Covid-osztály orvosszemmel: sok beteg akkor kerül kórházba, amikor otthon már semmi nem segít
Minden Covid-részleg tele van. A legtöbb kórházi páciensnek nincs koronavírus elleni védőoltása. Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Romániában éppen csúcsra tör a koronavírus-járvány negyedik hulláma, az orvosok pedig egyre nehezebben birkóznak meg a járványhelyzettel. Sebestyén Adorján szakorvosként teljesít szolgálatot Marosvásárhelyen a kórház Covid-részlegén, megkeresésünkre pedig megosztotta személyes tapasztalatait a koronavírusos betegek ellátásával és az orvosokra zúduló munka nehézségével kapcsolatban. Mint interjúalanyunk elmesélte, legutóbbi ügyeletében a részlegére beutalt harminc betegből harminc volt beoltatlan.
Hajnal Csilla
2021. október 24., 21:582021. október 24., 21:58
2021. október 26., 13:192021. október 26., 13:19
– Milyen feladatokat lát el szakorvosként a koronavírusos betegekkel foglalkozó osztályon?
– A betegek kezelése, felügyelete a mi feladatunk, de igazából minden feladatot ellátunk, amire szükség van. Pénteken egész éjszaka segélykérő telefonokra válaszoltunk, amelyeket az ország különböző kórházaiból intéztek hozzánk kétségbeesett kollégák, hiszen
Péntek reggel a SMURD rohammentő-szolgálaton keresztül is több koronavírusos beteg várakozott szabad helyre, egy szabad lélegeztetőgépre. Az egyetemen is megnöveltük a kapacitást, majdnem a maximumra, amit a rendszer elbír.
– Ha az infrastruktúra elbírna több beteget, van-e elég személyzet jelenleg a Covid-részlegeken?
– Pillanatnyilag azzal van szerencsénk, hogy egyetemi kórház vagyunk, és sok az ügyes rezidens, akik a munka nehezét viszik.
A fiatal, frissen végzett asszisztensek tele vannak energiával és jóindulattal, de hiányzik a 3-6 hónapos képzés, ráadásul nem is tudjuk kiképezni őket most, mert nincs idő és lehetőség arra, hogy képezzük őket munka közben.
A tapasztalt, régi személyzetet is próbáljuk bevonni az aktivitásba, viszont rájuk az alap munkahelyükön is szükség van, mivel a többi sürgősség sem tűnt el, azokra a betegekre is kell vigyázni. Most ebből a szempontból sokkal nagyobb teher nehezedik ránk, mivel mindenre oda kell figyelnünk, hisz nem ez a megszokott munka, nincs egy összeszokott csapat, sokan közülük még nem dolgoztak az intenzív osztályon, vagy olyan is van, aki még sosem dolgozott, pár hónapja végezte el az asszisztensképzőt, és ez az első munkahelye.
Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
– Mennyire súlyos állapotban kerülnek kórházba a betegek, mind oxigén-ellátásra szorulnak?
– A betegek nagy része akkor került eddig kórházba, amikor oxigénre szorult, de sajnos az utóbbi időben azt vettük észre, hogy
Persze azoknál a betegeknél, akiknél a helyzet megengedi, használjuk a nem-invazív lélegeztetést, de azoknál, akiknél a neurológiai állapot, éberség nem engedi meg, már kénytelenek vagyunk egyből használni az invazív lélegeztetést.
– Minden betegnél más-más eljárást, kezelést alkalmaznak, vagy van egy egységes protokoll?
– Van egységes protokoll, de mivel a betegek mind különbözőek, más-más társbetegségekkel, ezért mindenkit teljes egészében kell kezelni, nem csak a koronavírus tüneteit.
– Hogyan változott a kórház hozzáállása a negyedik hullámban?
– Bár csak egy kis porszem vagyok a rendszerben, azt tapasztalom, minden intézmény megteszi a maximumot, amit jogilag és pénzügyileg meg lehet tenni, például a beszerzésnél, a gyógyszerek jóváhagyásánál, orvosi felszereléssel való ellátásnál. Mindig a legújabb tanulmányok szerint próbáljuk a betegek kezelését összeállítani, alakítva a helyi lehetőségekhez.
– Milyen váltásokban, hogyan dolgoznak az ügyeletekben?
– Van, amikor 16 órát, máskor nyolcat dolgozunk egyhuzamban; esetenként éjszaka, máskor nappal, ez változó, mivel a kollégákkal különböző kórházakból vagyunk. Sajnos mindannyian az alapmunkahelyünkön is kell biztosítsuk továbbra is a sürgősségi ellátást, vagyis az úgynevezett ügyeleteket, mivel kevesen vagyunk.
Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
– A 16 órás ügyeletet is teljes védőfelszerelésben kell ledolgozniuk?
– Nem, az embertelen volna. Általában ketten dolgozunk szakorvosok egy váltásban, plusz a rezidensek is segítenek. Csak a „vörös zónában” kell teljes védőfelszerelésben dolgoznunk, a „zöld zonában” elég a maszk és a megszokott kórházi ruha.
Telefonon értekezünk a két zóna között, szkennelünk, másolunk, listákat írunk, ellenőrzünk.
– Mit tapasztal a betegek és a hozzátartozók hozzáállásával kapcsolatban?
A tavaly, amikor belecsöppentünk ebbe a teljesen új munkastílusba, nagyon nehéz volt, mert a betegek és hozzátartozóik sem értettek semmit, mi sem, de próbáltuk túlélni. Ráadásul a nehéz körülmények mellett féltünk, hogy megbetegszünk, vagy hazavisszük, és a családunk betegszik meg.
Most, hogy eltelt egy év, annyival jobb, hogy megkaptuk az oltást, így van egy védőpajzsunk, mégsem puszta mellkassal állunk a csatában. Megszoktuk a teendőket, de sajnos sem a betegek, sem a hozzátartozóik hozzáállása nem változott. Egy év után is vannak, akik ellenségesek, sőt még inkább, mert összeolvasnak mindent a nem tudományos megalapozottságú oldalakról, és megnehezítik a munkánkat.
Próbáljuk ezt elfogadni, mert látjuk, hogy a hozzátartozók szenvednek, mert beteg valakijük, nem mehetnek be hozzájuk, nem láthatják szeretteiket. Lehet, hogy van bennük egy frusztráció is, mert talán későn hozták be a beteget, de azt nem látják be, hogy a veszekedéssel nem segítenek a helyzeten. Sokszor beleszólnak a kezelésbe, ellenkeznek bizonyos kezelési sémákkal, akár a lélegeztetéssel, táplálással. Viszont napról napra nehezebb elfogadni, hogy így viselkednek, hiába nyugtatgatjuk magunkat azzal, hogy „szomorúak, gyászolnak, hibásnak érzik magukat”.
Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
– Milyen korosztályú betegek vannak a kórházban jelenleg?
– A tavalyhoz képest csökkent az átlagéletkor, egyre fiatalabb betegek kerülnek az intenzívre, és sajnos akár meg is halnak időnap előtt. Amikor tavaly volt egy hatvanéves páciensünk, azt mondtuk, hogy milyen fiatal, idén már a negyvenéves páciensekre mondjuk ugyanezt.
– Milyen a beoltott és a beoltatlan kórházi betegek aránya?
– A legutóbbi ügyeletemben sajnos a harminc beteg közül egyiknek sem volt koronavírus elleni védőoltása.
Kórházak és feladatok
A Maros megyei kórházak több szinten próbálják megoldani a Covid-19 által előállt helyzetet: a Maros Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban lévő (ennek az intézménynek az egészségügyi minisztérium a fenntartója) Covid-osztályon olyan koronavírusos betegeket látnak el, akiknek komplex társbetegségei is vannak a koronavírus mellett – agyvérzés, szívinfarktus, sebészeti patológia, dialízis; a bonyolultabb esetek vannak itt. A Maros Megyei Tanács által fenntartott Maros Megyei Kórházban úgyszintén a társbetegségekkel társult esetek vannak. Az orvosi egyetem udvarán lévő Covid-kórházban az „egyszerűbb” intenzíves esetek vannak, ha lehet ilyent mondani az intubált betegekre. Sebestyén Adorján a marosvásárhelyi Szájsebészeti Klinika szakorvosa, a súlyos járványhelyzet miatt azonban átkerült a megyei sürgősségi kórházhoz tartozó Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) keretén belül működő Covid-részlegre, most egy hónapon keresztül itt teljesít szolgálatot. Tavaly ősszel is dolgozott már ezen az osztályon, nem újdonság számára a koronavírusos betegek kezelése. A legutóbbi ügyeletében az egyetem udvarán felállított Covid-kórházban dolgozott. Bevallása szerint sokkal súlyosabb esetekkel kell megküzdeni most a tavalyhoz képest.
friss fmEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Van ahol már zajlik, máshol még ki sem tűzték a városi nagytakarítás időpontját
Csíkszeredában és Marosvásárhelyen hétfőn kezdődik a tavaszi nagytakarítás. Székelyudvarhelyen már zajlik a várostisztítás, Gyergyószentmiklóson pedig egyelőre nem tűzték ki ennek kezdési időpontját.
Van ahol már zajlik, máshol még ki sem tűzték a városi nagytakarítás időpontját
Elkezdődött a próbaérettségi
Elkezdődött hétfőn és négy napon át tart a próbaérettségi a tizenkettedik osztályosok számára. Az érettségi szigorú szabályai szerint zajlik a próbából végzett tudásfelmérő is.
Elkezdődött a próbaérettségi
Tudják, hogy mi kell az uszodanyitáshoz, de azt már nem, hogy mikor nyitnak
Még mindig lakat van a tavaly július végén átadott marosvásárhelyi olimpiai méretű uszoda bejáratán. A létesítményt tavaly július végén adták át hivatalosan, ám a megnyitást illetően nem sok előrelépés történt.
Tudják, hogy mi kell az uszodanyitáshoz, de azt már nem, hogy mikor nyitnak
Egy év kihagyás után ismét volt Gyergyói Magbörze
Egy év kihagyás után ismét megrendezték a Gyergyói Magbörzét Gyergyószentmiklóson. Tanyabemutatókkal, tapasztalatcserével, kertészeti előadással, sok hasznos tanáccsal és gondolatébresztővel várták az érdeklődőket a Városi Könyvtárban szombaton délután.
Egy év kihagyás után ismét volt Gyergyói Magbörze
Székelyudvarhely forgalmas és lakott részei, ahol még járdák sincsenek
Több udvarhelyi városnegyedben is arra panaszkodnak, hogy nincs járda, emiatt balesetveszélyes a gyalogos közlekedés. Másutt pedig annyira szűkek az utcák, hogy autóval is nehéz rajtuk közlekedni. A probléma régi mulasztásokra vezethető vissza.
Székelyudvarhely forgalmas és lakott részei, ahol még járdák sincsenek
Színházi világnapi kínálat a székelyföldi teátrumokban
A 2022-es színházi világnapon újra fizikai közelségben ünnepelhetjük a színházat mint közösségi teret. A március 27-ei világnapra bemutatóval, színész-zenekari produkcióval és komédiával készülnek a székelyföldi színházak – kivéve Gyergyószentmiklóson.
Színházi világnapi kínálat a székelyföldi teátrumokban
Ingyen ivartalanítják a háziállatokat
Ingyenes ivartalanítást tart a marosvásárhelyi kutyamenhely hétfőn kedden és szerdán.
Ingyen ivartalanítják a háziállatokat
Túl nagy falatnak bizonyult a Hargita hegység rendezési terve
Noha elkészült, mégsem lehet engedélyeztetni a Hargita hegység rendezési tervét, amelyet a Hargita megyei önkormányzat még 2012-ben indított útjára. A hegyvidéki fejlesztéseknek irányt adni próbáló mesterterv úttörő vállalkozásnak bizonyult.
Túl nagy falatnak bizonyult a Hargita hegység rendezési terve
Kiábrándító számadatok: egyre több a kolduló gyermek
Aggasztónak nevezik a szakemberek azt a jelenséget, amely tavalytól egyre gyakoribb Marosvásárhelyen (is): egyre több kolduló gyermek van a nagyáruházak parkolóiban, a jelzőlámpák közelében és az utcákon.
Kiábrándító számadatok: egyre több a kolduló gyermek
Még a székelyföldi méz felvásárlási árára is hatással lehet az Ukrajnában zajló háború
Nagyobb állományveszteségek nélkül ért véget a méhek teleltetése, így tavalyhoz képest kedvezőbb körülmények közt kezdődik az idei szezon a méhészek számára. A természeti és az időjárási tényezők is jobbak idén, a gazdasági körülmények azonban romlottak.
Még a székelyföldi méz felvásárlási árára is hatással lehet az Ukrajnában zajló háború
Látogatottsági adatokMédiatér
- Székely Sport
- Liget
- Krónika
- Erdélyi napló
- Főtér
- Nőileg
- Príma Rádió
- Friss FM
- Radio GaGa
- Mix FM
- Heti Hirdető
- Jóállás
- Transversum
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
1 hozzászólás