
Fotó: Erdély Bálint Előd
A többéves tiltás után tavaly ugyan megszületett a törvény a medvekilövési kvóták jóváhagyásáról, ám úgy tűnik, a gyakorlatban ez mégsem történik meg. A beavatkozás és megelőzés fogalmakat összemosva alkotott rendelet-tervezetet a környezetvédelmi minisztérium a medvekilövések szabályozására, ez azonban valójában csak egy intervenciós kvóta – állítja Benke József vadgazdálkodási szakember és területtulajdonosi társulás-elnök, aki újabb bírósági perre készül a szaktárca ellen.
2020. május 04., 15:552020. május 04., 15:55
Április 28-án bocsátotta közvitára a környezetvédelmi minisztérium azt a rendelet-tervezetet, amely „a medve- és a farkaspopuláció esetében a beavatkozási és megelőzési intézkedések szintjének az elfogadására” vonatkozik „a lakosság egészsége és biztonsága érdekében, valamint a károk megelőzése érdekében”.
Ebben azonban populációszabályozó, megelőző kilövésekről szó sincs – miközben erről többéves huzavona után törvény is született múlt év végén –, csak károkozás esetén teszi lehetővé a problémás egyedek ártalmatlanítását – hívja fel a figyelmet Benke József, a Zetelaka és Társai Vadásztársaság fővadásza és egyben a Zetelaki Területtulajdonosi Társulás elnöke, aki az utóbb említett közösség nevében tavaly már lefolytatott egy pert a környezetvédelmi minisztérium ellen a vadgazdálkodási szabályozások alkalmazásának elmulasztásával vádolva a szaktárcát.
– fogalmazott Benke József az új rendelet-tervezettel kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy abban a szaktárca megelőzési intézkedésként tálalja a beavatkozási intézkedéseket. A megelőzést azonban továbbra sem teszi lehetővé, noha az éves kilövési kvóták újbóli engedélyezését kötelezővé teszi egy múlt év végén elfogadott törvény. „Azt már akkor tudtuk, hogy tavaszra nem lép alkalmazásba, mert a képviselőházon átment törvényt a mi »jónapot« Johannisunk csak januárban írta alá, így arra már nem volt idő, hogy tavasszal megcsinálják a szükséges tanulmányt. Mi, a vadgazdák viszont megcsináltuk a vadszámlálást, ami egy tanulmány, az is a neve: felmérési tanulmány. A minisztérium viszont összemosta a fogalmakat, de csak reaktív módon akar medvekilövési engedélyeket adni még ősszel is” – magyarázta a szakember.
A fővadász azt nehezményezi, hogy a szaktárca továbbra sem akarja megelőzni a medvék által okozott károkat, továbbra sem akar rendezni egy évek óta fennálló problémát, és egy küszöbön álló újabb gazdasági krízis idején veszni hagy egy, az ország számára euromilliókban mérhető bevétellel kecsegtető megújuló gazdasági erőforrást, amit a szabályozott vadászat jelentene.
A rendeletre vonatkozóan már beadványt küldött a környezetvédelmi minisztériumba Benke József, tételesen felsorolva a szabályozás hibáit. Azonban már azzal kapcsolatban is kétségei vannak, hogy ez megérkezett-e a szaktárcához, ugyanis tapasztalatai alapján úgy véli, a minisztériumban átirányítják az e-maileket: ő visszaigazolást kap arról, hogy levelét megkapták, majd egy hét eltelte után kap egy újabb értesítést ennek az ellenkezőjéről.
– mondta Benke József, aki szerint ezúttal még többen csatlakoznak majd ügyükhöz, mint a tavalyi per során, amikor 44 udvarhelyszéki közbirtokosságot képviselve kezdeményezték a bírósági eljárást.
Van törvény, de mégsincs
A medvevadászatot 2016-ban teljesen betiltotta a környezetvédelmi minisztérium, azóta csak a komoly károkat okozó, vagy emberre támadó példányokat lehet kilőni, egy szigorú és körülményes engedélyeztetési eljárás során igényelt rendkívüli kilövési engedély birtokában. Tavaly decemberben a képviselőház elfogadott egy, a szigorú vadászati törvény módosítására előterjesztett tervezetet, melynek értelmében ugyan szigorúan védett marad, de meghatározott körülmények között újra vadászhatóvá válik a medve, és nemcsak a mezőgazdasági károk után, hanem az ember elleni medvetámadások esetén is kártérítést kell fizetnie az illetékes intézménynek.
A vadászatra vonatkozóan arról rendelkezik az elfogadott tervezet, hogy az éves beavatkozási kvóta – vagyis a problémás medvék ártalmatlanítására megszabott keret – mellett a környezetvédelmi minisztérium évente meghatároz egy prevenciós kvótát is az állomány szabályozása érdekében. A vadszámbecslések alapján megállapított megelőzési kvótát minden év május 15-éig kell jóváhagynia a szaktárcának. A módosított vadászati törvény a kártérítési kötelezettséget kiterjeszti az ember elleni medvetámadások esetére is.
Közepes erősségű, 4,4-es magnitúdójú földrengés történt kedd hajnalban a Vrancea–Buzău szeizmikus térségben. A földmozgás epicentruma mintegy 57 kilométerre volt Sepsiszentgyörgytől.
Újabb jelentkezési lehetőség nyílik keddtől a 2026-os roncsautóprogramban azoknak, akik korábban lemaradtak. Több mint 93,7 millió lejt osztanak újra, a támogatás járműtípustól függően 10 és 18,5 ezer lej között alakul.
Medve jelenlétét jelezték hétfőn este Csíksomlyón, a Sarkadi Elek utca 93 szám alatt.
Egy markológépben csaptak fel a lángok hétfőn délután Héjjasfalva községben – tájékoztat a Maros megyei tűzoltóság.
A Román Nemzeti Bank (BNR) egy új, a román festőknek szentelt sorozat ezüstérméjét bocsájtotta ki a numizmatikai forgalomba hétfőn. Ez egyben az első téglalap alakú érme, amelyet a bank a numizmatikai forgalomban kibocsájt.
A képviselőház plenáris ülése hétfőn elfogadta a feddhetetlenségi törvény módosítását és kiegészítését az alkotmánybíróság észrevételei alapján.
Nicușor Dan államelnök hétfőn részt vett a tettrekészek koalíciójának távértekezletén, amelyet Ukrajna függetlenségének napján szerveztek meg.
Egy autó kapott lángra hétfőn délután a Maros megyei Felsőrépán, szerencsére senki sem sérült meg a tűzesetben – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hétfőn kiadott előrejelzése szerint a Duna vízhozama a romániai belépési pontnál, Báziásnál a következő napokban várhatóan másodpercenként 1600 köbméterre nő.
A pilóta lelki nyugalmának, felkészültségének, magabiztosságának, a honvédség és a tűzoltók gyors reagálásának köszönhető, hogy nem esett kár a civil infrastruktúrában a Gripen vadászgép lezuhanásakor.
szóljon hozzá!