Csatószeg: a háború még csak most kezdődik

A történet március közepén indult, amikor az akkori vezetőség tisztújító közgyűlést hívott össze. Kvórum hiányában azonban az új vezetőtanács megválasztása elmaradt. Az alapszabályzat értelmében egy héttel később másodjára összehívott közgyűlést az elnök hiányában az alelnök, Darvas János vezette. Ez alkalomból új vezetőtanácsot is választottak, azonban a közgyűlés jegyzőkönyvét az alelnök a bíróságon támadta meg. Április végén, az ítélet kihirdetése előtt egy harmadik közgyűlésre is sor került, amelyen a régi vezetőségnek szavazott bizalmat a tagság, annak ellenére, hogy egy része szabályellenesnek tartotta a gyűlés összehívását. Ezért a méltatlankodók bíróságon emeltek kifogást a harmadik közgyűlés jegyzőkönyve ellen, ezt alapfokon elutasította a bíróság. Ezt a döntést megfellebbezte az elnökkel szemben álló tábor. A második közgyűlésről szóló eljárásban viszont jogerős bírósági döntés született. Ez kimondja, a vezetőtanács és a cenzorbizottság akkori megválasztása nem az alapszabályzatban előírtak szerint történt, ezért az ezzel kapcsolatos közgyűlési határozatok semmisnek tekintendők.

Bors Dénes: kompromittálódik az év

Az ellentábor októberi fellebbezésével ez az év nagyjából kompromittálódik – jelentette ki Bors Dénes. A csatószegi Aszó közbirtokosság elnöke kifejtette, ez voltaképpen a jövedelmi oldalt érinti, hiszen nem tudtak termelni ebben az évben. A kiadások viszont ettől még megvannak, így a közbirtokosság idén több mint valószínű, hogy veszteséges lesz. „A minimális kiadás 50 ezer lej körül van” – jelentette ki Bors. Hozzátette, a helyzetet csak bonyolítja, hogy az ellentábor beadványt adott le az állami erdészethez, amelyben azt kérik, ne engedjék a fakitermelést a közbirtokosságnál, amíg a peres kérdésekben nem születnek végleges döntések. „A második gyűléssel kapcsolatos végzés jogi értelemben az előző testületet visszahelyezte átmeneti vezetővé. Az elképzelés az volt, hogy függetlenül attól, hogy meddig tart a harmadik gyűléssel kapcsolatos per, a még tavaly kibélyegzett fák közül hétszáz köbméternyit kitermelünk, és elosztjuk a tagságnak és az igénylőknek, mivel nincsen a falunak tűzifája. Ezt ezzel a beadvánnyal viszont meghiúsították” – magyarázta Bors.

Elmondása szerint ezzel azt is megakadályozták, hogy a csatószegi erdőtűzben csak részben megkárosodott fákat értékesíteni tudják. „A tűzben sok fának a töve bizonyos fokig megégett. Ezeket kibélyegeztettem, mert abban bíztam, hogy még az idén el tudom adni.” Az elnök szerint a még lábon álló fákért a piaci ár mintegy hetven százalékát megkapta volna a közbirtokosság, így a kiadási oldalt fedezni lehetett volna bizonyos mértékben.  

Nem kap semmit idén a tagság

„Sajnos nem tudom felvállalni, hogy bármennyi és bármilyen fát is kitermeljek ideiglenes megbízatásom alatt. Ugyanis olyan információim vannak, hogy a nyáron történt erdőtűznél elhasznált üzemanyag miatt is feljelentettek engem” – fogalmazott Bors Dénes. Kiemelte, ha a kormos fák értékesítéséből fedezni tudták volna az idei kiadásokat, akkor a földalapú támogatásból kapott mintegy 100 ezer lejt ki lehetett volna osztani a tagságnak. „Fontos, hogy megtudják az emberek, a 2012-es jussot el lehet felejteni. A kialakult helyzet miatt se pénzt, se fát nem tudunk adni az embereknek” – jelentette ki Bors Dénes.

Változtatni kell az alapszabályzaton

„A jövőben nagyon el kell gondolkozni, meg kell változtatni az alapszabályzatnak azt az előírását, hogy bármelyik tag meg tud támadni a bíróságon bármilyen határozatot. Hiszen emiatt bárki meg tudja bénítani a közbirtokosság működését legalább egy évre” – nyugtázta az elnök. Véleménye szerint valamilyen feltételt kell szabni arra, hogy a tagság egy bizonyos százalékának az aláírása kelljen ahhoz, hogy a közbirtokosság döntéseit meg lehessen támadni. „Ez csak az egyik olyan előírása az alapszabályzatnak, amin változtatni kellene. Ezenkívül még sok egyebet is át kellene gondolni” – mondta Bors Dénes.

Már nem a közösségről szól ez az egész

„Rothad az erdőben a félig károsult fa, az embereknek nincs, amit a tűzre tenni néhányak akadékoskodása miatt. Ez a dolog már régen nem a közösségről szól, hanem pár ember hatalomra törekvéséről” – vélte a közbirtokosság elnöke. Elmondása szerint azok, akik személyét támadják, az erdőtűz oltásánál például sehol sem voltak. „Gondoljunk csak arra, ezek a személyek lezáratták a közbirtokosság irodáját. Ha ne legyen egy második pecsétem, nem tudtam volna üzemanyagot vásárolni a tűzoltáshoz. Egyesek számára most pont az a baj, hogy amióta itthonról irányítom a közbirtokosságot, rend kezd lenni a faluban.” A közbirtokossági elnök úgy tudja, az ellenlábasok aláírásgyűjtésbe kezdtek, mely által egy átfogó könyvszakértői vizsgálatot szeretnének kérni a közbirtokosságnál. „Nekem ez ellen semmi ellenvetésem, hiszen nincsen takargatnivalóm. Azonban ezt a közgyűlés kell indítványozza és elfogadja, ez a törvényes eljárás” – szögezte le az elnök.  

Tódor: ránk akarják húzni a vizes lepedőt

Felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja a közbirtokossági elnök által mondottakat Tódor József.  A méltatlankodók nevében megszólaló közbirtokossági tag elmondta, a patthelyzetet maga Bors Dénes okozta azzal, hogy nem fogadta el a második közgyűlés választási eredményeit. „Az elnök azt akarja kihozni az egészből, hogy miattunk, a méltatlankodók miatt alakult ki ez a helyzet. Ha elfogadta volna a választás eredményeit, már el lenne felejtve az egész” – hangsúlyozta Tódor. Hozzátette, valóban kérték az erdészettől, ne adjanak kitermelési engedélyt a közbirtokossági erdőhöz. „A jogi kérdések tisztázásáig legalább nem lopják a fát. A mi érdekünk az, hogy minél hamarabb rendeződjön ez az ügy, hogy a tagság megkapja a járandóságát” – említette Tódor, aki szerint számukra Bors Dénes már régen nem a közbirtokosság elnöke.

Feljelentés a közvagyon hűtlen kezeléséért

„Nem tudjuk jó szemmel és tétlenül nézni, hogy lopják a közvagyont” – osztotta meg véleményét Tódor József. Elismerte, a közvagyon hűtlen kezelése címen feljelentést tettek az ügyészségen Bors Dénes ellen. „Amíg nincsen jogilag lezárva az egész ügy, a közbirtokosság pedig ezért működésképtelen, miért jár be az irodába, és miért vesz fel pénzt a bankból az elnök?” – tette fel a költőinek szánt kérdést Tódor József, majd kiemelte: „Addig nem hagyjuk magunkat, addig harcolunk, amíg Bors Dénes távozik a csatószegi közbirtokosság elnöki székéből. Nincs, amit keresnie ebben a tisztségben. Mi azt a vezetőséget akarjuk, amit a tagság egyszer már megválasztott.” Tódor szerint két megoldása lehet ennek az ügynek: a második közgyűlés választási eredményeinek elfogadása vagy egy újabb választói közgyűlés összehívása. A panaszos kiemelte, amennyiben a bíróság a Bors Dénes-féle vezetőségnek ad igazat, akkor kezdeményezni fogják a közbirtokosság kettéosztását. „Megvan erre a törvényes keret, de reméljük, nem kell erre sor kerüljön” – zárta beszélgetésünket Tódor.

Vox populi: legyen vége a háborúnak

A csatószegi lakosoknak többnyire elegük van a közbirtokosság vezetéséért dúló háborúból. Az általunk megkérdezettek véleménye egy dologban megegyezik: minél előbb le kell zárni a történetet. Ennek mikéntjét viszont különbözőképpen látják az emberek. Van, aki a jelenlegi vezetőség távozásában látja a megoldás kulcsát, más az ellenzék visszavonulását szeretné. „Tizenöt éve hozom a menyemnek ingyen a tűzifát Nagytusnádról. Itthon viszont érthetetlen módon ki kell fizetni a kitermelést. Ez az egyetlen, ami zavar engem az itteni közbirtokosságban” – osztotta meg véleményét a felső falurészben lakó Darvas Antal, aki úgy látja, minél hamarabb le kell zárni ezt a vitás ügyet, hiszen csak kár származik belőle a falu számára. Nem érti egyesek akadékoskodását a közbirtokossági elnök személye ellen a szintén helybéli Elekes István. Ő úgy vélte, Bors Dénes megfelelő módon látja el elnök teendőit. Nem így vélekedik viszont a Csatószegen lakó Gál Lehel. „A mostani vezetőség mindent megtesz azért, hogy megtartsa beosztását, noha a tagság egyszer már leszavazta őket” – jelentette ki Gál, aki szerint az elnökségnek mindenképpen távoznia kell. Hasonló véleményen volt egy másik, neve elhallgatását kérő falubeli is.

Csató Gábor: nem a közösség érdekét szolgálja a vita

Áldatlan az a helyzet, ami a szentsimoni és a csatószegi közbirtokosságok körül kialakult. Szerintem egyik esetben sem szolgálja a közösség érdekét – fogalmazott megkeresésünkre Csató Gábor. Csíkszentsimon község alpolgármestere kifejtette, mindkét esetben az ellenzékként tündöklőknek az volt a jelszavuk, hogy az elnökséget díjmentesen kell elvállalni. „Az 1500–1700 lejes nettó fizetést sajnálták az elnököktől. Szerintem jó a mondás: fizesd meg, és követeld meg. Lehet egyeseknek az a jó, hogy ne legyen szerződéses viszony az elnök és a közbirtokosság között. Mert ily módon nincsen munkaköri kötelesség, lehet menni menet közben fát vágni. Kérdem én, miért voltak egyesek felháborodva, amikor a csatószegi közbirtokosság egyik gyűlésén indítványoztuk, hogy kamerázzuk be a mezei és erdei utak faluba érő szakaszait?” – tette fel a kérdést az alpolgármester, aki szerint a megfigyelő rendszerrel a fa- és a terménylopást is kordában lehetne tartani.