„Több sebből is vérző” zagytározó

A portálunkon is jelzett állapotok felmérésére vonult ki egy kilenctagú szakértői csoport kedd délelőtt a Csíkszentdomokoshoz közeli, száz hektár kiterjedésű, négyes számú zagytározóhoz. A helyszínen a tározó támfala előtt elfolyó Lok-pataka hiányos partvédelmét, valamint a derítőtől néhány száz méterre lévő, egyes számú akna meddőhányója okozta problémákat is megnézték. A szakértői csapat mindenekelőtt a Lok vizének a – főleg nagyobb esőzések alkalmával – biztonságos elvezetését biztosító, a hegy alatti vezeték részleges elzáródását vizsgálta meg, amelyet a felgyülemlett hordalék okozott. Mivel ez a mintegy 1,1 kilométer hosszúságú alagút egyedül látja el egy hatalmas – háromezer hektáros – terület vízelvezetését, a helyszíni szemle során a vizsgálóbizottság tagjai a csatorna alsó felétől egészen a zagytározó melletti csatlakozásig gyalogosan tették meg a távot. Amint kiderült, az átfolyó felső bejáratától kétszáz méterre alakult ki egy torlasz, elárasztva a két – vízelvezető és gyalogos – részre osztott vágat mindkét felét. Az elzáródás mértéke harminc-negyven százalékra tehető.

„Ezt a hatvan éve – még a derítő elkészülte előtt, kutatói céllal – létrehozott átfolyót nem arra tervezték, hogy ekkora vízhozammal megbirkózzon” – tudatta a jelenlévőkkel Ferencz Alajos, Csíkszentdomokos polgármestere, hangsúlyozva, hogy amennyiben további, a kimosott partszakaszról származó törmelék kerül az alagútba, előfordulhat annak teljes elzáródása, aminek következtében az élővilágra veszélyes anyagokat tartalmazó jókora zagytározó a felgyülemlő víz miatt instabillá válhat.

A szakértők ezek után az elzáródófélben lévő vágattal párhuzamos átfolyó idén februárban félbeszakadt munkálatait vették szemügyre. Az egykori kitermelőterületek helyreállítását végző cég azzal a szándékkal kezdett a második hegy alatti táró fúrásába, hogy megoldja a patak és a talajvíz-elvezetés problémáját, azonban a gazdasági minisztérium által finanszírozott munkálatok leállásáig az egy kilométernyi távból kevesebb mint háromszáz méter valósult meg. A jelenlévők furcsállották az ott tapasztalt körülményeket, ugyanis az átfolyó bevezetője közel másfél méterrel magasabban fekszik, mint a Lok vízszintje. A polgármester ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a tervek szerint egy kisebb vízgyűjtő épült volna az alagút bejárata elé, annak segítségével oldódott volna meg a szintkülönbség okozta nehézség.

Harmadik helyszínként a bizottság a várbükki derítővel átellenben található, egyes számú aknából származó meddőhányót vette górcső alá. A kitermelésből származó salakhegyet a bányabezárási munkálatok során át kellett volna szállítani a négyes zagytározóhoz, csakhogy a helyreállítás leállása a projekt eme részét is meghiúsította. Ezen a területen két, egy méter átmérőjű gyűrű gondoskodott korábban a bányavíz elvezetésről, de a fél éve félbeszakadt helyrehozatal óta egyik teljesen, míg a másik ötven százalékban eltömődött. Ennek következményeként a több százezer köbméternyi steril anyag alá is víz szivárgott, ingataggá téve a törmeléket. „Nem szabad figyelmen kívül hagyni az itt fennálló állapotot sem” – figyelmeztette a szakértőket Ferencz Alajos. Szerinte, ha sürgősen nem történnek lépések, a zagy ott is megszakadhat, elzárva a hegyi kaszálókra, magánterületekre és a közbirtokosság több ezer hektáros területére vezető erdei utakat.

A terepszemlék után a látottak, tapasztaltak megvitatására és a jegyzőkönyv megírására a domokosi községháza tanácstermében gyűlt össze a csapat. A kiállított jegyzőkönyvbe foglalták többek között, hogy „a törmelékkel részben elzáródott átfolyó sürgős kipucolásának hiányában a négyes számú meddőhányó veszélybe sodorhatja a környező helységek lakóinak életét, ugyanakkor egy esetleges környezeti katasztrófa esetén felbecsülhetetlen anyagi kár keletkezne”. A Jean Adrian Andrei-nek, Hargita megye prefektusának címzett jegyzőkönyv második bekezdésében Miklós Géza, az Olt Vízügyi Igazgatóság csíkszeredai szakaszmérnökségének igazgatója, a helybéli községvezető, valamint Domokos  László, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója és a többi jelenlévő szakértő az egyes számú akna körülményeit részletezték, kiemelve a munkálatok folytatásának szükségességét. Hozzátették, hogy ellenkező esetben az eddig elvégzett helyreállítás haszontalanná válhat. Végezetül a javaslatokat is tartalmazó dokumentumba foglalták az ökoszisztéma helyreállításának fontosságát is.

A tanácskozás során a megjelentek úgy vélekedtek, a legszükségesebb munkálatok elvégzéséhez mintegy 50 ezer lejre lenne szükség, ebből fedezni lehetne a négyes derítő oldalain félig kialakított vízelvezető sáncok befejezését és összekötését a Lok-patakával, valamint a vágat kipucolását és rendszeres karbantartását. A jegyzőkönyvet ma véglegesítik és íratják alá a vizsgálóbizottság valamennyi tagjával, majd eljuttatják a prefektushoz, remélve, hogy közbenjárásával megoldódik az ügy.

„Amit én évek óta hangoztatok, azt most igazolta a szakemberek véleménye” – nyilatkozta a több órás gyűlést követően Ferencz Alajos. Hozzátette, „ez mindenképpen reális veszélyt jelent, főleg amiatt, hogy érthetetlen módon a helyrehozatal munkálatai leálltak az ország egyik legnagyobb zagytározóján – azok a tevékenységek, amelyek a mi biztonságunkat jelentik”. Az elöljáró örömét fejezte ki, hogy „a megfelelő hatóságok megjelentek, átmentek a vájaton és látták, hogy mivel állunk szemben, mi történhet”. „Remélem, hogy az elkészített jegyzőkönyv tartalma eljut olyanokhoz, akik megértik, hogy egy bányabezárást úgy kell elvégezni, hogy szavatolva legyen ennek a községnek a biztonsága. Fájó ez számunkra, mert jó volt a bánya nem csak nekünk, hanem egész Felcsíknak, a Gyergyói-medencének és az ország minden területéről ide származott embernek – de ami maradt, az csak minket terhel, nekünk kell szembenézni vele. Az illetékeseknek csak azt tudom üzenni, hogy vegyenek komolyan” – zárta nyilatkozatát a községvezető.