Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

Csak a teljes gépesítéssel tudják orvosolni a fokozódó munkaerőhiányt a székelyföldi gazdák

Széchely István 2019. június 25., 22:00 utolsó módosítás: 2019. június 25., 22:05
HIRDETÉS

A teljes gépesítés jelentheti az egyetlen lehetőséget a székelyföldi gazdáknak az utóbbi években egyre súlyosabbá váló napszámos- és általános munkaerőhiány jelentette probléma megoldására. A lapunknak nyilatkozott szakemberek szerint legjobban akkor járnak a mezőgazdasági tevékenységekből élők, ha családi gazdasággá alakítják agrárvállalkozásukat.

A szakemberek egybehangzó véleménye szerint mielőbb a gépekre kell bízni a munka nagy részét a mezőgazdaságban Fotó: Pinti Attila

A múlt év végi drasztikus szigorítás után nemrég újra enyhített a napszámostörvényen a kormány, ez azonban az egyre fokozódó napszámoshiányt vélhetően nem fogja megoldani, ugyanis a jogszabály legutóbbi módosításával csak a korábbi szigorítások egy részét törölte el a kabinet.

HIRDETÉS

Tavaly decemberben csak a mezőgazdaságra és az ahhoz kapcsolódó ágazatokra korlátozták a napszámosok alkalmazási lehetőségét, ezt oldották fel az áprilisi törvénymódosítással, kiterjesztve az alkalmazási lehetőséget egyebek közt bizonyos vendéglátóipari tevékenységekre, a vásár- és kiállításszervezésre, tájépítészetre, illetve némelyik reklámtevékenységre. A gazdák részéről kifogásolt előírások azonban nem változtak, így például az sem, amelynek értelmében

elveszítik a szociális segélyt azok a napszámosok, akik a hónap egyetlen napjára is munkát vállalnak – a gazdálkodók szerint emiatt sokan nem hajlandók hivatalosan vállalni a napszámosmunkát.

Fotó: Barabás Ákos

Az elvándorlás mellett a napszámostörvény kedvezőtlen hatásával indokolja Varga László nyugalmazott agrármérnök és aktív gazda, hogy huszonöt év után idén fel kellett hagynia az állattartással. Egy ideje már foglalkoztatta a gondolat, majd egy újabb rossz tapasztalat miatt úgy alakult, hogy januárban másfél nap alatt meghozta a döntést, és teljesen felhagyott a tevékenységgel.

Nincs kire építeni. Egy nap arra ébredsz, hogy nincs aki megfejje a teheneket

– mondta csalódottan a székelykeresztúri gazda, aki az állattartással való felhagyás után már csak földműveléssel foglalkozik. Nála a fejő háromezer lejnél is többet keresett, mégis otthagyta, a mezőgazdasági főszezonban pedig nemhogy a környéken, de már a szomszédos megyékben is alig talál olyan napszámosokat, akik hivatalosan dolgoznának.

A probléma általános Erdély-, sőt országszerte, kapcsolatban áll gazdákkal az ország minden részéből, és mindenkitől ugyanazt hallja. A környéken legfeljebb egy-két olyan mezőgazdászról tud, akik nem küszködnek a napszámos- és általános munkaerőhiány következményeivel – vázolta a helyzetet a szakember. „A megoldás csak a családi farm lehet, ahol a család mindent felvállal és mindent elvégez. Ezeket kellene támogatni, segíteni. Erdélyben nincs más megoldás szerintem” – ismertette meglátásait.

Fotó: Barabás Ákos

Elmondta, mivel az állattartásban a gazdák elkezdtek átállni a kevesebb emberi munkaerőt igénylő tevékenységekre – a juhtenyésztők például a sajtkészítés helyett a báránynevelésre –, kevesebb mint öt éven belül hiánycikk lesz a juhsajt, de még a helyi tehéntej is, ugyanis a környéken nincsenek nagy, gépesített tehenészetek, amelyek versenyképesek volnának a déli megyék hasonló gazdaságaival. Ez pedig a tej jelentős drágulását fogja eredményezni – tulajdonképpen ez az egyetlen érv, amivel kitartásra biztathatja a környékbeli fiatal gazdákat, akik hozzá hasonlóan az állattartás felhagyását fontolgatják – jegyezte meg.

„Ez a jövő”

Csak teljes gépesítéssel tudja fenntartani 120 egyedes szarvasmarhafarmját és 100 hektáros szentábrahámi gazdaságát Szőcs Béla. „Így tudunk csak működni. Ez a jövő, ki kell kerülni a szakképesítést nem igénylő kézi munkát. Régebben dolgoztunk 30–35 napszámossal is takarmánytakaráskor vagy felszedéskor, de ez évekkel ezelőtt volt. Most már nincs szükségünk rájuk, de nem is találnánk” – fogalmazott a munkaerőhiányról a szakember, hozzáfűzve, hogy

a külföldi idénymunkára elvándorló napszámosok hiánya miatt teljesen ellehetetlenülne a gazdasága, ha nem volna gépesítve.

Fotó: Sándor Csilla

Így csak kevés, jól képzett embert kell foglalkoztatnia – állandó alkalmazottként, nem napszámosként –, akiket meg is tud fizetni. A gépesítés viszont költséges és időbe telik, ő 1998-ban kezdett el állattartással foglalkozni, és fokozatosan fejlesztette gazdaságát az elmúlt húsz évben.

A gépesítés mértéke 50-60 százalékon áll

Általános probléma, hogy kevés a munkaerő, régebben százával jöttek a napszámosok a szomszédos Bákó megyéből, korábban még Maros megyéből is, de mára a jó munkaerőnek számító idénymunkások elmentek Nyugatra – erősítette meg a gazdák által elmondottakat Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője szerint nem katasztrofális a helyzet, és jelentős termeléskiesést sem okoz a jelenség, de az előfordul, hogy a kézi munkaerő hiánya miatt kedvezőtlen időjárás esetén a termés egy kisebb részét nem tudják betakarítani a gazdák ősszel, vagy hogy a krumpli egy részét csak későn tudták kiszedni, így azt nehezebb volt eltárolni. A munkaerőhiány következményei csak azért nem súlyosabbak, mert a jelenség nem hirtelen és váratlanul következett be, így a gazdák fokozatosan fel tudtak rá készülni.

A napszámoshiány főként a burgonyatermesztést érinti, ott lenne rájuk a legnagyobb szükség betakarításkor, de a gazdák közül egyre többen kezdtek el kombájnokat használni, hogy csökkentsék a kézimunkaerő-igényt

– részletezte a helyzetet Török Jenő.

Fotó: Gecse Noémi

Voltak pályázati lehetőségek az elmúlt években, így sok használt mezőgazdasági munkagépet hoztak be a gazdák külföldről, aki később tudott újat vásárolni, az a régit eladta a szomszédjának, így fejlesztették gazdaságaikat a mezőgazdaságból élők – magyarázta. A szakember meglátása szerint jelenleg 50-60 százalékban vannak gépesítve a Hargita megyei gazdaságok.

„A legideálisabb az, amikor kevés külső munkaerőt kell alkalmazni és a munka nagy részét a család el tudja végezni. Nyugaton is ez a leghatékonyabb és legolcsóbb” – mondta a jövőre nézve, illetve a napszámosmunka kiváltásával kapcsolatban a szakember.

Fotó: Pál Árpád

Az általános munkaerőhiányra Török Jenő szerint a mezőgazdasági minisztérium által elindított támogatási program jelenthet egy lehetséges megoldást. Mint ismert, azok a gazdák, akik legalább két, legfeljebb negyvenéves munkavállalót alkalmaznak gazdaságukba, alkalmazottanként akár 1000 lej értékű támogatást is kaphatnak havonta. Ennek az a feltétele, hogy az új munkaerő felsőfokú végzettséggel rendelkezzen az említett szakterületeken. Alkalmazhatnak azonban középfokú, illetve rövid időtartamú, de akkreditált szakvégzettséggel rendelkező személyeket is, ez esetben a havi támogatás értéke 750 lej. Amennyiben olyan jelentkezőket alkalmaznak, akik nem rendelkeznek szakirányú végzettséggel, havonta 500 lejes támogatást kaphatnak alkalmazottanként.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS