
Fotó: Erdély Bálint Előd
A többéves tiltás után tavaly ugyan megszületett a törvény a medvekilövési kvóták jóváhagyásáról, ám úgy tűnik, a gyakorlatban ez mégsem történik meg. A beavatkozás és megelőzés fogalmakat összemosva alkotott rendelet-tervezetet a környezetvédelmi minisztérium a medvekilövések szabályozására, ez azonban valójában csak egy intervenciós kvóta – állítja Benke József vadgazdálkodási szakember és területtulajdonosi társulás-elnök, aki újabb bírósági perre készül a szaktárca ellen.
2020. május 04., 15:552020. május 04., 15:55
Április 28-án bocsátotta közvitára a környezetvédelmi minisztérium azt a rendelet-tervezetet, amely „a medve- és a farkaspopuláció esetében a beavatkozási és megelőzési intézkedések szintjének az elfogadására” vonatkozik „a lakosság egészsége és biztonsága érdekében, valamint a károk megelőzése érdekében”.
Ebben azonban populációszabályozó, megelőző kilövésekről szó sincs – miközben erről többéves huzavona után törvény is született múlt év végén –, csak károkozás esetén teszi lehetővé a problémás egyedek ártalmatlanítását – hívja fel a figyelmet Benke József, a Zetelaka és Társai Vadásztársaság fővadásza és egyben a Zetelaki Területtulajdonosi Társulás elnöke, aki az utóbb említett közösség nevében tavaly már lefolytatott egy pert a környezetvédelmi minisztérium ellen a vadgazdálkodási szabályozások alkalmazásának elmulasztásával vádolva a szaktárcát.
– fogalmazott Benke József az új rendelet-tervezettel kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy abban a szaktárca megelőzési intézkedésként tálalja a beavatkozási intézkedéseket. A megelőzést azonban továbbra sem teszi lehetővé, noha az éves kilövési kvóták újbóli engedélyezését kötelezővé teszi egy múlt év végén elfogadott törvény. „Azt már akkor tudtuk, hogy tavaszra nem lép alkalmazásba, mert a képviselőházon átment törvényt a mi »jónapot« Johannisunk csak januárban írta alá, így arra már nem volt idő, hogy tavasszal megcsinálják a szükséges tanulmányt. Mi, a vadgazdák viszont megcsináltuk a vadszámlálást, ami egy tanulmány, az is a neve: felmérési tanulmány. A minisztérium viszont összemosta a fogalmakat, de csak reaktív módon akar medvekilövési engedélyeket adni még ősszel is” – magyarázta a szakember.
A fővadász azt nehezményezi, hogy a szaktárca továbbra sem akarja megelőzni a medvék által okozott károkat, továbbra sem akar rendezni egy évek óta fennálló problémát, és egy küszöbön álló újabb gazdasági krízis idején veszni hagy egy, az ország számára euromilliókban mérhető bevétellel kecsegtető megújuló gazdasági erőforrást, amit a szabályozott vadászat jelentene.
A rendeletre vonatkozóan már beadványt küldött a környezetvédelmi minisztériumba Benke József, tételesen felsorolva a szabályozás hibáit. Azonban már azzal kapcsolatban is kétségei vannak, hogy ez megérkezett-e a szaktárcához, ugyanis tapasztalatai alapján úgy véli, a minisztériumban átirányítják az e-maileket: ő visszaigazolást kap arról, hogy levelét megkapták, majd egy hét eltelte után kap egy újabb értesítést ennek az ellenkezőjéről.
– mondta Benke József, aki szerint ezúttal még többen csatlakoznak majd ügyükhöz, mint a tavalyi per során, amikor 44 udvarhelyszéki közbirtokosságot képviselve kezdeményezték a bírósági eljárást.
Van törvény, de mégsincs
A medvevadászatot 2016-ban teljesen betiltotta a környezetvédelmi minisztérium, azóta csak a komoly károkat okozó, vagy emberre támadó példányokat lehet kilőni, egy szigorú és körülményes engedélyeztetési eljárás során igényelt rendkívüli kilövési engedély birtokában. Tavaly decemberben a képviselőház elfogadott egy, a szigorú vadászati törvény módosítására előterjesztett tervezetet, melynek értelmében ugyan szigorúan védett marad, de meghatározott körülmények között újra vadászhatóvá válik a medve, és nemcsak a mezőgazdasági károk után, hanem az ember elleni medvetámadások esetén is kártérítést kell fizetnie az illetékes intézménynek.
A vadászatra vonatkozóan arról rendelkezik az elfogadott tervezet, hogy az éves beavatkozási kvóta – vagyis a problémás medvék ártalmatlanítására megszabott keret – mellett a környezetvédelmi minisztérium évente meghatároz egy prevenciós kvótát is az állomány szabályozása érdekében. A vadszámbecslések alapján megállapított megelőzési kvótát minden év május 15-éig kell jóváhagynia a szaktárcának. A módosított vadászati törvény a kártérítési kötelezettséget kiterjeszti az ember elleni medvetámadások esetére is.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!