Fotó: Iochom Zsolt
Egy évvel ezelőtt, 2014. június 9-én este távozott közülünk Csíki Sándor, nyárádszeredai tornatanár, író, újságíró, az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének elnöke. Kedden este rá emlékeztek a csíkszeredai nagycsaládosok.
2015. június 10., 14:062015. június 10., 14:06
A Szent Imre Ifjúsági Központban Dánél Sándor, a Csíkszeredai Nagycsaládosokért Egyesület elnöke köszöntötte az emlékezőket, köztük Csíki Szendét, a jeles közíró lányát. A családias hangulatú megemlékezés ének- és hegedűszóval kezdődött, majd fotókat és kisfilmeket vetítettek le azokról a nagycsaládos rendezvényekről, amelyeken közösen vettek részt. A jelenlévők részleteket olvastak fel Csíki Sándor könyveiből, majd lánya mesélt visszaemlékezéseket édesapjáról.
„Bizakodó ember volt, sose adta fel a harcot a nemzetért, a népért való küzdelmet. A székelyföldi autonómia fő zászlóvivője volt” – idézte fel alakját Dánél Sándor.
Csíki Sándor utolsó könyvével, a Lármafák székely ormokon című kötetében a a marosszéki székelység segélykiáltását fogalmazta meg. Publicisztikai írásai a székely települések hétköznapjairól szólnak, 112 lármafát gyújtott meg jelképesen. Mint író és mint a Marosszéki Székely Nemzeti Tanács volt elnöke írásain keresztül ma is üzen a székelységnek: vállalják gyökereiket.
„Olyan kivételes szellemi örökséget hagyott ránk, amit tovább kell adni. Hatalmas felelősség, és ezzel mind a négy testvér tisztában van” – hangsúlyozta Csíki Szende, aki azóta maga is online újságírással foglalkozik. Reményének is hangot adott, hogy sikerül újból megjelentetni édesapja legutolsó kötetét. Az est folyamán azt is megtudtuk, hogy lánya biztatására 2013 júliusában Lármafák címmel alkotói blogot is indított Csíki Sándor. Az első hónapokban több mint húsz blogbejegyzést publikált, majd az év utolsó napján így írt: „Istenem, bár hazajönnének valahára a messzi külhonból az UNOKÁK! Mert egyre több székely-magyar őshonos teszi fel a kérdést szülőanyjának Erdélyben, Székelyföldön, Marosszéken, Székelyvásárhelyen: “Édesanyám! Mi a szabadság?” – fogalmazott Amikor hazajönnek...az unokák! című írásában. 2014. január 19-én közölt utolsó blogbejegyzését ezekkel a biztató sorokkal zárta: „A saját népéért küzdő, hitéért harcba szálló, jogait végsőkig védelmező székely Dózsa kései utódai vagyunk.”
Önmagáról így vall Csíki Sándor alkotói oldalán: „A felém irányuló elismerés és szeretet szintén kötelez. Arra ösztönöz, hogy szellemi lármafákat gyújtogassak. Szabadságharcunk, székely megmaradásunk érdekében.”
Az est legmeghatóbb pillanata az volt, amikor Csíki Szende felolvasta édesapja búcsúzó sorait, amelyet már nem tudott saját kezűleg leírni, hanem csak lediktálta és aláírta a lapot.
Csíki Sándor: Búcsú a gyepűtől
Felnyetret az agg székely a görnyedt hegyre. Hogy bépillantson onnan az ősölbe. Kérdi tőle erőst deresedő fiúgyermeke:
– Há’ édesapám, mit csinál kend ott fenn?
– Búcsúzom – veti oda szelíden a matuzsálem.
Pedig oda teszik őt nemsokára. A földbe. A tájba. A gyepűbe. Mégis búcsúzik.
Vajon drága jó elődeink, akiket Szibériába, a szovjet lágerekbe és a Gulágra hurcolt hajdanán a veres csillag, vajon ők elbúcsúztak? Vagy azok a drága véreink, akiket a Duna-deltába, a földvári kényszertáborba, a kommunista börtönökbe zártak, vagy éppenséggel lelőttek, avagy halálra kínoztak, vajon ők elbúcsúzhattak?
Vagy azok, akik elmentek, vagy éppen most mennek – földrészeken, óceánokon, tengereken, hegyeken, völgyeken nehéz szívvel átsuhanva – vajon ők búcsúztak, búcsúznak az anyaföldtől, a párálló vizektől, a büszke ormoktól, a gyepűtől? Mert nekik többszörösen el kellene búcsúzkodniuk a tájtól, amelyből vétettek. Gondolom, mégsem teszik meg. Mert azt remélik, azt álmodják, hogy visszatérnek.
Miközben mi harmatos szemmel helyettük is búcsúzunk. Integetünk a hegyről, a gyepűnek. Reménnyel telve. Bízva abban, hogy egyszer drága vándoraink mind visszatérnek. Hazát megtartani.
Mielőtt egy hegyről végleg integetnének. A gyepűnek, amelyből vétettek.
Csíki Sándor 1958. május 6-án született Backamadaroson, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskolában érettségizett, majd Bukarestben elvégezte a Testnevelési Akadémiát. Tanulmányai végeztével Moldvában kezdte testnevelő tanári pályáját, majd a Hargita megyei Kissolymoson és a Szatmár megyei Teremiben dolgozott, amíg sikerült hazatérnie a Nyárád mentére, Csíkfalvára, hogy végül Nyárádszeredában találja meg helyét. Írásai jelentek meg többek között az Erdélyi Naplóban, az Európai Időben, a Polgári Életben és a Népújságban. Hat kötet is fűződik nevéhez.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
A városvezetés nem tervez lépéseket a provokatív, nacionalista plakátok ügyében Csíkszeredában. Az alpolgármester szerint nem tudni, ki áll az üzenetek mögött, de ez a kampányidőszak realitása, és talán ennél rosszabbra is számítani lehet a jövőben.
szóljon hozzá!