Fotó: Veres Nándor
Bogos Gyöngyvér és Márton Klára évek óta szociális munkások, bajba jutott, szociálisan hátrányos helyzetbe került emberekkel foglalkoznak. Segítenek. Semmi pénzért nem váltanának szakmát – mondják, bár elismerik, ez a munka nem tartozik a jól megfizetettek sorába. A különböző szakmákat bemutató rovatunkban ők mesélnek a szociális munka szépségeiről, nehézségeiről.
2015. március 26., 12:232015. március 26., 12:23
Gyöngyvér 2008-tól dolgozik a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnál, ahol a védett lakóotthon programot koordinálja és a csíkszentmártoni multifunkcionális központot vezeti. Klára 2007-től gyarapítja az igazgatóság szociális munkásainak sorát, ő a hivatásos nevelőszülőkkel foglalkozó irodai munkatárs.
„Amióta ember él a földön, azóta foglalkozik valaki szociális munkával, hiszen mindig voltak jóindulatú emberek. A professzionális képzés nálunk a forradalom után indult be, 1992-től létezik egyetemi szintű oktatás. Nagy szükség van a szociális munkásokra, hiszen bőven akad probléma is. Nem egy divatszakma, nem kecsegtet hatalmas kereseti lehetőségekkel, szoktam is mondani a fiataloknak, hogy is nézne ki egy kiöltözött szociális munkás, aki szegény családokon akar segíteni. E munka gyakorlásához kell némi visszafogottság is” – mondja Márton Klára. Munkájuk a hátrányos helyzetűeken való segítségnyújtáson alapszik. Hátrányos helyzetű pedig bárki bármikor lehet – jegyzi meg –, akár az is, aki ma irigyelt helyzetben van. Ők pedig azért dolgoznak, hogy a hátrányos helyzet lehetőleg minél rövidebb időszak legyen az ember életében.
A szociális munkás szabadidejében sem tud megválni teljes mértékben a munkájától, hiszen a bajba jutott emberek sorsa munkaprogram után is foglalkoztatja őket – derül ki szavaikból. „Nem úgy van, hogy amikor hazaérek, a hátizsákomat leteszem az ajtó előtt és többet nem foglalkozom vele. Emberekkel dolgozunk, ez pedig azt feltételezi, hogy mi átadunk nekik valamit, és ők is átadnak nekünk valami. Munkánkból kifolyólag ők a gondjaikat adják nekünk. Fontos, hogy a határokat meghúzzuk. Ez nagyon sok munkával, türelemmel jár. Mindenki meg kell találja azt a dolgot az életében, ami feltölti, mert a munkánk nagyon igénybe vesz, lelkileg megvisel” – fűzi hozzá Bogos Gyöngyvér. Kolléganője nevetve jegyzi meg, a segítő szándék esetében majd minden élethelyzetben megnyilvánul, „ha utolérek egy cipekedő idős nénit, mindig segítek”.
Ez esetben a munka sikeressége az emberi sorsok jóra fordulásában mérhető. Ez energiával tölti fel, szárnyakat ad – mondják.
Gyöngyi feladata a 18. életévüket betöltött, intézményben nevelkedett fiatalok életpályájának egyengetése. Olyan – köztük értelmi fogyatékos – ifjakról van szó, akiket a családi háttér hiányában fel kell készíteniük az önálló életre. „Vannak pozitív példák, vannak önállósult fiataljaink, akik kérték a központból való kiutalásukat, mert meg tudnak saját lábukon állni. Van, aki családot alapított. Ez hatalmas siker számunkra” – jegyzi meg Gyöngyi. Klára a nevelőszülőkért felel, az ő munkájukat követi, de a munka lényege a nevelőszülők által nevelt gyermeken van. „Örülünk, amikor látjuk a szemünk előtt felnőtt gyermeket, látjuk, hogy ügyeskedik, tanul, hogy kiegyensúlyozott ember válik belőle. Engem egyébként akkor szokott a legjobban igénybe venni, amikor a gyermekeimmel egyidős gyermekekkel találkozom\" – mondja.
Embert próbáló helyzetek is akadnak – derül ki a beszélgetés során. „Talán az a legnehezebb, amikor arról kell meggyőzni egy édesanyát, egy szülőt, hogy fel tudják nevelni a gyermeket, nem megoldhatatlan a gyermeknek a családban való maradása. Fájdalmas, amikor ez nem sikerül. Azt tanították az egyetemen, hogy nem szabad eliténi a szülőt, a családot azért, amit tesz. Nem szabad éreznie, hogy én emberként hogyan vélekedek, hiszen nekem is megvan a saját értékrendszerem, szakemberként meg kell őt értenem, és olyan döntést kell hoznom, amely mindenkinek megfelel” – mondja Márton Klára.
Hogy kinek ajánlják a szakmát? Csak annak, aki belülről érez erre késztetést, akit érdekel az emberek sorsa, aki szeret emberekkel foglalkozni, szervezkedni, „hiszen meg kell találni a kiskapukat, az összefüggéseket, a megfelelő embert, a megfelelő megoldást”.
Izgalmas munka, mely nap mint nap újabbnál újabb helyzetekkel szembesíti a szociális munkást, talán ezért is szeretik mindketten olyannyira, hogy „semmiért sem adnák”.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!