
Képünk illusztráció
Fotó: Filmszereda/Facebook
Az erdélyi közönségnek is bemutatják a Baska magyarul beszél című dokumentumfilmet, amely Baska József festőművész gyermekkori élményeit és a száműzetés traumáját eleveníti fel, emellett annak a több tízezer magyarnak is emléket állít, akit 1945 után kitelepítettek Csehszlovákiából.
2024. július 02., 14:222024. július 02., 14:22
2024. július 02., 14:402024. július 02., 14:40
Az alkotást – amely a Magyar Mozgókép Fesztiválon a legjobb rövid dokumentumfilmnek járó díjat nyerte el – július 9-én Sepsiszentgyörgyön, július 10-én pedig Kovásznán vetítik.
1947-ben, egy januári éjszakán két felnőtt és négy gyermek indult el Rozsnyóról a magyar határ felé.
Az akkor 12 éves Baska József életének alapélményévé vált a menekülés, a szekér később alkotói világának visszatérő motívuma lett.
Magyarország érdemes művésze, a Munkácsy Mihály-díjas festőművész gyermekkori élményeit és a száműzetés traumáját eleveníti fel a Baska magyarul beszél című dokumentumfilm, amelynek
Az alkotást 18 órától vetítik a Művész Moziban, utána Szebeni Zsuzsanna színháztörténész, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője beszélget Baska Barbarával, a dokumentumfilm írójával és rendezőjével. A filmet július 10-én, szerdán 18 órától Kovásznán, a Városi Művelődési Központban is vetítik, szeptemberben pedig Csíkszeredában tekintheti meg a közönség.
Ez nem csupán édesapám, Baska József, hanem tízezrek közös története, amely a mai napig több százezer emberre – gyerekekre, unokákra, leszármazottakra – van hatással” – mondja Baska Barbara grafikusművész, operatőr, rendező.
A Baska magyarul beszél annak a több tízezer magyarnak is emléket állít, akit 1945 után kitelepítettek Csehszlovákiából, de olyan kérdésekre is választ keres, mint hogy képes-e a művészet egy generáción ejtett történelmi sebet gyógyítani, és hogy a következő nemzedékneknek vajon csak kérdéseinket adjuk-e tovább, vagy válaszokat is kaphatnak.
Az alkotás – amelynek létrejöttét a Nemzeti Filmintézet támogatta – premierjére 2023 novemberében került sor. A Duna TV 2024. január 22-én, a magyar kultúra napján mutatta be, de a Magyar Mozgókép Fesztivál közönsége is megtekinthette 2024 júniusában. 2023 vége óta a Libri és a Líra könyvesboltjaiban kapható a Baska magyarul beszél című könyv is – Baska József ugyanis naplóbejegyzésekben is megörökítette gyermekkori élményeit és a család Magyarországra menekülésének történetét.
Közgyűlésen döntenek a Maros megyei polgármesterek a jövő évi szemétdíj megemeléséről és minden településnek egy szavazata van. Bár a marosvásárhelyi tanácsosok elutasították a díjemelést, a peremtelepülések dönthetnek másként.
Egész tanéven át tartó programsorozattal ünnepli a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Műszaki Líceum az iskola alapításának 150. évfordulóját. A jubileumi események nyitányaként erdélyi vallásturisztikai diákversenyt szerveznek.
Pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-hálózatra a csernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, egy nappal később a korábban tervezettnél – közölte szerdán a Nuclearelectrica.
Megkezdődött a Siemens új erdélyi gyárának építése szerdán – írja az MTI a Profit.ro román gazdasági hírportál nyomán.
Bárki számára elérhető az az online kötet, amely erdélyi magyar pedagógusok jógyakorlatait, újító ötleteit foglalja magában. Ezt be is mutatták kedden este Marosvásárhelyen a régi bábszínházban a PedCafé elnevezésű rendezvényen.
Egy hónapra elrendelte Orbán Áron és élettársa letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság szerdán. Egy gyanúsítottat bűnügyi felügyelet alá helyezett, egy másik pedig szabadlábon védekezhet.
Szűkített létszámmal, de a Maros megyei RMDSZ-nél folytatják az Eurotrans Alapítvány által biztosított ügyintézést és januártól is segíteni fognak a hozzájuk fordulóknak a magyar állampolgársághoz kapcsolódó iratcsomók összeállításában.
Hat buszt vásárol a hat községet és Székelyudvarhelyt magába foglaló Tarnscom Fejlesztési Társulás (ADI), amelyekkel helyközi járatokat indítana jövő évtől. Idővel más települések is csatlakozhatnának hozzájuk és kiterjesztenék a hálózatot.
Románia lakosságának 37,8 százaléka nem tudott volna saját forrásból fedezni egy váratlan kiadást 2025-ben, ami az ötödik legmagasabb arány volt tavaly az Európai Unióban – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
A romániaiak 51,9 százaléka szerint elsősorban a szülők és a családok felelőssége az iskolai erőszak megelőzése – derül ki az INSCOP Research szerdán közzétett felméréséből.
szóljon hozzá!