Az utánpótlásra is odafigyelnek a régizene fesztiválon

– Évről évre népszerűbb a Régizene Nyári Egyetem. Történik ez azért is, mert hiánypótló szerepe van, úgy értve, hogy az egyetemi oktatásban általában nincs jelen?

– Pontosabban csak fakultatívan, vagyis választott tantárgyként lehet tanulni Bukarestben és Kolozsváron csembalót és furulyát. Ezekkel a kurzusokkal nem is lenne gond, inkább az a baj, hogy ahhoz képest, hány hangszert ölelhet fel a régizene-oktatás, keveset nyújt a hazai tanügyi rendszer. Nyugat-Európában nagyon divatos a régizenei mozgalom, az ottani akadémiákon, főiskolákon találunk kimondottan régi hangszer szakokat és szaktanárokat. Mi ilyen szempontból gyerekcipőben járunk, ezt próbáljuk pótolni a nyári egyetemmel. Olyan diákokat szólítunk meg, akik valamilyen módon kapcsolatba kerültek a régizenével, ezekkel a fajta sajátos előadási módokkal. Persze, akit meghódít ez a fajta zene, az próbál Nyugatra is kijutni ösztöndíjjal. Ha pedig nem sikerül, akkor ott egy mesterkurzus az itteninek az ötszörösébe, hatszorosába kerül, holott nálunk is nemzetközi szinten elismert tanárok tanítanak.

– Mennyit lehet tanulni az egyhetes nyári egyetemen? Csak azok érvényesülnek, akiknek van előzetes hangszertudásuk?

– Fogadunk a kortárs komolyzenében használatos hangszerekkel jelentkezőket is, az nem kizáró jelleg, hogy mindenki korhű vagy netán korabeli hangszereket hozzon magával. Arra gondolunk, hogyha valaki kipróbál egy régebbi korokból származó hangszert, és kap egy impulzust, később beszerezheti.

Mindenképp, amint már említettem, neves tanárokat hívtunk meg Németországból, Magyarországról, akik egészen magas szintig képesek oktatni a régizenét. Minden korban találunk könnyebben játszható műveket és nehezebben előadhatóakat, amelyek már egy előzetes hangszertudást igényelnek. Itt mindenki megválaszthatja a repertoárt, a tudása és felkészültsége függvényében. Tehát a kezdők és a haladók is megtalálják a nekik megfelelő szintet.

Van például ütőskurzusunk, ahol gyakorlatilag a jelentkezők, ha van egy kis ritmusérzékük, akár az alapoktól is elkezdhetik.

Másfelől itt alakulnak az együttesek, a tanárok a kezdőket a velük egy szinten játszókkal, a haladókat is a már jobban zenélni tudókkal válogatják össze. Szóval a napi program úgy áll össze, hogy reggel 9-től délelőtt 10 óráig tánckurzuson vehet részt minden diák, délelőtt 10-től egészen 13 óráig az egyéni, hangszeres kurzusokon tanulnak. Általában 15 órától egy tudományos előadást hallgathatnak meg, kedden például a fagottot ismerhetik meg, a hangszert Rovátkay Adrian, egy nemzetközileg elismert fagottos mutatja be. Délután 4-től 6-ig a kamarazene órákra iratkozhatnak (persze mindenki a saját szintjének megfelelően), este pedig a fesztivál aznapi hangversenyeit hallgathatják meg.

– Úgy tudom, hogy a fesztivál egyik napján a nyári egyetem résztvevői meg is mutatják, hogy mit tanultak?

– Igen, aki beiratkozott a kurzusra, egyénenként és kamarazenekar tagjaként is szombaton fellépési lehetőséget kap. Szóval, délelőtt 10-től 11-ig a Mikó-várban a diákok egy része fog zenélni, majd a koncert 15 órától folytatódik a Márton Áron Gimnázium dísztermében.

– Négy éve zajlik a nyári egyetem, vannak már visszatérő diákjaik?

– Sokan visszatérnek hozzánk tanulni, de új jelentkezők is akadnak szép számmal. Idén jöttek a legtöbben, még hétfőn is érkeztek, iratkoztak diákok. A létszámot tekintve, úgy tudom, hogy már jóval a hatvan fölött járunk. Nemcsak Csíkszeredából és a környező falvakból, illetve székelyföldi városokból jelentkeztek (mert általában a helybelieket mozgatjuk meg), hanem Magyarországról, Bukarestből, Brassóból és Kolozsvárról is érkeztek, ami azt igazolja, hogy elérhető áron biztosítunk minőségi oktatást.