Hirdetés
Hirdetés

Csak a teljes gépesítéssel tudják orvosolni a fokozódó munkaerőhiányt a székelyföldi gazdák

A szakemberek egybehangzó véleménye szerint mielőbb a gépekre kell bízni a munka nagy részét a mezőgazdaságban •  Fotó: Pinti Attila

A szakemberek egybehangzó véleménye szerint mielőbb a gépekre kell bízni a munka nagy részét a mezőgazdaságban

Fotó: Pinti Attila

A teljes gépesítés jelentheti az egyetlen lehetőséget a székelyföldi gazdáknak az utóbbi években egyre súlyosabbá váló napszámos- és általános munkaerőhiány jelentette probléma megoldására. A lapunknak nyilatkozott szakemberek szerint legjobban akkor járnak a mezőgazdasági tevékenységekből élők, ha családi gazdasággá alakítják agrárvállalkozásukat.

Széchely István

2019. június 25., 22:002019. június 25., 22:00

2019. június 25., 22:052019. június 25., 22:05

A múlt év végi drasztikus szigorítás után nemrég újra enyhített a napszámostörvényen a kormány, ez azonban az egyre fokozódó napszámoshiányt vélhetően nem fogja megoldani, ugyanis a jogszabály legutóbbi módosításával csak a korábbi szigorítások egy részét törölte el a kabinet.

Hirdetés

Tavaly decemberben csak a mezőgazdaságra és az ahhoz kapcsolódó ágazatokra korlátozták a napszámosok alkalmazási lehetőségét, ezt oldották fel az áprilisi törvénymódosítással, kiterjesztve az alkalmazási lehetőséget egyebek közt bizonyos vendéglátóipari tevékenységekre, a vásár- és kiállításszervezésre, tájépítészetre, illetve némelyik reklámtevékenységre. A gazdák részéről kifogásolt előírások azonban nem változtak, így például az sem, amelynek értelmében

elveszítik a szociális segélyt azok a napszámosok, akik a hónap egyetlen napjára is munkát vállalnak – a gazdálkodók szerint emiatt sokan nem hajlandók hivatalosan vállalni a napszámosmunkát.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Az elvándorlás mellett a napszámostörvény kedvezőtlen hatásával indokolja Varga László nyugalmazott agrármérnök és aktív gazda, hogy huszonöt év után idén fel kellett hagynia az állattartással. Egy ideje már foglalkoztatta a gondolat, majd egy újabb rossz tapasztalat miatt úgy alakult, hogy januárban másfél nap alatt meghozta a döntést, és teljesen felhagyott a tevékenységgel.

Idézet
Nincs kire építeni. Egy nap arra ébredsz, hogy nincs aki megfejje a teheneket

– mondta csalódottan a székelykeresztúri gazda, aki az állattartással való felhagyás után már csak földműveléssel foglalkozik. Nála a fejő háromezer lejnél is többet keresett, mégis otthagyta, a mezőgazdasági főszezonban pedig nemhogy a környéken, de már a szomszédos megyékben is alig talál olyan napszámosokat, akik hivatalosan dolgoznának.

A probléma általános Erdély-, sőt országszerte, kapcsolatban áll gazdákkal az ország minden részéből, és mindenkitől ugyanazt hallja. A környéken legfeljebb egy-két olyan mezőgazdászról tud, akik nem küszködnek a napszámos- és általános munkaerőhiány következményeivel – vázolta a helyzetet a szakember. „A megoldás csak a családi farm lehet, ahol a család mindent felvállal és mindent elvégez. Ezeket kellene támogatni, segíteni. Erdélyben nincs más megoldás szerintem” – ismertette meglátásait.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Elmondta, mivel az állattartásban a gazdák elkezdtek átállni a kevesebb emberi munkaerőt igénylő tevékenységekre – a juhtenyésztők például a sajtkészítés helyett a báránynevelésre –, kevesebb mint öt éven belül hiánycikk lesz a juhsajt, de még a helyi tehéntej is, ugyanis a környéken nincsenek nagy, gépesített tehenészetek, amelyek versenyképesek volnának a déli megyék hasonló gazdaságaival. Ez pedig a tej jelentős drágulását fogja eredményezni – tulajdonképpen ez az egyetlen érv, amivel kitartásra biztathatja a környékbeli fiatal gazdákat, akik hozzá hasonlóan az állattartás felhagyását fontolgatják – jegyezte meg.

„Ez a jövő”

Csak teljes gépesítéssel tudja fenntartani 120 egyedes szarvasmarhafarmját és 100 hektáros szentábrahámi gazdaságát Szőcs Béla. „Így tudunk csak működni. Ez a jövő, ki kell kerülni a szakképesítést nem igénylő kézi munkát. Régebben dolgoztunk 30–35 napszámossal is takarmánytakaráskor vagy felszedéskor, de ez évekkel ezelőtt volt. Most már nincs szükségünk rájuk, de nem is találnánk” – fogalmazott a munkaerőhiányról a szakember, hozzáfűzve, hogy

a külföldi idénymunkára elvándorló napszámosok hiánya miatt teljesen ellehetetlenülne a gazdasága, ha nem volna gépesítve.

•  Fotó: Sándor Csilla Galéria

Fotó: Sándor Csilla

Így csak kevés, jól képzett embert kell foglalkoztatnia – állandó alkalmazottként, nem napszámosként –, akiket meg is tud fizetni. A gépesítés viszont költséges és időbe telik, ő 1998-ban kezdett el állattartással foglalkozni, és fokozatosan fejlesztette gazdaságát az elmúlt húsz évben.

A gépesítés mértéke 50-60 százalékon áll

Általános probléma, hogy kevés a munkaerő, régebben százával jöttek a napszámosok a szomszédos Bákó megyéből, korábban még Maros megyéből is, de mára a jó munkaerőnek számító idénymunkások elmentek Nyugatra – erősítette meg a gazdák által elmondottakat Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője szerint nem katasztrofális a helyzet, és jelentős termeléskiesést sem okoz a jelenség, de az előfordul, hogy a kézi munkaerő hiánya miatt kedvezőtlen időjárás esetén a termés egy kisebb részét nem tudják betakarítani a gazdák ősszel, vagy hogy a krumpli egy részét csak későn tudták kiszedni, így azt nehezebb volt eltárolni. A munkaerőhiány következményei csak azért nem súlyosabbak, mert a jelenség nem hirtelen és váratlanul következett be, így a gazdák fokozatosan fel tudtak rá készülni.

A napszámoshiány főként a burgonyatermesztést érinti, ott lenne rájuk a legnagyobb szükség betakarításkor, de a gazdák közül egyre többen kezdtek el kombájnokat használni, hogy csökkentsék a kézimunkaerő-igényt

– részletezte a helyzetet Török Jenő.

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

Voltak pályázati lehetőségek az elmúlt években, így sok használt mezőgazdasági munkagépet hoztak be a gazdák külföldről, aki később tudott újat vásárolni, az a régit eladta a szomszédjának, így fejlesztették gazdaságaikat a mezőgazdaságból élők – magyarázta. A szakember meglátása szerint jelenleg 50-60 százalékban vannak gépesítve a Hargita megyei gazdaságok.

„A legideálisabb az, amikor kevés külső munkaerőt kell alkalmazni és a munka nagy részét a család el tudja végezni. Nyugaton is ez a leghatékonyabb és legolcsóbb” – mondta a jövőre nézve, illetve a napszámosmunka kiváltásával kapcsolatban a szakember.

•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

Az általános munkaerőhiányra Török Jenő szerint a mezőgazdasági minisztérium által elindított támogatási program jelenthet egy lehetséges megoldást. Mint ismert, azok a gazdák, akik legalább két, legfeljebb negyvenéves munkavállalót alkalmaznak gazdaságukba, alkalmazottanként akár 1000 lej értékű támogatást is kaphatnak havonta. Ennek az a feltétele, hogy az új munkaerő felsőfokú végzettséggel rendelkezzen az említett szakterületeken. Alkalmazhatnak azonban középfokú, illetve rövid időtartamú, de akkreditált szakvégzettséggel rendelkező személyeket is, ez esetben a havi támogatás értéke 750 lej. Amennyiben olyan jelentkezőket alkalmaznak, akik nem rendelkeznek szakirányú végzettséggel, havonta 500 lejes támogatást kaphatnak alkalmazottanként.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 17., kedd

Kapitány István leváltotta a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját, és bemutatta az utódját

Azonnali hatállyal megszűnt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának, Horváth Péter Jánosnak a megbízatása kedden – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán.

Kapitány István leváltotta a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját, és bemutatta az utódját
Hirdetés
2026. november 17., kedd

A NATO fokozta a Fekete-tenger megfigyelését, de újabb katonai hozzájárulásokról még nem született döntés

A NATO fokozta a Fekete-tenger térségének megfigyelését, és továbbra is elkötelezett Románia katonai képességeinek támogatása mellett, a szövetségesek újabb hozzájárulásairól azonban egyelőre nem született konkrét döntés.

A NATO fokozta a Fekete-tenger megfigyelését, de újabb katonai hozzájárulásokról még nem született döntés
2026. november 17., kedd

NATO-főtitkár: cél, hogy Ukrajna erősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon

A NATO célja továbbra is az, hogy Ukrajna a lehető legerősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben az ukrajnai védelmi kontaktcsoport ülését megelőzően kedden.

NATO-főtitkár: cél, hogy Ukrajna erősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon
2026. november 17., kedd

A romániaiak túlnyomó többsége nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást

A romániaiak mintegy 73 százaléka nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást, és mindössze 31,1 százalékuk rendelkezik annyi megtakarítással, amennyi legalább hat hónapig elegendő lenne a megélhetési költségekre.

A romániaiak túlnyomó többsége nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Árvízveszély miatt adtak ki riasztást, Székelyföld egy része is érintett

Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki és olténiai folyó vízgyűjtő területére.

Árvízveszély miatt adtak ki riasztást, Székelyföld egy része is érintett
2026. november 17., kedd

Ezekre figyeljünk a tél beállta előtt – tájékoztató kampányt indított a katasztrófavédelem

„Ne várd meg az első havazást!” mottóval indított tájékoztató kampányt kedden a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU), hogy felhívja a lakosság figyelmét a téli veszélyhelyzetek megelőzésének fontosságára.

Ezekre figyeljünk a tél beállta előtt – tájékoztató kampányt indított a katasztrófavédelem
2026. november 17., kedd

Csapásokat mért az ukrán hadsereg a Krími hídra, az oroszok azt ígérik, hogy ujjáépítik

Csapást mért az ukrán hadsereg a Krími hídra hétfőn és kedden. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden elmondta: helyre fogják állítani az ukrán dróntámadás által megrongált Krími hidat.

Csapásokat mért az ukrán hadsereg a Krími hídra, az oroszok azt ígérik, hogy ujjáépítik
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Méhnyakrák: megelőzhető, mégis sok nő életét követeli

Naponta öt nő veszíti el az életét méhnyakrákban Romániában, és ezt a számot szeretnék csökkenteni a Klára programmal, amely során Maros, Hargita és Kovászna megyei vidéki településeken is nőgyógyászati szűrést tartanak.

Méhnyakrák: megelőzhető, mégis sok nő életét követeli
2026. november 17., kedd

Elhunyt Pál Antal Sándor történész, levéltáros

87 éves korában elhunyt Pál Antal Sándor erdélyi magyar történész, levéltáros, az MTA külső tagja.

Elhunyt Pál Antal Sándor történész, levéltáros
2026. november 17., kedd

Alkoholmérgezéssel került kórházba két kilencedikes diáklány a szomszéd megyében

Akut alkoholmérgezést állapítottak meg a romani Petru Poni Szakközépiskola három kilencedik osztályos tanulójánál – közölte a Neamț megyei mentőszolgálat.

Alkoholmérgezéssel került kórházba két kilencedikes diáklány a szomszéd megyében
Hirdetés