
Fotó: Farkas Antal
Élőhelyvédelmi területté nyilvánítanak 13 378 hektárnyi földet a Hargitán, mely legalább nyolc község közbirtokosságának területét érinti – hangzott el a Zetelaka–Libán Magán Erdőgondnokság pénteken tartott sajtótájékoztatóján.
2012. július 06., 14:562012. július 06., 14:56
2012. július 09., 10:052012. július 09., 10:05
Az Európai Unió Natura 2000 projektje minden ország régiónkénti jellegzetes vadállatainak és növényzetének élőhelyeit óvja és hivatott az elkövetkezőkben is megőrizni. A Hargita területének közel tizennégyzer hektárát a környezetvédelmi minisztérium jelölte ki élőhelyvédelmi területté, annak tényleges határait még ezek után fogják kijelölni.
„Első lépésben a kezelési tervet kell elkészítenünk, melynek keretében a régió turisztikai lehetőségeit is feltérképezzük és lerögzítjük, ennek alapján turisztikai ösvényeket, magas kilátó-, tábor-, illetve pihenőhelyeket lehet majd kiépíteni” – hangsúlyozta Fodor György erdőmérnök, a gondnokság menedzsercsoportjának vezetője.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy ezek a területek magánkézben vannak, első lépésben augusztustól ennek a területnek az altalaját, mikroklímáját, veszélyeit, előnyeit, hátrányit kell feltérképezzük” – magyarázta. A tanulmányokat eljuttatják a helyi iskoláknak, területtulajdonosoknak is, majd különféle tanulmányutakra viszik a gyermekeket is, hogy megismerjék a vidékre jellemző élőhelytípusokat.
Ez egy 36 hónapos futamidejű, 2 millió 65 ezer euró értékű projekt, a kiírt határidő pedig 2015. „Erről egy 2007-es miniszteri rendelet döntött, amelyet tavaly fogalmaztak újra, és Románia összterületének 27–28 százalékát érinti” – tudtuk meg az erdőmérnöktől.
A sajtótájékoztatón az is felmerült, hogy mivel a minisztérium által kijelölt terület a Hargita területének 90 százalékát lefedi – ebből 578 hektár Székelyudvarhelyé és 317 hektár egy osztrák cég tulajdonában van, a többi 94 százalék közbirtokosságokhoz tartozik –, mi lesz azokkal a tulajdonosokkal, akik ebből éltek, ezzel keresték mindennapi kenyerüket? A mérnök válasza szerint a 2011-ben hozott 49-es rendelet szerint mindezt úgy kell véghezvinni, hogy az említett területen élő közösségeknek, vagyis a zetelaki, csíkmadarasi, csíkdánfalvi, újfalui, kápolnási, szentegyházi és csíkrákosi tulajdonosoknak semmiféle hátránya ne származzon ebből.
„A nyugati ember számára ez a fajta hagyományos gazdálkodás érték, ezt semmiféleképpen nem fogjuk felszámolni, ettől senkinek nem kell tartania” – magyarázta. A Natura 2000 projektbe bekerülő tulajdonosok mindenképpen kedvezményezettek lesznek, hiszen ezekért e területekért pénzt kapnak majd, és az is lehet, ha majd úgy járnak, mint a gazdasági területekkel járó támogatások esetében, hogy évek múlva önként jelentkeznek majd a Hargita környéki erdőgazdák.
Elkészült az úttest, így hétfő reggeltől ismét közlekedhetnek az autósok a székelyudvarhelyi Tompa László utcában. A felújított szakaszon több közlekedési szabályra is figyelni kell.
Felújítják Homoródalmás község tíz kilométernyi mezei útját egymillió eurós uniós támogatásból. A beruházás a kaszálók és más mezőgazdasági területek megközelítését könnyítheti meg.
Összeállították azt a négy tantermet a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola udvarán, ahol az Orbán Balázs Általános Iskola négy osztálya kezdi majd a tanévet – tájékoztatott Szakács-Paál István polgármester a Facebook-oldalán.
Épül a nagygalambfalvi verspark, ahol harminc erdélyi író és költő munkásságát mutatják be az őszi megnyitó után. A létesítményben kultúrcsűr, néprajzi múzeum, vendéglő, állatsimogató, labirintus és játszótér is helyet kap.
Szeptember 6. és 9. között ismét megszervezik a DOKLAVINA filmfesztivált Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron.
Szellemileg sérült férfi rongálta meg egy évvel ezelőtt a székelyudvarhelyi Patkóban kiállított magyar címert. A család megtérítené a kárt, ám az nagyon költséges. A városháza abban bízik, hogy kevesebb pénzből is helyreállítható a szimbólum.
Változik a vízszolgáltatás Kányádon és Szentlászlón: október 1-jétől a Harvíz Rt. veszi át a szolgáltatást – tájékoztatott a Kányád Községi Polgármesteri Hivatal.
Szeptember 4–5. között ismét benépesül Székelyudvarhely népzene- és néptánckedvelőkkel: az idei Erdélyi Táncháztalálkozó középpontjában Kallós Zoltán, kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő és pedagógus öröksége áll.
Idén is változatos programokkal várja a látogatókat augusztus 28. és 30. között a 24. Farkaslaki Szenes Napok a Kalonda-tetőn.
Újabb korszerű, minimálisan invazív sebészeti beavatkozást hajtottak végre sikeresen a Székelyudvarhelyi Városi Kórházban.
szóljon hozzá!