
Fotó: Erdély Bálint Előd
A többéves tiltás után tavaly ugyan megszületett a törvény a medvekilövési kvóták jóváhagyásáról, ám úgy tűnik, a gyakorlatban ez mégsem történik meg. A beavatkozás és megelőzés fogalmakat összemosva alkotott rendelet-tervezetet a környezetvédelmi minisztérium a medvekilövések szabályozására, ez azonban valójában csak egy intervenciós kvóta – állítja Benke József vadgazdálkodási szakember és területtulajdonosi társulás-elnök, aki újabb bírósági perre készül a szaktárca ellen.
2020. május 04., 15:552020. május 04., 15:55
Április 28-án bocsátotta közvitára a környezetvédelmi minisztérium azt a rendelet-tervezetet, amely „a medve- és a farkaspopuláció esetében a beavatkozási és megelőzési intézkedések szintjének az elfogadására” vonatkozik „a lakosság egészsége és biztonsága érdekében, valamint a károk megelőzése érdekében”.
Ebben azonban populációszabályozó, megelőző kilövésekről szó sincs – miközben erről többéves huzavona után törvény is született múlt év végén –, csak károkozás esetén teszi lehetővé a problémás egyedek ártalmatlanítását – hívja fel a figyelmet Benke József, a Zetelaka és Társai Vadásztársaság fővadásza és egyben a Zetelaki Területtulajdonosi Társulás elnöke, aki az utóbb említett közösség nevében tavaly már lefolytatott egy pert a környezetvédelmi minisztérium ellen a vadgazdálkodási szabályozások alkalmazásának elmulasztásával vádolva a szaktárcát.
– fogalmazott Benke József az új rendelet-tervezettel kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy abban a szaktárca megelőzési intézkedésként tálalja a beavatkozási intézkedéseket. A megelőzést azonban továbbra sem teszi lehetővé, noha az éves kilövési kvóták újbóli engedélyezését kötelezővé teszi egy múlt év végén elfogadott törvény. „Azt már akkor tudtuk, hogy tavaszra nem lép alkalmazásba, mert a képviselőházon átment törvényt a mi »jónapot« Johannisunk csak januárban írta alá, így arra már nem volt idő, hogy tavasszal megcsinálják a szükséges tanulmányt. Mi, a vadgazdák viszont megcsináltuk a vadszámlálást, ami egy tanulmány, az is a neve: felmérési tanulmány. A minisztérium viszont összemosta a fogalmakat, de csak reaktív módon akar medvekilövési engedélyeket adni még ősszel is” – magyarázta a szakember.
A fővadász azt nehezményezi, hogy a szaktárca továbbra sem akarja megelőzni a medvék által okozott károkat, továbbra sem akar rendezni egy évek óta fennálló problémát, és egy küszöbön álló újabb gazdasági krízis idején veszni hagy egy, az ország számára euromilliókban mérhető bevétellel kecsegtető megújuló gazdasági erőforrást, amit a szabályozott vadászat jelentene.
A rendeletre vonatkozóan már beadványt küldött a környezetvédelmi minisztériumba Benke József, tételesen felsorolva a szabályozás hibáit. Azonban már azzal kapcsolatban is kétségei vannak, hogy ez megérkezett-e a szaktárcához, ugyanis tapasztalatai alapján úgy véli, a minisztériumban átirányítják az e-maileket: ő visszaigazolást kap arról, hogy levelét megkapták, majd egy hét eltelte után kap egy újabb értesítést ennek az ellenkezőjéről.
– mondta Benke József, aki szerint ezúttal még többen csatlakoznak majd ügyükhöz, mint a tavalyi per során, amikor 44 udvarhelyszéki közbirtokosságot képviselve kezdeményezték a bírósági eljárást.
Van törvény, de mégsincs
A medvevadászatot 2016-ban teljesen betiltotta a környezetvédelmi minisztérium, azóta csak a komoly károkat okozó, vagy emberre támadó példányokat lehet kilőni, egy szigorú és körülményes engedélyeztetési eljárás során igényelt rendkívüli kilövési engedély birtokában. Tavaly decemberben a képviselőház elfogadott egy, a szigorú vadászati törvény módosítására előterjesztett tervezetet, melynek értelmében ugyan szigorúan védett marad, de meghatározott körülmények között újra vadászhatóvá válik a medve, és nemcsak a mezőgazdasági károk után, hanem az ember elleni medvetámadások esetén is kártérítést kell fizetnie az illetékes intézménynek.
A vadászatra vonatkozóan arról rendelkezik az elfogadott tervezet, hogy az éves beavatkozási kvóta – vagyis a problémás medvék ártalmatlanítására megszabott keret – mellett a környezetvédelmi minisztérium évente meghatároz egy prevenciós kvótát is az állomány szabályozása érdekében. A vadszámbecslések alapján megállapított megelőzési kvótát minden év május 15-éig kell jóváhagynia a szaktárcának. A módosított vadászati törvény a kártérítési kötelezettséget kiterjeszti az ember elleni medvetámadások esetére is.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
szóljon hozzá!