ugyanis a valamikori birtokosok – akiktől örököltünk – körülbelül 90 százaléka oda van eltemetve. Úgy szoktuk mondani, hogy a szeredaiak november elsején ott találkoznak.”

Hangsúly az ültetésekre 

Tavaly készítették el a második üzemtervet, e szerint 3700 köbméter fővágás van jóváhagyva, de nem termelik ki mind. Nagy hangsúlyt fektetnek az ültetésekre, minden területük, ahol fővágásuk volt, be van ültetve, nincs elhanyagolt rész. Úgy vélik, az újratelepítés az elsődleges feladata a közbirtokosságnak. Ezeket a munkálatokat napszámosokkal végeztetik a hátsó területeken, az első részen egy hargitafürdői cég végzi a szükséges tennivalókat. „A területünk két részre van osztva, a gerincig van a város felőli rész, és Erdővidék felől a hegyen túli rész. 2007-ben építettünk egy erdészházat, 12-16 személynek tudunk szállást biztosítani, így a napszámosokat ott szállásoljuk el. A bélyegzéseken részt vesznek a vezetőtanács tagjai, és ilyenkor mi is ott vagyunk elszállásolva. Nagyon szükséges volt ez a ház.”

Míg a közbirtokosság újraalakulásakor történtek adásvételek, az utóbbi időben nem adják el területeiket a birtokosok. Ez az elnök szerint annak tudható be, hogy a birtokosok rájöttek, évente jól jön az osztalékpénz, ugyanakkor fontosnak tartják, hogy tartozzanak valahová.