Csak a teljes gépesítéssel tudják orvosolni a fokozódó munkaerőhiányt a székelyföldi gazdák

Az elvándorlás mellett a napszámostörvény kedvezőtlen hatásával indokolja Varga László nyugalmazott agrármérnök és aktív gazda, hogy huszonöt év után idén fel kellett hagynia az állattartással. Egy ideje már foglalkoztatta a gondolat, majd egy újabb rossz tapasztalat miatt úgy alakult, hogy januárban másfél nap alatt meghozta a döntést, és teljesen felhagyott a tevékenységgel.

Elmondta, mivel az állattartásban a gazdák elkezdtek átállni a kevesebb emberi munkaerőt igénylő tevékenységekre – a juhtenyésztők például a sajtkészítés helyett a báránynevelésre –, kevesebb mint öt éven belül hiánycikk lesz a juhsajt, de még a helyi tehéntej is, ugyanis a környéken nincsenek nagy, gépesített tehenészetek, amelyek versenyképesek volnának a déli megyék hasonló gazdaságaival. Ez pedig a tej jelentős drágulását fogja eredményezni – tulajdonképpen ez az egyetlen érv, amivel kitartásra biztathatja a környékbeli fiatal gazdákat, akik hozzá hasonlóan az állattartás felhagyását fontolgatják – jegyezte meg.

„Ez a jövő”

Csak teljes gépesítéssel tudja fenntartani 120 egyedes szarvasmarhafarmját és 100 hektáros szentábrahámi gazdaságát Szőcs Béla. „Így tudunk csak működni. Ez a jövő, ki kell kerülni a szakképesítést nem igénylő kézi munkát. Régebben dolgoztunk 30–35 napszámossal is takarmánytakaráskor vagy felszedéskor, de ez évekkel ezelőtt volt. Most már nincs szükségünk rájuk, de nem is találnánk” – fogalmazott a munkaerőhiányról a szakember, hozzáfűzve, hogy

Így csak kevés, jól képzett embert kell foglalkoztatnia – állandó alkalmazottként, nem napszámosként –, akiket meg is tud fizetni. A gépesítés viszont költséges és időbe telik, ő 1998-ban kezdett el állattartással foglalkozni, és fokozatosan fejlesztette gazdaságát az elmúlt húsz évben.

A gépesítés mértéke 50-60 százalékon áll

Általános probléma, hogy kevés a munkaerő, régebben százával jöttek a napszámosok a szomszédos Bákó megyéből, korábban még Maros megyéből is, de mára a jó munkaerőnek számító idénymunkások elmentek Nyugatra – erősítette meg a gazdák által elmondottakat Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője szerint nem katasztrofális a helyzet, és jelentős termeléskiesést sem okoz a jelenség, de az előfordul, hogy a kézi munkaerő hiánya miatt kedvezőtlen időjárás esetén a termés egy kisebb részét nem tudják betakarítani a gazdák ősszel, vagy hogy a krumpli egy részét csak későn tudták kiszedni, így azt nehezebb volt eltárolni. A munkaerőhiány következményei csak azért nem súlyosabbak, mert a jelenség nem hirtelen és váratlanul következett be, így a gazdák fokozatosan fel tudtak rá készülni.

Voltak pályázati lehetőségek az elmúlt években, így sok használt mezőgazdasági munkagépet hoztak be a gazdák külföldről, aki később tudott újat vásárolni, az a régit eladta a szomszédjának, így fejlesztették gazdaságaikat a mezőgazdaságból élők – magyarázta. A szakember meglátása szerint jelenleg 50-60 százalékban vannak gépesítve a Hargita megyei gazdaságok.

„A legideálisabb az, amikor kevés külső munkaerőt kell alkalmazni és a munka nagy részét a család el tudja végezni. Nyugaton is ez a leghatékonyabb és legolcsóbb” – mondta a jövőre nézve, illetve a napszámosmunka kiváltásával kapcsolatban a szakember.

Az általános munkaerőhiányra Török Jenő szerint a mezőgazdasági minisztérium által elindított támogatási program jelenthet egy lehetséges megoldást. Mint ismert, azok a gazdák, akik legalább két, legfeljebb negyvenéves munkavállalót alkalmaznak gazdaságukba, alkalmazottanként akár 1000 lej értékű támogatást is kaphatnak havonta. Ennek az a feltétele, hogy az új munkaerő felsőfokú végzettséggel rendelkezzen az említett szakterületeken. Alkalmazhatnak azonban középfokú, illetve rövid időtartamú, de akkreditált szakvégzettséggel rendelkező személyeket is, ez esetben a havi támogatás értéke 750 lej. Amennyiben olyan jelentkezőket alkalmaznak, akik nem rendelkeznek szakirányú végzettséggel, havonta 500 lejes támogatást kaphatnak alkalmazottanként.