Fotó: Kristó Róbert
Továbbra is túl bürokratikusnak találják a gyermekvédelmi hatóság illetékesei a hazai örökbefogadási eljárást. Noha a jogszabályt még 2012-ben úgy módosították, hogy megkönnyítse az árva gyermekek adoptálását, az elmúlt évben nem történt jelentős előrelépés e téren. Hargita megyében évente átlagban ötven gyermeket „felejtenek” kórházban.
2014. június 18., 10:432014. június 18., 10:43
Az Ador Copiii Egyesület beszámolója szerint Romániában csaknem 62 ezer elhagyott vagy árva gyermek él állami gondozásban, az utóbbi három évben pedig kevesebb mint kétezer gyermeket fogadtak örökbe. Tavaly hatvan Hargita megyei gyermek esetében indulhatott el az örökbefogadási eljárás, és közülük tizenhatot örökbe is fogadtak.
A civil szervezet statisztikái szerint az utóbbi három évben csökkent ugyan az állami gondozásba került kiskorúak száma, de továbbra is évente mintegy 1400 gyereket hagynak magára a szülészeteken. Ugyanebben az időszakban 6900 gyereket nyilvánítottak örökbe fogadhatóvá, de csak 1900-at adoptált ténylegesen az a 4660 család, amelyet a hatóságok alkalmassá nyilvánítottak az örökbefogadásra.
Az örökbefogadás feltételei
Az eltaszított kicsiket a gyermekvédelmi hatóság önkéntes vagy hivatásos nevelőszülőkre bízza. Örökbe fogadhatóvá nyilvánításuknak egyik feltétele az, hogy – a szülőkön kívül – a negyedfokú rokonságig menően a biológiai család minden tagja lemondjon róluk. A két éve hatályos törvény alapján azonban automatikusan örökbe fogadhatóvá nyilvánítanak minden olyan gyereket, aki iránt sem a biológiai szülők, sem a rokonok nem érdeklődnek egy éven keresztül.
A civil szervezetek ennek ellenére továbbra is a túlzott bürokráciára panaszkodnak, hiszen a folyamat így is legalább másfél évig tart. Azoknak a gyermekeknek ráadásul, akiket két-három éves koruk előtt nem fogadtak örökbe, már alig van esélyük arra, hogy egy szeretetteljes családban nőjenek fel.
Hargita megyei adatok
Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságának vezetője elmondta, körülbelül 1400 gyermek szerepel a nyilvántartásukban, de ez a szám változó. Közülük közel ezren állami gondozásban, a többiek pedig családi elhelyezésben vannak. „Az örökbefogadásokat tekintve az előző évekhez képest, 2013-at – a törvény módosításának köszönhetően – sikeres évnek könyvelhettük el, ugyanis hatvan Hargita megyei gyermek esetében indulhatott el az örökbefogadási eljárás, és közülük tizenhatot örökbe is fogadtak” – tudtuk meg az igazgatótól.
Hatvanöt gyermek fogadható örökbe
Idén hasonlóan alakulnak a számok: már tizenkét gyermeket helyezhettek el az örökbefogadó szülőkhöz. Feltehetően ezekben az esetekben is idővel le tudják zárni a hosszas eljárást. Ugyanakkor további négy gyermeket már látogatnak a leendő szülők, tíz család pedig várólistán szerepel, ők is szeretnének gyermeket adoptálni. „Összesen 65 gyermeket nyilvánítottunk örökbe fogadhatóvá, ők felkerültek az országos listára, de a Hargita megyei szülőknek van elsőbbségük az örökbefogadásra más megyékben élő szülőkkel szemben” – részletezte Elekes. A megyében évente átlagban ötven gyermeket „felejtenek” kórházban szüleik.
Az első lépések
Általában azok a szülők adoptálnak gyermeket, akiknek nincs saját gyermekük. „Első lépésként fel kell keresni az örökbefogadási osztályunkat, a kollégáink pedig elbeszélgetnek a leendő szülőkkel. Később tanácskozásokon, képzéseken kell részt venniük. Azt is tudni kell, hogy egyedülállóként is lehet gyermeket örökbe fogadni, ugyanakkor nem kell dúsgazdagnak lenni, minimális anyagi feltételeknek szükségesek, nem ez a legfontosabb szempont az örökbefogadásnál” – magyarázta az igazgató.
Elkezdték a központi park körüli parkolók felújítását Gyergyószentmiklóson, ami egy újabb lépés a fizetéses parkolás újbóli bevezetéséhez.
Elindult az a civil szervezetek programjait népszerűsítő nagykövetek regisztrációja, a negyedik Fuss NEKI! Gyergyó adománygyűjtő mozgalomhoz. 27 szervezet összesen Ötszázezer lejnyi támogatás megszerzését tűzte ki célul.
Gyergyószentmiklós több utcájában és a lakónegyedekben is csatornázási munkálatok zajlanak augusztus folyamán. Ezek időszakos forgalomkorlátozással is járnak.
Engedély nélküli árusítóhelyet számoltak fel kedden a Gyilkos-tó partján. Az önkormányzat polgármesteri rendelet alapján távolíttatta el a természetvédelmi övezetbe jogtalanul kihelyezett büfékocsit, amely egy stég közelében működött.
Folyamatosan mozgásban lenni, vagy nyugisan ellazulni? Sok embernek dilemmája lehet ezekben a napokban Gyergyószentmiklóson. Az Egyfeszt élménykínálatával nem egyszerű a lépést tartani. De bármi a döntés, a végeredmény csak jó lehet.
Elrajtolt az Egyfeszt összművészeti fesztivál idei kiadása csütörtökön Gyergyószentmiklóson. Már az első napon benépesültek a rendezvény helyszínei, az események java pedig még csak most jön.
Csütörtökön indul az Egyfeszt 5. kiadása, négy napig pezsgő kulturális- és bulivárossá válik Gyergyószentmiklós. Az önkéntesek már napok óta dolgoznak, készülnek a fesztiváludvarok, a dekorációk, jelezve, hogy valami készülődik.
Gyergyószentmiklóstól egészen a Gyilkos-tóig kerékpárúton lehet majd közlekedni, ennek megvalósítása már zajlik. A 27 kilométeres, Fenyő útja nevet viselő útvonal az egykori ipari kisvasút nyomvonalát fogja követni.
Tizenhat határozattervezet szerepelt a gyergyószentmiklósi képviselő-testület csütörtöki ülésének napirendjén, ezeket sorban megszavazta mindenki. A végén viszont az EMSZ és az RMDSZ képviselői hosszan vitáztak Kántor Boglárka felszólalása után.
Az ivóvízhálózat-építési munkálatok nagy része már elkészült, a csatornarendszer korszerűsítése viszont még csak hatvan százalékban valósult meg. Hamarosan a Virág negyedben csatornáznak, míg az útfelújítások a rendszer tesztelése után kezdődhetnek.
szóljon hozzá!