Baktériumok és penészgombák: három székelyföldi város közül melyik levegője a legrosszabb?

Középiskolai tudományos versenyre készülve a csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola két tizedik osztályos diákja, Salamon Tímea és Sánta Emese a múlt héten megvizsgálták Csíkszereda, Tusnádfürdő és Sepsiszentgyörgy levegőjének minőségét mikrobiológiai szempontból.

A diákokat a kutatásban Székely Bernadett tanárnő segítette, dr. Máthé István, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai oktatójának szakmai vezetése mellett. A vizsgálati eredményekről Máthé István számolt be a Csíki Hírlapnak.

A diákok október 25-én, 27-én illetve 28-án 14–16 óra között vettek levegőmintákat hat-hat helyszínen a három városban: Csíkszeredában, Tusnádfürdőn illetve Sepsiszentgyörgyön. A vizsgálat időpontjaiban mind Csíkszeredában, mind pedig Sepsiszentgyörgyön kb. 10 Celsius-fokos, napos, enyhén szeles idő volt, míg Tusnádfürdőn felhős, borús volt az időjárás, időnként felerősödő széllel. A vizsgálatok során korszerű levegő-mintavételi készülék és a mikrobák szaporítására használt táptalaj segítségével meghatározták, hogy az adott mintavételi helyen mennyi volt a baktériumok, illetve a penészgombák csíraszáma egy köbméter levegőben.

Csíkszeredában a mintavételi helyszínek: vasútállomás, központi piac, központi park játszótere, Kaufland nagyáruházzal szembeni és a távolsági buszállomáshoz közeli körforgalom, illetve a Márton Áron Főgimnázium melletti útkereszteződés. Tusnádfürdőn a vasútállomáson, a Petrom benzinkút melletti piacnál, a Csukás-tónál, a kempingtábor bejáratánál, a központi játszótéren és Tusnád Hotel előtti átjárónál vettek mintákat. Sepsiszentgyörgyön a vasútállomásnál, az Erzsébet parkban, a központi piacnál, a Kaufland nagyáruház melletti útkereszteződésnél, a buszállomáshoz, illetve a Rompetrol benzinkúthoz közeli körforgalomnál vizsgálódtak.

Az eredmények alapján megállapítható, hogy Csíkszereda levegőjében a baktériumok csíraszáma 147–2120 (átlag 951/m³), míg a penészgombáké 307–4800 között változott (átlag 1387/m³). A hat vizsgált helyszín közül a baktériumok csíraszáma a legmagasabb a buszállomás melletti körforgalomnál (2120/m³), a penészgombák száma pedig a Márton Áron Főgimnázium melletti  útkereszteződésnél a legnagyobb (4800/m³). Ezek összefüggnek az intenzív autósforgalommal, melynek hatására a levegőben magas a lebegő szemcsék száma (szállópor, korom, talajszemcsék), és leggyakrabban ezek felszínére tapadnak a levegőből kimutatható mikroorganizmusok. A központi piacon magasnak mondható mind a baktériumok (1600/m³), mind pedig a penészgombák száma (1213/m³), amely a sok gyümölcs- és zöldség, illetve a vásárló tömeg jelenlétével magyarázható. A központi park játszótérhez közeli részén volt a legalacsonyabb a baktériumok csíraszáma (147/m³), és viszonylagosan alacsonynak mondható a penészgombák száma is (387/m³).

Tusnádfürdőn a levegőben előforduló baktériumok csíraszáma 13–1400 (átlag 433/m³), míg a penészgombáké 53–427 között változott (átlag 171/m³). A baktériumok csíraszáma szintén egy forgalmas útnál, a Tusnád Hotel előtti átjárónál volt a legmagasabb (1400/m³). A penészgombák a legnagyobb számban a kempingtábornál voltak kimutathatók (427/m³), és itt ugyancsak viszonylag magas volt a baktériumok száma is (320/m³), amely értékek a lehullott falevelek nagy számával, illetve az Olt melletti erősebb széljárással lehetnek összefüggésben. A baktériumok legkisebb számban a vasútállomásnál voltak jelen (13/m³), ugyanakkor a penészgombák esetében itt találtuk a második legmagasabb értéket (160/m³).

Sepsiszentgyörgy levegőjében a vizsgált időpontban a baktériumok csíraszáma 160–1667 (átlag 909/m³), míg a penészgombáké 67–547 között változott (átlag 262/m³). A baktériumok csíraszáma szintén a nagy autósforgalommal bíró Rompetrol benzinkút melletti körforgalomban bizonyult a legmagasabbnak (1667/m³), ezt követi a buszállomás melletti körforgalom (1320/m³), illetve a központi piac levegője (1147/m³). Meglepő módon az Erzsébet park levegőjében mérték a legmagasabb penészgomba csíraszámot (547/m³) és itt viszonylag magas volt a baktériumok száma is (747/m³). Mindez összefügghet a park körüli intenzív autósforgalommal. A penészgombák száma szintén magas a buszállomás melletti körforgalomnál (400/m³).

Összehasonlítási értékek

A három városban zajlott levegő-minőségi vizsgálatok eredményeit összevetve elmondható, hogy átlagban mind a baktériumok, mind a penészgombák számát tekintve a legalacsonyabbak az értékek Tusnádfürdőn. A másik két város levegőjében a baktériumok átlagos csíraszáma hasonló, ugyanakkor Csíkszeredában ötször magasabb a penészgombák száma. A legmagasabb baktérium és penészgomba csíraszám értékek is Csíkszereda levegője esetében mutathatók ki, ami valószínűsíti, hogy itt a szállópor értékek is magasabbak voltak a vizsgált időpontban.

Csíkszeredában szeptember 28-án volt egy hasonló vizsgálat, amikor 11 helyszínen nézték meg a levegő minőségét a Sapientia egyetem környezetmérnök és génsebész szakos hallgatói, a Go Green program keretében.

A korábbi és a mostani csíkszeredai vizsgálatokat összehasonlítva megállapítható, hogy a levegőben a baktériumok átlagos csíraszáma 36 százalékkal csökkent, és októberben nem voltak tapasztalhatók olyan magas baktérium csíraszám értékek a levegőben, mint szeptemberben. Ugyanakkor a penészgombák maximális és átlagos száma a levegőben közel azonos a két vizsgálati időpontban. Mindkét alkalommal a központi park levegője volt a legtisztább, míg mikrobákkal leginkább terhelt a nagy körforgalmak, illetve a központi piac levegője.