Csak több pénzzel lehetne rövidíteni a várólistákat az egészségügyben

A betegek kivizsgálása hosszú folyamat, sok a várakozás. Képünk illusztráció

Fotó: Pinti Attila

A hosszú várólisták jelentik a legnagyobb problémát a hazai egészségügyi rendszerben, ám ezt csak a finanszírozás növelésével lehetne orvosolni, mondta el sajtótájékoztatón András-Nagy Róbert a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója.

Bíró Blanka

2022. november 08., 20:182022. november 08., 20:18

2022. november 08., 20:212022. november 08., 20:21

Az intézményvezető kifejtette, a pandémia évei számos rendszertani problémát hoztak felszínre, ám a legsürgősebb a finanszírozás növelése lenne, több pénz kellene az alapellátásra, a kórházakra, a képalkotó- és laboratóriumi vizsgálatokra, és a járóbeteg szakrendelésekre is.

Azért alakulnak ki több hetes, akár hónapos várólisták a kivizsgálásoknál, a járóbeteg rendelőkben, mert nincs elég pénz, nincs elég felszerelés és elég szakember, de az utóbbi kettő szintén a pénzhiányra vezethető vissza

– állapította meg a menedzser. Mindez oda vezet, hogy a beteg gyakran már olyan előrehaladott állapotban kerül a kórházba, hogy a diagnózist tudják csak felállítani, a kezelés már nem használ. A beteg elmegy a háziorvoshoz, aki elküldi laboratóriumi, komputertomográf, vagy mágnesesrezonancia-vizsgálatra, két-három hónapra kap csak időpontot, ezzel húzódik az idő, mire elkészül a vizsgálat és eljut azzal szakorvoshoz, sokszor túl késő – taglalta az igazgató.

Az is gondot jelent, hogy a járóbeteg rendelők a kórházakhoz vannak integrálva, így ugyanaz az orvos be kell ossza az idejét a saját osztálya, a szakrendelő, illetve a sürgősség között, és közben más osztályokra is elhívják konzíliumra. Ugyanakkor az orvos népszerűségén is múlik, hogy mennyit kell rá várni, van olyan orvos, akinél két hónapot kell várni időpontra, a kollégájánál viszont csak egy hetet.

Minden a finanszírozáson múlik, a kórházaknak az egészségbiztosító pénztár által elszámolt tarifa 2015 óta nem változott, viszont a költségeik megnövekedtek. András-Nagy Róbert szerint a sepsiszentgyörgyi kórház alkalmazottainak számát legalább meg kellene kétszerezni, hogy zökkenőmentesen működjön a szolgáltatás, ám ez pénzügyi okok miatt megvalósíthatatlan.

Romániában egyetlen egészségügyi képzésen sem fektetnek hangsúlyt arra, hogy az ágazatban dolgozó szakemberek miként kommunikáljanak a betegekkel, szögezte le kérdésünkre a kórházigazgató. Hozzátette,

számos más országban van példa arra, hogy az orvosi egyetem elvégzése után több hónapos kommunikációs képzésen vesznek részt a pályakezdők, ahol megtanulják, miként kérdezzék ki a beteget, hogy a diagnózis felállításához minél relevánsabb információkhoz jussanak, de azt is, miként közöljék, ha a betegség gyógyíthatatlan.

Molnár Enikő ápolási igazgató a sajtótájékoztatón elmondta, országos szinten egyedülálló programot indítottak útjára iCare-Kórház Akadémia néven, aminek az a célja, hogy javítsák a szolgáltatások minőségét. Első lépésben egy 60 kérdéses rácsteszttel felmérték a kórházban dolgozó 477 asszisztens tudását, a névtelenül kitöltött teszttel beazonosították a gyenge pontokat, és ez alapján januártól egy 11 modulos általános képzést szerveznek. Később az orvosok és az ápolók is hasonló felmérésen és képzéssorozaton vesznek majd részt. A folyamat során hangsúlyt fektetnek az alkalmazottak személyes fejlődésére, a betegekkel való kommunikációra is.