
Fotó: Kristó Róbert
Továbbra is túl bürokratikusnak találják a gyermekvédelmi hatóság illetékesei a hazai örökbefogadási eljárást. Noha a jogszabályt még 2012-ben úgy módosították, hogy megkönnyítse az árva gyermekek adoptálását, az elmúlt évben nem történt jelentős előrelépés e téren. Hargita megyében évente átlagban ötven gyermeket „felejtenek” kórházban.
2014. június 18., 10:432014. június 18., 10:43
Az Ador Copiii Egyesület beszámolója szerint Romániában csaknem 62 ezer elhagyott vagy árva gyermek él állami gondozásban, az utóbbi három évben pedig kevesebb mint kétezer gyermeket fogadtak örökbe. Tavaly hatvan Hargita megyei gyermek esetében indulhatott el az örökbefogadási eljárás, és közülük tizenhatot örökbe is fogadtak.
A civil szervezet statisztikái szerint az utóbbi három évben csökkent ugyan az állami gondozásba került kiskorúak száma, de továbbra is évente mintegy 1400 gyereket hagynak magára a szülészeteken. Ugyanebben az időszakban 6900 gyereket nyilvánítottak örökbe fogadhatóvá, de csak 1900-at adoptált ténylegesen az a 4660 család, amelyet a hatóságok alkalmassá nyilvánítottak az örökbefogadásra.
Az örökbefogadás feltételei
Az eltaszított kicsiket a gyermekvédelmi hatóság önkéntes vagy hivatásos nevelőszülőkre bízza. Örökbe fogadhatóvá nyilvánításuknak egyik feltétele az, hogy – a szülőkön kívül – a negyedfokú rokonságig menően a biológiai család minden tagja lemondjon róluk. A két éve hatályos törvény alapján azonban automatikusan örökbe fogadhatóvá nyilvánítanak minden olyan gyereket, aki iránt sem a biológiai szülők, sem a rokonok nem érdeklődnek egy éven keresztül.
A civil szervezetek ennek ellenére továbbra is a túlzott bürokráciára panaszkodnak, hiszen a folyamat így is legalább másfél évig tart. Azoknak a gyermekeknek ráadásul, akiket két-három éves koruk előtt nem fogadtak örökbe, már alig van esélyük arra, hogy egy szeretetteljes családban nőjenek fel.
Hargita megyei adatok
Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságának vezetője elmondta, körülbelül 1400 gyermek szerepel a nyilvántartásukban, de ez a szám változó. Közülük közel ezren állami gondozásban, a többiek pedig családi elhelyezésben vannak. „Az örökbefogadásokat tekintve az előző évekhez képest, 2013-at – a törvény módosításának köszönhetően – sikeres évnek könyvelhettük el, ugyanis hatvan Hargita megyei gyermek esetében indulhatott el az örökbefogadási eljárás, és közülük tizenhatot örökbe is fogadtak” – tudtuk meg az igazgatótól.
Hatvanöt gyermek fogadható örökbe
Idén hasonlóan alakulnak a számok: már tizenkét gyermeket helyezhettek el az örökbefogadó szülőkhöz. Feltehetően ezekben az esetekben is idővel le tudják zárni a hosszas eljárást. Ugyanakkor további négy gyermeket már látogatnak a leendő szülők, tíz család pedig várólistán szerepel, ők is szeretnének gyermeket adoptálni. „Összesen 65 gyermeket nyilvánítottunk örökbe fogadhatóvá, ők felkerültek az országos listára, de a Hargita megyei szülőknek van elsőbbségük az örökbefogadásra más megyékben élő szülőkkel szemben” – részletezte Elekes. A megyében évente átlagban ötven gyermeket „felejtenek” kórházban szüleik.
Az első lépések
Általában azok a szülők adoptálnak gyermeket, akiknek nincs saját gyermekük. „Első lépésként fel kell keresni az örökbefogadási osztályunkat, a kollégáink pedig elbeszélgetnek a leendő szülőkkel. Később tanácskozásokon, képzéseken kell részt venniük. Azt is tudni kell, hogy egyedülállóként is lehet gyermeket örökbe fogadni, ugyanakkor nem kell dúsgazdagnak lenni, minimális anyagi feltételeknek szükségesek, nem ez a legfontosabb szempont az örökbefogadásnál” – magyarázta az igazgató.
Érdekes eszmefuttatásra hívja olvasóit a kultúráról a gyergyószentmiklósi könyvtár csütörtökön. Meghívottjuk Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője lesz.
Újabb kezdeményezéssel segíti a rászorulókat a Gyulafehérvári Caritas: hétfőn megnyitotta a Szent Márton Éttermet, amelynek bevétele a gyergyószentmiklósi szeretetkonyha működését támogatja.
Két személyautó ütközött össze szombat hajnalban Gyergyószentmiklóson, a balesetben egy 72 éves nő megsérült, az egyik sofőr leheletében pedig alkoholt mutatott ki az szonda.
Hosszú, akadályokkal teli évek után végre elindulhatott a tevékenység a gyergyócsomafalvi Csalóka Óvodában. A 118 éves egykori községháza épülete teljesen megújult, és ma már korszerű, biztonságos környezet fogadja a gyerekeket.
Dr. Bíró Levente tüdőgyógyász A leggyakoribb légúti betegségek megelőzése címmel tart előadást Gyergyószentmiklóson.
Tájékoztató megbeszélésre hívja a lakosságot Gyergyóalfalu községvezetése az autópálya-beruházással kapcsolatban. Az esemény január 22-én, csütörtökön 12 órára van meghirdetve a helyi kultúrház színháztermébe.
Noha hosszú sorok nem alakultak ki, folyamatos a forgalom a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal adóosztályának pénztáránál. Január 15-től lehet befizetni a 2026-os évi helyi adókat.
Idén is ünnepi gálaműsorral köszöntik a Magyar Kultúra Napját a Gyergyói-medencében. Az eseménynek ezúttal a ditrói Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Ház ad otthont január 18-án, vasárnap 18 órától.
Idén is folytatják a Tarisznyás-estek sorozatát Gyergyószentmiklósón a Tarisznyás Márton Múzeumban.
Gyergyószentmiklós viseli Magyarország külhoni ifjúsági fővárosa címet idén, amelyet Cegléd testvérvárossal párban nyert el. A kitüntetéssel járó 100 millió forintos támogatás konkrét fejlesztéseket hoz: például ifjúsági központ épül.
szóljon hozzá!