
Fotó: Erdély Bálint Előd
A többéves tiltás után tavaly ugyan megszületett a törvény a medvekilövési kvóták jóváhagyásáról, ám úgy tűnik, a gyakorlatban ez mégsem történik meg. A beavatkozás és megelőzés fogalmakat összemosva alkotott rendelet-tervezetet a környezetvédelmi minisztérium a medvekilövések szabályozására, ez azonban valójában csak egy intervenciós kvóta – állítja Benke József vadgazdálkodási szakember és területtulajdonosi társulás-elnök, aki újabb bírósági perre készül a szaktárca ellen.
2020. május 04., 15:552020. május 04., 15:55
Április 28-án bocsátotta közvitára a környezetvédelmi minisztérium azt a rendelet-tervezetet, amely „a medve- és a farkaspopuláció esetében a beavatkozási és megelőzési intézkedések szintjének az elfogadására” vonatkozik „a lakosság egészsége és biztonsága érdekében, valamint a károk megelőzése érdekében”.
Ebben azonban populációszabályozó, megelőző kilövésekről szó sincs – miközben erről többéves huzavona után törvény is született múlt év végén –, csak károkozás esetén teszi lehetővé a problémás egyedek ártalmatlanítását – hívja fel a figyelmet Benke József, a Zetelaka és Társai Vadásztársaság fővadásza és egyben a Zetelaki Területtulajdonosi Társulás elnöke, aki az utóbb említett közösség nevében tavaly már lefolytatott egy pert a környezetvédelmi minisztérium ellen a vadgazdálkodási szabályozások alkalmazásának elmulasztásával vádolva a szaktárcát.
– fogalmazott Benke József az új rendelet-tervezettel kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy abban a szaktárca megelőzési intézkedésként tálalja a beavatkozási intézkedéseket. A megelőzést azonban továbbra sem teszi lehetővé, noha az éves kilövési kvóták újbóli engedélyezését kötelezővé teszi egy múlt év végén elfogadott törvény. „Azt már akkor tudtuk, hogy tavaszra nem lép alkalmazásba, mert a képviselőházon átment törvényt a mi »jónapot« Johannisunk csak januárban írta alá, így arra már nem volt idő, hogy tavasszal megcsinálják a szükséges tanulmányt. Mi, a vadgazdák viszont megcsináltuk a vadszámlálást, ami egy tanulmány, az is a neve: felmérési tanulmány. A minisztérium viszont összemosta a fogalmakat, de csak reaktív módon akar medvekilövési engedélyeket adni még ősszel is” – magyarázta a szakember.
A fővadász azt nehezményezi, hogy a szaktárca továbbra sem akarja megelőzni a medvék által okozott károkat, továbbra sem akar rendezni egy évek óta fennálló problémát, és egy küszöbön álló újabb gazdasági krízis idején veszni hagy egy, az ország számára euromilliókban mérhető bevétellel kecsegtető megújuló gazdasági erőforrást, amit a szabályozott vadászat jelentene.
A rendeletre vonatkozóan már beadványt küldött a környezetvédelmi minisztériumba Benke József, tételesen felsorolva a szabályozás hibáit. Azonban már azzal kapcsolatban is kétségei vannak, hogy ez megérkezett-e a szaktárcához, ugyanis tapasztalatai alapján úgy véli, a minisztériumban átirányítják az e-maileket: ő visszaigazolást kap arról, hogy levelét megkapták, majd egy hét eltelte után kap egy újabb értesítést ennek az ellenkezőjéről.
– mondta Benke József, aki szerint ezúttal még többen csatlakoznak majd ügyükhöz, mint a tavalyi per során, amikor 44 udvarhelyszéki közbirtokosságot képviselve kezdeményezték a bírósági eljárást.
Van törvény, de mégsincs
A medvevadászatot 2016-ban teljesen betiltotta a környezetvédelmi minisztérium, azóta csak a komoly károkat okozó, vagy emberre támadó példányokat lehet kilőni, egy szigorú és körülményes engedélyeztetési eljárás során igényelt rendkívüli kilövési engedély birtokában. Tavaly decemberben a képviselőház elfogadott egy, a szigorú vadászati törvény módosítására előterjesztett tervezetet, melynek értelmében ugyan szigorúan védett marad, de meghatározott körülmények között újra vadászhatóvá válik a medve, és nemcsak a mezőgazdasági károk után, hanem az ember elleni medvetámadások esetén is kártérítést kell fizetnie az illetékes intézménynek.
A vadászatra vonatkozóan arról rendelkezik az elfogadott tervezet, hogy az éves beavatkozási kvóta – vagyis a problémás medvék ártalmatlanítására megszabott keret – mellett a környezetvédelmi minisztérium évente meghatároz egy prevenciós kvótát is az állomány szabályozása érdekében. A vadszámbecslések alapján megállapított megelőzési kvótát minden év május 15-éig kell jóváhagynia a szaktárcának. A módosított vadászati törvény a kártérítési kötelezettséget kiterjeszti az ember elleni medvetámadások esetére is.
Döntő házként megszavazta szerdán a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely mentesíti az e-Factura rendszer kötelező használata alól a szerzői jogdíjból és mezőgazdasági tevékenységből jövedelmet szerző magánszemélyeket.
Forgalmi változások lépnek életbe péntektől a Nicolae Bălcescu utcában az útszakasz és a parkolók felújítási munkálatai miatt.
A fővárosi tömbházban tavaly történt robbanás ügyében eddig 176 magán- és jogi személy nyújtott be kártérítési igényt sértett félként, és a nyomozók 55 millió euróig zárlatot rendeltek el a gyanúsítottak és az érintett cégek vagyonára.
Az iskola fennállásának 50. évfordulójára megújult a marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakképző Líceum. Korszerű műhelyek és laborok várják a diákokat, az intézmény pedig ma már az egyik legnépszerűbb szaklíceum Maros megyében.
Egy férfi sérült meg súlyosan szerdán Szeben megyében, miután egy szekérrel egy oszlopnak ütközött, majd a ló az úton vonszolta. Egy nappal korábban egy fiatal állapotos nőt rángatott magával a ló, aki szintén súlyosan megsérült.
Május 1. és 31. között lehetőséget biztosítunk arra, hogy egyszerűen megszabaduljanak azoktól a tárgyaktól, amelyeket már nem használnak, és nem helyezhetők el a hagyományos hulladékgyűjtőkben.
Mielőbbi hosszabb tűzszünet és tartós béke szükségeségét hangsúlyozta az orosz–ukrán háborúban Magyar Péter miniszterelnök szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva.
A képviselőház hétfőn, a nyugati keresztény pünkösd második napján nem tart üléseket.
Szerdán online formában elkezdődtek a magyar-ukrán szakértői egyeztetések, ami fontos lépés a kapcsolatok újraépítésében – közölte Orbán Anita külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében.
Eddig főleg azt nézték a második, negyedik és hatodik osztályosok szintfelmérő tesztjein, hogy tudja-e a gyerek a tananyagot. Idéntől azt is vizsgálnák, tudja-e használni azt a való életben. Az osztálytermi valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.
szóljon hozzá!