Fotó: Veres Nándor
A Csíkrákos községhez tartozó Göröcsfalva közbirtokosságának 180 hektár erdeje és 245 hektár legelője van. A héten a Kokojzavész Közbirtokosság vezetőségénél jártunk.
2015. augusztus 22., 19:062015. augusztus 22., 19:06
2015. augusztus 22., 19:072015. augusztus 22., 19:07
Az újraalakuláskor nem voltak meg a régi regiszterek, telekkönyvi térképet sem találtak. Göröcsfalva akkor még Újfalu néven szerepelt, 2010-ben sikerült visszakapja a település a régi nevét, amelyet 1964-ben változtattak Újfalura. Az erdők a Sós-réten kívül, a Hargita aljában vannak, Rákos és Madaras között. Üzemterv szerint ötszáz köbméter fát tudnak kitermelni évente, ezt ki is termelik, mert a tagok igénylik a fát. Az újraalakulás óta kétszer adtak el fővágásból fát, kicsi az erdő, nehéz gazdálkodni belőle – tudtuk meg Zöld Csabától, a közbirtokosság elnökétől. A legelős területekből húsz hektár beerdősödött, a többire tudtak területalapú támogatást kérni.
A közbirtokosságnak 227 tagja van jelenleg, természetesen ez a szám változó, az alapszabályzat szerint csak öröklődés útján lehet valaki tag. Összesen 657 jog van, a legtöbb 16 jog, amit egy tag birtokol. Inkább a kisebb jogok a jellemzők. „Az egy joggal rendelkezők vannak a legtöbben, öt-hat áras területecskékkel rendelkezőknek is van egy joguk. Egy jog ötven ár, az öt áras területtel is van már szavazati joguk a tagoknak” – magyarázza az elnök.
A tagok jelentős része nem a faluban lakik. Körülbelül hatvan százaléka a tagoknak van itthon, a többi a nagyvilágban mindenfelé. „A gyűlések szempontjából ez elég rossz, mert kicsi a létszám, nem jönnek gyűlésbe. Összehíváskor meghirdetjük az újságban és a helyi kábeltévén is. Évente két közgyűlést tartunk, egyet tavasszal és egyet ősszel.”
Legutóbb 70 lej osztalékot kaptak a tagok. Aki fát igényel, egy jogra kap fél köbméter műfát és fél köbméter tűzifát, ezenkívül fizetnie kell a kitermelést és magának kell beszállítania az erdőről.
Az öttagú vezetőtanácsot háromévente választják, mellette még működik a háromtagú cenzorbizottság. A jelenlegi elnök, Zöld Csaba az induláskor alelnök volt, 2002-től lett a közbirtokosság vezetője.
A göröcsfalvi közbirtokosság közösen a rákosi közbirtokossággal ravatalozót épített, ugyanakkor a templomnál megoldották a vízvezetést. „Mivel a rákosi a nagyobb, ők fizettek két részt, mi egy részt. A vízvezetést szintén közösen építtettük, és persze az egyházzal. A polgármesteri hivatal fizeti a vízfogyasztást. Készíttettünk szintén hárman – polgármesteri hivatal és a két közbirtokosság – egy Márton Áron-szobrot. Vásároltunk kályhát a templomba, szoktunk üzemanyagot is vásárolni télire, hogy az ünnepekre legyen. A tűzoltószertárt is közösen építtettük. Most dolgoztak az útjavítással, a gépek szállításának költségét felvállalta a göröcsfalvi közbirtokosság.” A temető felső kijáratához kaput csináltattak, az utat is megjavíttatták. A kultúrház felújításába jelentős összeget pótoltak.
Amikor a faluban építették a csatorna- és vízhálózatot, a tagok jogonként kaptak egy bizonyos összeget, így segítették őket, hogy rácsatlakozhassanak a hálózatra. Az állatállomány feljavítása céljából berbécseket vásároltak, az állatok kezelését is a közbirtokosság fizeti. Az iskolát tavaly építették újra, a tetőszerkezethez a faanyagot a közbirtokosság adta, a kerítéshez pár éve szintén ők biztosították az alapanyagot. Minden évben támogatják a falunapokat, év végén a gyermekeknek csomagot szoktak adni. Mivel sok fiatal jár Karcfalvára hokizni, vásároltak egy rend hokimezt számukra. Segítik a cserkészeket, az ifjúsági szervezeteket. Az elnök elmondta, próbálnak minél többet tenni a közösségért.
„Amikor annyi pénzünk került, vásároltunk egy autót, mert elég messze vannak tőlünk a területeink. Aztán megépítettük a székhelyet, elejére pedig kerítést. Volt egy juhszájvánunk s egy ház mellette, de megomlott, azt tavaly újraépítettük, s most már használják is. A szájvánházba és a pásztorházba főzőcsempét vettünk. A legelőtakarítást minden évben végezzük, hogy a támogatással ne legyen gond. Az erdei utak egy részét rendszeresen karbantartjuk, vitetünk kavicsot, javítjuk azokat.”
A faluban egyre kevesebben tartanak szarvasmarhát. „Ki kellett menni a legelőre, a főúton keresztül nem engedték, próbáltuk a Cserén hátrahajtani, az se volt jó megoldás, az egyéni területek mellett mentek el, az se volt jó, örökké gond volt. Juhot többet tartanak, tehén nagyon kevés van” – magyarázta Zöld Csaba. Mint mesélte, sok problémájuk volt abból, hogy az egyik területükön andezit kő található. „Van ez a lapos kő, amit az épületek, kerítések falára raknak. A szomszéd falusiak szeretettel kisegítettek az elhordásban\" – jegyzi meg cinikusan az elnök. Aztán jelentkezett két cég, hogy kitermeli. „Azok fizetnek bérbe egy bizonyos összeget.”
Az elnök úgy véli, a falu életében a közbirtokosságnak mindenképp segítő szerepe kell legyen a tagság felé. A tagság maga a közbirtokosság. Céljuk minél többet megvalósítani, és azt minél jobban. Amint az a megvalósításokból is látszik, a hivatallal jó a viszonyuk. „Nekünk is szükségünk van rájuk, nekik is ránk. A szomszédos közbirtokosságokkal is mind jól vagyunk, télen össze szoktunk járni tapasztalatcserére. A szomszédi kapcsolatok jók” – összegzett az elnök.
A falu hangja:
Nevét nem vállaló helybéli: Végzik becsületesen a munkájukat, nem tudok semmi rosszat mondani. Elég kicsi falu, elég kevés erdeje van, de ahhoz képest hatékonyan végzik a munkát. Nem sokan vannak, akik felvállalnák ezt. Le a kalappal, ahogy most megcsinálták az utakat. Van munka, jó odaállás van tényleg. A fát kiosztották a népnek. Panaszt nem hallottam mostanig.
Bartó Béni: Jól vezetik, próbálnak mindenkinek eleget tenni, a népnek kiosztani, ami jár. Nincsen panaszunk.
Szentes Rózsika: Édesanyám tag. Jól végzik a dolgukat.
Nevét nem vállaló helybéli: Meg vagyunk elégedve. Dolgoznak rendesen, jól működik a közbirtokosság.
Egyetlen orvosság létezik a szélsőjobboldal előretörése ellen, éspedig az, ha elmegy a magyarság szavazni annak jelöltje ellen. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kampányzáró beszélgetésre hívta csütörtökön a sajtó képviselőit.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
szóljon hozzá!