
Képünk illusztráció
Fotó: Filmszereda/Facebook
Az erdélyi közönségnek is bemutatják a Baska magyarul beszél című dokumentumfilmet, amely Baska József festőművész gyermekkori élményeit és a száműzetés traumáját eleveníti fel, emellett annak a több tízezer magyarnak is emléket állít, akit 1945 után kitelepítettek Csehszlovákiából.
2024. július 02., 14:222024. július 02., 14:22
2024. július 02., 14:402024. július 02., 14:40
Az alkotást – amely a Magyar Mozgókép Fesztiválon a legjobb rövid dokumentumfilmnek járó díjat nyerte el – július 9-én Sepsiszentgyörgyön, július 10-én pedig Kovásznán vetítik.
1947-ben, egy januári éjszakán két felnőtt és négy gyermek indult el Rozsnyóról a magyar határ felé.
Az akkor 12 éves Baska József életének alapélményévé vált a menekülés, a szekér később alkotói világának visszatérő motívuma lett.
Magyarország érdemes művésze, a Munkácsy Mihály-díjas festőművész gyermekkori élményeit és a száműzetés traumáját eleveníti fel a Baska magyarul beszél című dokumentumfilm, amelynek
Az alkotást 18 órától vetítik a Művész Moziban, utána Szebeni Zsuzsanna színháztörténész, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője beszélget Baska Barbarával, a dokumentumfilm írójával és rendezőjével. A filmet július 10-én, szerdán 18 órától Kovásznán, a Városi Művelődési Központban is vetítik, szeptemberben pedig Csíkszeredában tekintheti meg a közönség.
Ez nem csupán édesapám, Baska József, hanem tízezrek közös története, amely a mai napig több százezer emberre – gyerekekre, unokákra, leszármazottakra – van hatással” – mondja Baska Barbara grafikusművész, operatőr, rendező.
A Baska magyarul beszél annak a több tízezer magyarnak is emléket állít, akit 1945 után kitelepítettek Csehszlovákiából, de olyan kérdésekre is választ keres, mint hogy képes-e a művészet egy generáción ejtett történelmi sebet gyógyítani, és hogy a következő nemzedékneknek vajon csak kérdéseinket adjuk-e tovább, vagy válaszokat is kaphatnak.
Az alkotás – amelynek létrejöttét a Nemzeti Filmintézet támogatta – premierjére 2023 novemberében került sor. A Duna TV 2024. január 22-én, a magyar kultúra napján mutatta be, de a Magyar Mozgókép Fesztivál közönsége is megtekinthette 2024 júniusában. 2023 vége óta a Libri és a Líra könyvesboltjaiban kapható a Baska magyarul beszél című könyv is – Baska József ugyanis naplóbejegyzésekben is megörökítette gyermekkori élményeit és a család Magyarországra menekülésének történetét.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!