A szakemberek egybehangzó véleménye szerint mielőbb a gépekre kell bízni a munka nagy részét a mezőgazdaságban
Fotó: Pinti Attila
A teljes gépesítés jelentheti az egyetlen lehetőséget a székelyföldi gazdáknak az utóbbi években egyre súlyosabbá váló napszámos- és általános munkaerőhiány jelentette probléma megoldására. A lapunknak nyilatkozott szakemberek szerint legjobban akkor járnak a mezőgazdasági tevékenységekből élők, ha családi gazdasággá alakítják agrárvállalkozásukat.
2019. június 25., 22:002019. június 25., 22:00
2019. június 25., 22:052019. június 25., 22:05
A múlt év végi drasztikus szigorítás után nemrég újra enyhített a napszámostörvényen a kormány, ez azonban az egyre fokozódó napszámoshiányt vélhetően nem fogja megoldani, ugyanis a jogszabály legutóbbi módosításával csak a korábbi szigorítások egy részét törölte el a kabinet.
Tavaly decemberben csak a mezőgazdaságra és az ahhoz kapcsolódó ágazatokra korlátozták a napszámosok alkalmazási lehetőségét, ezt oldották fel az áprilisi törvénymódosítással, kiterjesztve az alkalmazási lehetőséget egyebek közt bizonyos vendéglátóipari tevékenységekre, a vásár- és kiállításszervezésre, tájépítészetre, illetve némelyik reklámtevékenységre. A gazdák részéről kifogásolt előírások azonban nem változtak, így például az sem, amelynek értelmében
Fotó: Barabás Ákos
Az elvándorlás mellett a napszámostörvény kedvezőtlen hatásával indokolja Varga László nyugalmazott agrármérnök és aktív gazda, hogy huszonöt év után idén fel kellett hagynia az állattartással. Egy ideje már foglalkoztatta a gondolat, majd egy újabb rossz tapasztalat miatt úgy alakult, hogy januárban másfél nap alatt meghozta a döntést, és teljesen felhagyott a tevékenységgel.
– mondta csalódottan a székelykeresztúri gazda, aki az állattartással való felhagyás után már csak földműveléssel foglalkozik. Nála a fejő háromezer lejnél is többet keresett, mégis otthagyta, a mezőgazdasági főszezonban pedig nemhogy a környéken, de már a szomszédos megyékben is alig talál olyan napszámosokat, akik hivatalosan dolgoznának.
A probléma általános Erdély-, sőt országszerte, kapcsolatban áll gazdákkal az ország minden részéből, és mindenkitől ugyanazt hallja. A környéken legfeljebb egy-két olyan mezőgazdászról tud, akik nem küszködnek a napszámos- és általános munkaerőhiány következményeivel – vázolta a helyzetet a szakember. „A megoldás csak a családi farm lehet, ahol a család mindent felvállal és mindent elvégez. Ezeket kellene támogatni, segíteni. Erdélyben nincs más megoldás szerintem” – ismertette meglátásait.
Fotó: Barabás Ákos
Elmondta, mivel az állattartásban a gazdák elkezdtek átállni a kevesebb emberi munkaerőt igénylő tevékenységekre – a juhtenyésztők például a sajtkészítés helyett a báránynevelésre –, kevesebb mint öt éven belül hiánycikk lesz a juhsajt, de még a helyi tehéntej is, ugyanis a környéken nincsenek nagy, gépesített tehenészetek, amelyek versenyképesek volnának a déli megyék hasonló gazdaságaival. Ez pedig a tej jelentős drágulását fogja eredményezni – tulajdonképpen ez az egyetlen érv, amivel kitartásra biztathatja a környékbeli fiatal gazdákat, akik hozzá hasonlóan az állattartás felhagyását fontolgatják – jegyezte meg.
„Ez a jövő”
Csak teljes gépesítéssel tudja fenntartani 120 egyedes szarvasmarhafarmját és 100 hektáros szentábrahámi gazdaságát Szőcs Béla. „Így tudunk csak működni. Ez a jövő, ki kell kerülni a szakképesítést nem igénylő kézi munkát. Régebben dolgoztunk 30–35 napszámossal is takarmánytakaráskor vagy felszedéskor, de ez évekkel ezelőtt volt. Most már nincs szükségünk rájuk, de nem is találnánk” – fogalmazott a munkaerőhiányról a szakember, hozzáfűzve, hogy
Fotó: Sándor Csilla
Így csak kevés, jól képzett embert kell foglalkoztatnia – állandó alkalmazottként, nem napszámosként –, akiket meg is tud fizetni. A gépesítés viszont költséges és időbe telik, ő 1998-ban kezdett el állattartással foglalkozni, és fokozatosan fejlesztette gazdaságát az elmúlt húsz évben.
A gépesítés mértéke 50-60 százalékon áll
Általános probléma, hogy kevés a munkaerő, régebben százával jöttek a napszámosok a szomszédos Bákó megyéből, korábban még Maros megyéből is, de mára a jó munkaerőnek számító idénymunkások elmentek Nyugatra – erősítette meg a gazdák által elmondottakat Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője szerint nem katasztrofális a helyzet, és jelentős termeléskiesést sem okoz a jelenség, de az előfordul, hogy a kézi munkaerő hiánya miatt kedvezőtlen időjárás esetén a termés egy kisebb részét nem tudják betakarítani a gazdák ősszel, vagy hogy a krumpli egy részét csak későn tudták kiszedni, így azt nehezebb volt eltárolni. A munkaerőhiány következményei csak azért nem súlyosabbak, mert a jelenség nem hirtelen és váratlanul következett be, így a gazdák fokozatosan fel tudtak rá készülni.
– részletezte a helyzetet Török Jenő.
Fotó: Gecse Noémi
Voltak pályázati lehetőségek az elmúlt években, így sok használt mezőgazdasági munkagépet hoztak be a gazdák külföldről, aki később tudott újat vásárolni, az a régit eladta a szomszédjának, így fejlesztették gazdaságaikat a mezőgazdaságból élők – magyarázta. A szakember meglátása szerint jelenleg 50-60 százalékban vannak gépesítve a Hargita megyei gazdaságok.
„A legideálisabb az, amikor kevés külső munkaerőt kell alkalmazni és a munka nagy részét a család el tudja végezni. Nyugaton is ez a leghatékonyabb és legolcsóbb” – mondta a jövőre nézve, illetve a napszámosmunka kiváltásával kapcsolatban a szakember.
Fotó: Pál Árpád
Az általános munkaerőhiányra Török Jenő szerint a mezőgazdasági minisztérium által elindított támogatási program jelenthet egy lehetséges megoldást. Mint ismert, azok a gazdák, akik legalább két, legfeljebb negyvenéves munkavállalót alkalmaznak gazdaságukba, alkalmazottanként akár 1000 lej értékű támogatást is kaphatnak havonta. Ennek az a feltétele, hogy az új munkaerő felsőfokú végzettséggel rendelkezzen az említett szakterületeken. Alkalmazhatnak azonban középfokú, illetve rövid időtartamú, de akkreditált szakvégzettséggel rendelkező személyeket is, ez esetben a havi támogatás értéke 750 lej. Amennyiben olyan jelentkezőket alkalmaznak, akik nem rendelkeznek szakirányú végzettséggel, havonta 500 lejes támogatást kaphatnak alkalmazottanként.
Kitűnni a tömegből, vagy éppen elvegyülni? Az Ezer Székely Leány Napján mindkettőnek megvan a jelentősége, hiszen ennyien székely népviseletben lenyűgőzően mutatnak. A mi szemünkben mindenképp. Egyenként és együtt is.
Darvas-Kozma Józsefet, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia plébánosát megerősítette hivatalában a gyulafehérvári főegyházmegye, Böjte Csaba atyát pedig csíksomlyói lelkésszé nevezte ki. Idén négy új papot fognak felszentelni.
Balesetet okozott szombat reggel a Duna Sulina-ágán, Maliuc falu közelében egy turistákkal teli csónakot ittas állapotban vezető fiatalember.
Több bukaresti hírportál is lehozta azt az elmosódott medvés képet, amiről azt írják, hogy ez volt az utolsó felvétel, amit a támadáskor készített a medve által meggyilkolt olasz motoros.
Ilie Bolojan kormányfő péntek este kijelentette, hogy a világon Románia az egyetlen ország, ahol a bírák 48 éves korukban mennek nyugdíjba.
Tiltakozásra készülnek Parajdon, szombaton délelőtt már kisebb tömeg gyűlt össze a helyi kultúrotthonnál.
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet –– számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).
Augusztus elsejétől csak az online foglalt időpontokban lehet felkeresni ügyes-bajos kérdéseinkkel a Hargita megyei nyugdíjpénztárat.
Hivatalból bűnvádi feljelentést tett a Maros megyei környezetvédelmi igazgatóság a parajdi sóbányánál zajló sürgősségi munkálatok nyomán a Kis-Küküllőn bekövetkezett sószennyezés és ökológiai katasztrófa miatt.
szóljon hozzá!